• 2017. október 18., szerda
    Lukács
  • 23°
    Kolozsvár
    • 23°
      Csíkszereda
    • 25°
      Székelyudvarhely
    • 23°
      Gyergyószentmiklós
    • 25°
      Székelykeresztúr
    • 23°
      Kovászna
    • 24°
      Kézdivásárhely
    • 23°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 27°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 25°
      Nagyvárad
    • 20°
      Beszterce
    • 22°
      Déva
    • 25°
      Nagybánya
    • 24°
      Marosvásárhely
    • 24°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 28°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5841 LEI
    • 1 USD = 3.9032 LEI
    • 1 GBP = 5.1388 LEI
    • 100 HUF = 1.4872 LEI

Egymással versengő terek, utazó szobrok - így változott Kolozsvár a századok során


-A A+



Kolozsvár építészetének harmonikus fejlődéséről, majd ennek megtöréséről, a szimbolikus terek változásairól beszélt a Kolozsvári Magyar Napokon, pénteken Lönhárt Tamás történész.

Egy város textusa az a szövet, amit évszázadok rétegződései következtében építészeti egységek kialakítottak – hangzott el. A kívülről érkező azonban előbb a tömbháznegyedeken kell átjusson a történelmi hagyatékhoz, ez azonban nem mindig volt így: Kolozsvár is harmonikus textust épített fel 1945-ig, ami után aztán elhallgattatni próbálták a hagyatékot.

Így lett az új városkép textusa a tömbháznegyedek körgyűrűje, amelyeket a perifériától kezdtek el építeni befelé, megszüntetni a kialakult harmóniát. A szimbolikus terek esetében is hasonló folyamat zajlott le, ugyanakkor a szobrok is sokat „utaztak”, hacsak le nem bontották őket.

A történész elmondta, a város már a kezdetekkor erőteljes szász „infúziót” kap, a tatárjárás után pedig város-jogát is elveszíti. Ezt követően a szászok többségben vannak, és miután megkapja a királyi városi címet, már három szimbolikus tere van: a régi Óváry-tér, az új, Mátyás korában befejezett Szent Mihály tér és a Farkas utcai. A reformáció beköszöntekor a vallási sokszínűséget kezdi el tükrözni a város struktúrája. A közösség nem etnikai, hanem vallási szempontból rétegződik, és ezt a terek is tükrözik. Később jelennek meg az ortodox és görög-katolikus templomok, az unitáriusok építkeznek.

Átalakult a Főtér

A Habsburg-korban már az első szoborutaztatás, a mai Karolina-téren levő obeliszk esetében. A Szent Mihály templom előtt pedig sok átalakulás mellett elköltöztetnek egy díszkaput is, a főtér pedig megkapja 1902-ben a Mátyás-szobrot. Ezzel jött létre egy új szimbolikus tér, a laikus magyar etnikai szempontrendszerben.

A második főtér-projekt az első világháború alatt megindult, a Bocska és Hunyadi térnél Bocskai-szobrot terveztek, mára Avram Iancu-szobor és ortodox katedrális áll ott. A tér a két világháború között a Cuza Voda nevet viselte, a bukaresti hatalomra és királyságra hivatkozva, és – amikor még nem volt ott a Iancu-szobor – felhúztak egy nagy román zászlót, 1945-ben pedig egy szovjetuniós obeliszket állítottak ide.

A Mussolini-szobortól Avram Iancuig

A történész ismertetője szerint a főtér sarkán Mussolinitól kapott szobor is állt 1925-ben, azt a Mátyás-szobor elé szerették volna betenni. Ez a szobor sokat „utazott”, most pedig a sétálóutcában, a görög-katolikussal szemben áll.

Kolozsvár területe a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig megduplázódik – 1956 és 1992 között megduplázódik a románok száma, a magyaroké marad –, ez pedig szelektív betelepítés: a megyén belül változik meg a város-vidék arány.

Az ötvenes évektől a város textusa is megváltozik, a periféria új tömbháznegyed-mintái megjelennek a centrumban is. A nyolcvanas években a főtér is veszélyeztetve van a rendszer által, de nem nyúlnak hozzá, hanem „agyonhallgatják”. Ekkor indul be a harmadik főtér-projekt is, a Széchenyi-teret kettévágják és kialakul a mai Mihai Viteazu-tér.

Új módszerekhez nyúl a Funar-korszak, amikor mindent lefestenek a trikolór színeire, megjelenik a Iancu-szobor és a Szent Mihály templom előtt is ásnak – hangzott el a történész előadásában.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup