• 2017. október 18., szerda
    Lukács
  • 17°
    Kolozsvár
    • 19°
      Csíkszereda
    • 18°
      Székelyudvarhely
    • 18°
      Gyergyószentmiklós
    • 18°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 20°
      Kézdivásárhely
    • 19°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 23°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 21°
      Nagyvárad
    • 17°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 18°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 17°
      Zilah
    • 18°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 23°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 19°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5841 LEI
    • 1 USD = 3.9032 LEI
    • 1 GBP = 5.1388 LEI
    • 100 HUF = 1.4872 LEI

Meghalt a világot a harmadik viágháborútól megmentő katonatiszt


-A A+

" />


Elhunyt Sztanyiszlav Petrov egykori szovjet katonatiszt, akit Nyugaton "a világ megmentőjeként" ismernek, mert 1983-ban nem jelentette Moszkvának egy katonai kémműhold amerikai atomrakéta-támadást jelző - mint később kiderült téves - riasztását, és ezzel talán atomháborút akadályozott meg.

Az alezredes 77 évesen, még május 19-én hunyt el a moszkvai otthonában, de halála csak kedden kapott széles nyilvánosságot. A tiszt németországi barátja, Karl Schumacher ugyanis néhány napja felhívta, hogy felköszöntse születésnapján, ám Petrov fia, Dmitrij azt közölte vele, hogy apja tavasszal meghalt. A történtekről kedden számolt be a Zvezda orosz tévécsatorna.

Az 1962-es kubai rakétaválságot leszámítva valószínűleg nem volt még egy olyan veszélyes pillanat a hidegháború történetében, mint 1983 őszén, amikor egyetlen ember bátorsága és a józan esze akadályozta csak meg, hogy egy félreértés miatt atomháború robbanjon ki.

A szuperhatalmak közötti mélységes bizalmatlanság volt akkor is, amikor Sztanyiszlav Petrov alezredes 1983. szeptember 26-ra virradó éjjel felvette a szolgálatot a szovjet műholdmegfigyelő központ parancsnokságán, Moszkvától nem messze. Az akkor 44 éves tiszt akkor még nem sejthette, hogy a következő órákban olyan események várnak rá, amelyek után úgy fogják emlegetni: "a férfi, aki megmentette a világot".

Röviddel éjfél előtt riasztás érkezett: a Kozmosz 1382-es felderítő műhold egy Minuteman amerikai interkontinentális rakéta indítását jelezte. Valójában nem rakétafellövés, hanem egy villámcsapás volt, amit a műhold érzékelt. Petrov megőrizte a nyugalmát és arra utasította beosztottjait, hogy ne reagáljanak a jelzésre.

A hidegháborús logika szerint egy nukleáris háború a két szuperhatalom között egy erőteljes első csapással indult volna, vélhetően több száz interkontinentális rakéta indításával. Egy ilyen csapás célja az lett volna, hogy "lefejezze" az ellenfél nukleáris fegyverzetét, ugyanakkor az amerikai és a szovjet stratégák is tudták, hogy a "kölcsönös megsemmisítés" logikája szerint a 25 perc, ami az indítás és a becsapódás között eltelik, elegendő arra, hogy a saját rakétáikat is útnak indítsák az ellenfél megsemmisítésére.

Petrov jól döntött

Petrov azonban tudta, hogy egy rakéta önmagában nem volna okos kezdés egy nukleáris megsemmisítő csapáshoz. Néhány perccel később gondolatmenetét és határozottságát újabb kihívás érte: újabb négy, a Szovjetunió felé tartó Minuteman rakéta indítását jelezte a Kozmosz 1382, egyenként tíz robbanófejjel. Ezek együttes robbanóereje több százszorosa lett volna a Hirosimában és Nagaszakiban ledobott atombombákénak.

A Petrov irányítása alatt szolgálatot teljesítő mintegy kétszáz tiszt harminc ellenőrző tesztet hajtott végre, hogy kizárják a tévedés lehetőségét, de eközben az idő szorított: a döntésre, hogy ellencsapást indítson-e a Szovjetunió, mindössze 15 perc állt rendelkezésre. Petrovban azokban a percekben tudatosult, ki is az, akit végső soron döntésre kényszerít, ha értesíti feletteseit a riasztásról: Jurij Andropov pártfőtitkárt, a súlyos vesebetegségben szenvedő, cukorbeteg 70 éves embert, aki a keményebb amerikai vonalra - legalábbis időszakonként - a paranoiával határos módon reagált.

Petrov öt perc mérlegelés és a kollégáival folytatott - ordibálásig fajuló - vita után úgy döntött, hogy nem értesíti a szovjet vezetést. Nem sokkal később kiderült, mennyire igaza volt: a képernyőkről eltűnt a riasztás. Mint később rájöttek: amit a Kozmosz 1382-es észlelt, az a napfény visszatükröződése volt a felhőrétegeken az Egyesült Államok felett.

Sztanyiszlav Petrov még abban az évben otthagyta a hadsereget, magánjellegű okokból. Egy bizottság megállapította, hogy helyesen cselekedett. Mint azt Petrov később elmondta, tettéért sem nem tüntette ki, sem nem büntette meg a hadsereg.

Az 1983 szeptemberében történtek a nyugati világ számára csak a hidegháború végeztével, a berlini fal leomlását követően kerültek nyilvánosságra. A haláláig szerény körülmények között, nyugdíjasként élő egykori alezredes 2006-ban New Yorkban a Világpolgár kitüntetésben részesült, 2013 februárjában Drezdában pedig a német város 25 ezer euróval járó díjával tüntették ki "súlyos konfliktusnak elejét vevő "tétlenségéért".
HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X


popup