Felmérés: „átvilágították” a Kárpát-medencei magyar fiatalokat

Milyen identitása van egy erdélyi fiatalnak egy kárpátaljai, vajdasági vagy felvidékihez képest? Milyen nyelvhasználati lehetőségei? Hogyan olvas újságot, hány könyve van otthon, vagy mennyire vallásos? Ezeket a kérdéseket felelte meg a tavalyi Magyar Ifjúság Kutatás.

Az ötödszörre elkészülő kutatás felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági, 15-29 év közötti fiatalokat kérdezett meg, négyezer főt a magyarországi nyolcezer mellett.

Nemzeti identitás és nyelv: hátrányban a felvidéki magyarok

A megkérdezett fiatalok körülbelül 95 százaléka vallotta magát elsősorban magyarnak, ez alól csupán a felvidékiek számítottak kivételnek, ahol 28 százalékuk szlovákként is definiálta magát.  Az erdélyi magyar fiataloknál egy százalék jelölte meg magát romaként is, két százalék románként és egy százalék egyéb nemzetiségűként.

 

Felvidéken ugyanakkor a fiatalok 67 százaléka gondolja, hogy az országukban élő magyarok a magyar nemzet részét képezik, ez a szám Erdélyben 85, Kárpátalján 91, Vajdaságban 88.

A nyelvhasználat tekintetében is kakukktojásnak számítanak a felvidékiek: 65 százalékuk beszél a családban csak magyar nyelven, míg Erdélyben ez az arány 94 százalékos. Változó a helyzet a hivatalokban való nyelvhasználat terén is: Felvidéken és Kárpátalján 16 százalék használ többnyire magyart, Erdélyben ez az arány 25 százalék, a Vajdaságban 12. A munkahelyi nyelvhasználat terén is Felvidék van hátrányban: 29 százalékuk használ többnyire magyart, míg Kárpátalján 51, Erdélyben 44, a Vajdaságban 45 százalékban számoltak be erről.

Sokszínű nemzeti identitás Erdélyben

Az erdélyi magyar fiatalok nemzeti identitása sokszínű. A felmérés során rákérdeztek arra, hogy elsősorban, majd arra, hogy másodsorban milyen identitást vállalnak fel. Az alábbi ábrán ezeket mutatjuk, két külön fülön:

 

Milyen nyelven tévézünk és facebookozunk?

Erdélyben a fiatalok 70 százaléka többnyire magyar nyelvű televíziócsatornákat követ, 4 százalék többnyire a többségi nyelvet néz műsorokat, 20 százalékra jellemző a vegyes nyelvűség, 3 százalékra pedig egyéb (tehát nem román) nyelvű adások követése. Többé-kevésbé hasonló arányokat kaptak a kárpátaljai és vajdasági magyaroknál is, az eltérés a felvidékieknél jelentkezett: csupán 45 százalékuk tévézik többnyire magyar nyelven, 16 százalék többnyire az ország nyelvén, 35 százalék pedig vegyesen.

 

A közösségi oldalak használatában minden vidéken hasonló arányokat kaptak. Erdélyben 65 százalék használja ezeket többnyire magyarul, 3 százalék többnyire románul, 22 százalék vegyesen.

 

Milyen nyelven tanulnak?

A négy vizsgált régió esetében az óvodai, elemi és középiskolai oktatás nyelve hasonló arányokat mutat a különböző oktatási szinteken, ezért a középiskolai eredményeket mutatjuk. Ezek értelmében a felvidéki fiatalok csupán 38 százaléka tanul magyarul, 25 százalék az ország nyelvén, 23 százalék vegyesen. Kárpátalján ezzel szemben 76 százalék tanul magyarul, 13 százalék az ország nyelvén és 8 százalék vegyesen, Erdélyben 82 százalék tanul magyarul, 6 százalék az ország nyelvén és 4 százalék vegyesen. A vajdasági fiatalok esetében 88 százalék tanul magyarul, 5 százalék az ország nyelvén, 4 százalék vegyesen.

Ahogy a tanulmányban megjegyzik azonban, az összehasonlítás lehetőségei korlátozottak, „hiszen a tanulói akarat mellett a magyar nyelven elérhető intézmények száma, az oktatási rendszer szerkezete egyaránt befolyásolja az arányokat”.

Másként fest egyébként az egyetemi oktatás helyzete: itt jelentősen esik a magyar oktatás aránya: Erdélyben a hallgatók harmada tanul magyarul, 12 százaléka románul, 5 százalék vegyesen.

Hány és milyen nyelvű könyv van otthon?

A tanultsággal együtt járhat a tanulmány szerint az otthoni könyvek átlagos száma is. Mint írják, "Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban – Magyarországhoz viszonyítva – magasabb arányban fordultak elő felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók, feltehetően ezzel magyarázható a háztartásokban megtalálható könyvek magasabb száma, Felvidéken a mintába kerültek között az alacsony végzettségűek voltak felülreprezentálva."

Az átlagos könyvszám Magyarországon 186, Felvidéken 109 (ebből 67 magyar nyelvű), Kárpátalján 169 (146), Erdélyben 218 (176), Vajdaságban 227 (190).

Házasság, gyerekvállalás, munka, tanulás

Erdélyben – Magyarország, Felvidék és Vajdaság mellett – 20 százalék alatti a 15-29 év között házasodók aránya, az élettársi kapcsolatban élők aránya 10 százalék körüli. Ettől Kárpátalja tér el: itt közel egyharmaduk él már házasságban, az élettársi kapcsolatban élők aránya 4 százalék. Magyarországon és Vajdaságban 2,1-2,2 gyereket akarnak vállalni átlagban, Felvidéken ez a szám 1,9, Kárpátalján 2,4.

Ami az elvándorlást illeti: az erdélyi fiatalok 15 százaléka már dolgozott Magyarországon, 18 százalékuk más külföldi országban. 47 százalékuk szeretnek a jövőben Magyarországon dolgozni, 36 százalékuk kizárja ezt a lehetőséget, 17 százalék bizonytalan ebben a kérdésben. Más külföldi országban 57 százalékuk dolgozna a jövőben, 26 százalék nem, 17 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszolt a kérdésre.

 

Ezt tovább bontva kiderül, hogy az erdélyi magyar fiatalok 36 százaléka akár pár évig is dolgozna külföldön, 40 százalékuk pár hétre vagy hónapra gondolt, ingázva akár, 22 százalék külföldön élne, 19 százalék tanulna. 81 százalékuk a jobb megélhetés miatt próbálkozna, 52 százalék a tapasztalatszerzést is megjelölte mint érvet, 27 százalék a rossz anyagi körülményeket, 40 százalék a nyelvtanulás lehetőségét, 37 százalék a kilátástalanságot, 52 százalék a karrierlehetőséget.

Vallásosság

Nagy különbségek érzékelhetők a vallásosság tekintetében. Míg Magyarországon a fiatalok mindössze 6 százaléka vallásos az egyház tanításai szerint, 41 százalék pedig nem vallásos, addig Erdélyben 24 százalék vallásos az egyházi tanítás értelmében, 53 százalék a maga módján és csak 11 százalék nem vallásos. Felvidéken és Magyarországon kívül a három másik régióban a vallásos fiatalok többségben vannak.

 

Erdélyben ugyanakkor közel a fiatalok fele reformátusnak van keresztelve, 39 százalék római katolikusnak. Alább látható az eltérés a keresztelés/bejegyzés és a felekezethez tartozás érzése között:

 

Kapcsolódók

Kimaradt?