• 2017. október 20., péntek
    Vendel
  • 22°
    Kolozsvár
    • 18°
      Csíkszereda
    • 22°
      Székelyudvarhely
    • 16°
      Gyergyószentmiklós
    • 22°
      Székelykeresztúr
    • 19°
      Kovászna
    • 19°
      Kézdivásárhely
    • 18°
      Barót
    • 18°
      Sepsiszentgyörgy
    • 25°
      Arad
    • 23°
      Gyulafehérvár
    • 21°
      Nagyvárad
    • 14°
      Beszterce
    • 16°
      Déva
    • 22°
      Nagybánya
    • 22°
      Marosvásárhely
    • 22°
      Zilah
    • 22°
      Szatmár
    • 24°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 18°
      Brassó
    • 25°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5975 LEI
    • 1 USD = 3.8945 LEI
    • 1 GBP = 5.1203 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

„Félrefordított” dokumentumra alapozzák a Btk. módosítását


-A A+



A kormánykoalíció és az alkotmánybíróság is rendesen „félrefordította” a Velencei Bizottság dokumentumát, amelyre hivatkozva módosítani készülnek a büntetőtörvénykönyvet (Btk.).

A szociáldemokrata Florin Iordache elnökli azt a különleges parlamenti bizottságot, amelyet hivatalosan "az igazságügyi törvények szisztematizálása, egységesítése és stabilitásának biztosítása" céljából hoztak létre. A testület feladata lesz viszont nemcsak a napokban sokat tárgyalt igazságügyi törvények véglegesítése, hanem a büntetőtörvénykönyv és a büntető perrendtartási törvénykönyv összehangolása is az alkotmánybíróság döntéseivel. Ismét előkerül tehát a hivatali visszaélés szabályozása, ami miatt január végén a diktatúra bukása óta nem látott méretű tömegtüntetések robbantak ki.

Mint emlékezetes, Florin Iordache volt az, aki igazságügyi miniszterként január végén elfogadtatta a kormánnyal a hírhedt 13. sürgősségi rendeletet. Az ominózus kormányülésen, a miniszterelnök kérdésére válaszolva Iordache azt hazudta, hogy a rendelet szövegére az érintett intézmények is áldásukat adták. A tömegtüntetések hatására a Grindeanu-kormány kénytelen volt hatályon kívül helyezni a 13. számú sürgősségi rendeletet, még mielőtt a jogszabálynak a büntetőtörvénykönyvre vonatkozó előírásai életbe léptek volna. Nemrégiben Iordache egy tévéinterjúban hibának nevezte a sürgősségi rendelet visszavonását.

Az év elején a kormány - és igazságügyi miniszterként Florin Iordache - azzal az ürüggyel fogott hozzá az igazságszolgáltatás "reformjához", hogy túlzsúfoltak a börtönök. Ehhez a célhoz képest meglepő bejelentést tett a tárcavezető január 31-én este 22 óra után, amikor a kormányülésen elfogadott döntéseket ismertette emlékezetessé vált sajtótájékoztatóján: a kormány sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t, miközben a büntetésvégrehajtás körülményeinek javítását célzó - amúgy sürgős - intézkedések meghozatalát a parlamentre bízta.

Ezúttal a Btk. módosítása az igazságszolgáltatási törvények ürügyén kerül terítékre, csakhogy teljesen más körülmények között, mint az év elején. Először is a média egy része szorgalmasan dolgozott az elmúlt nyolc hónapban azon, hogy a politikai korrupció ellen tüntető tömegeket "idegen" érdekek kiszolgalóiként, a kormánypárt elnökének személyes érdekében törvényt módosító politikusokat pedig a nemzeti szuverenitás bajnokaiként tüntesse fel.

A Btk. módosítása elsősorban a kormányzó párt elnökének volt sürgős, illetve ma is az, hiszen a legfelső bíróságon folyamatban van ellene egy per, amelyben éppen hivatali visszaéléssel vádolják. Ha hatályba lépett volna a 13. sürgősségi rendelet megfelelő passzusa, a Dragnea elleni eljárást meg kellett volna szüntetni, mivel az ügyben keletkezett kár nem éri el a 200 ezer lejt, az alatt pedig egy tett nem számítana bűncselekménynek.

Másodszor, június 6-án az alkotmánybíróság újabb döntést hozott a hivatali visszaélésről, újraértelmezve a témában egy évvel korábban született határozatát. A döntés a Velencei Bizottság jelentésére hivatkozva mondja ki, hogy a hivatali visszaélés tényállásának szabályozása során "felső összeghatárt" kell megállapítani. Csakhogy a Velencei Bizottság korábban is hivatkozott jelentése ilyesmit nem javasol. A sajtó, de az alkotmánybíróság által is rendesen kiforgatott dokumentum nem is kimondottan a hivatali visszaélésről szól.

Erről szólt a Velencei Bizottság jelentése

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Jogi és Emberi Jogi Bizottsága 2012. június 28-án kérte fel a Velencei Bizottságot, hogy készítsen egy összehasonlító alkotmányjogi szakvéleményt, és azzal járuljon hozzá a Tartsuk elkülönítve a politikai és a büntetőjogi felelősséget (Keeping political and criminal responsibility separate) munkacímet viselő jelentéshez. Az egész felhajtás célja: kidolgozni olyan kritériumokat, amelyek alapján világosan eldönthető, hogy a választott tisztségviselőket milyen esetekben kell csak politikailag elszámoltatni, illetve mikor rendben lévő, ha tetteikért büntetőjogilag is felelősségre vonják őket.

A román sajtóban nagy publicitást kaptak a jelentés bizonyos megállapításai, amelyek legitimálni látszottak a Grindeanu-kabinet döntését, miszerint a hivatali visszaélés egy bizonyos összeghatáron alul (200 ezer lej) nem számított volna bűncselekménynek. Csakhogy miközben a román Btk. 297. cikkelye általában a köztisztviselőkre vonatkozik, a Velencei Bizottság jelentése kizárólag a miniszterek jogi és politikai felelősségének a kérdését tárgyalja.

Magának a dokumentumnak azt a címet adták, hogy A miniszterek politikai és büntetőjogi miniszteri felelőssége közötti kapcsolat (The relationship between political and criminal ministerial responsibility), és a hivatali visszaélésre vonatkozó kritikák is kizárólag a miniszteri felelősség szemszögéből fogalmazódnak meg.

A bizottság két csoportra osztja a vizsgálat államokat: amelyekben különleges büntető eljárás (“impeachment”) keretében járnak el a miniszterekkel szemben, illetve ahol a végrehajtó hatalom tagjai ellen a "rendes" büntetőjog szerint emelnek vádat. Románia az előbbi kategóriába tartozik.

Nem esik szó összeghatárról

Összeghatárról nem esik szó a jelentésben. A dokumentumban említett küszöb (“threshold”), ahogy még a 2016-os alkotmánybírósági döntésben is, arra vonatkozik - amire egyébként a dokumentum egésze -, hogy éles határvonalat kell húzni egyrészt a politikai döntések és a bűncselekmények között ("ne használják a büntetőtörvényt politikai hibák vagy nézeteltérések szankcionálására"), másrészt a valóban súlyos (például alkotmányos jogokat sértő) cselekmények és a szolgálati vétségek között.

Összeghatárok emlegetése már csak azért is visszás a hivatali visszaélés romániai tényállása kapcsán, mert egy bűncselekmény súlyossága nem minden esetben mérhető pénzben. Ha például egy orvos - aki a román törvények szerint tisztviselőnek számít - nem látja el a beteget, és az meghal, az okozott kár nulla lej, viszont attól függetlenül az orvos tette rendkívül súlyos.

Ezen a ponton a január vége óta tartó romániai viták elválnak a Velencei Bizottság jelentésétől, hiszen utóbbi kizárólag a választott tisztségviselők (miniszterek) szemszögéből vizsgálja az Európa Tanács 47 tagállamának törvénykezését, ráadásul Románia esetében a 2014. január elsejével hatályon kívül került büntetőtörvénykönyv előírásai alapján.

A fenti értelmezés helyességét megerősíti a Velencei Bizottság szóvivőjének válasza, amelyben leszögezte: az említett küszöb "semmi esetre" nem vonatkoztatható összeghatárra.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup