• 2017. december 11., hétfő
    Árpád
  • Kolozsvár
    • -0°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • -0°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6315 LEI
    • 1 USD = 3.9449 LEI
    • 1 GBP = 5.3156 LEI
    • 100 HUF = 1.4731 LEI

Számadatok: jóval az EU átlaga alatt van a romániai infrastruktúra fejlettsége


-A A+



Amit Romániában már mindenki tudott, azt most számadatokkal erősítette meg a Világgazdasági Fórum által közölt Globális Versenyképességi Index. Ezek szerint az infrastruktúra szempontjából az Európai Unió szintjén az utolsók között kullog az ország.

A romániai infrastruktúra fejlettsége 3,61 pontos osztályzatot kapott, miközben az EU 5 legfejlettebb államának szintjén a pontszám átlaga 5,65, de a közép- és kelet-európai országokban is meghaladja a 4 pontot. A Globális Versenyképességi Index felmérése szerint a közép- és kelet-európai államoknak 2025-ig legkevesebb 615 milliárd dollárra lenne szükségük, hogy infrastruktúrájuk fejlettségi szintje elérje az uniós átlagot.

A PricewaterhouseCoopers tanácsadói szolgálatának igazgatója, Ruxandra Chirița szerint a térségbeli országok között Romániának lenne szüksége a legtöbb pénzre az infrastruktúra fejlesztéséhez. Adatai szerint 2007-2013 között a térségben az infrastruktúra fejlesztésére előirányzott 82 milliárd eurós uniós összegből Románia alig hét százalékot hívott le, miközben Lengyelország például a pénz harminc százalékát használta fel.

A PricewaterhouseCoopers az Atlantic Council The Road Ahead – CEE Transport Infrastructure Dynamics című tanulmányában rámutat, a közép- és kelet-európai országok az Európai Unió területének huszonnyolc százalékát teszik ki, lakosságuk az unió összlakosságának huszonkét százalékával egyenlő, a bruttó nemzeti termék tekintetében azonban csak az unió GDP-jének tíz százalékát adják.

A magánszektor bevonása

A tanulmány szerint a térség államainak legnagyobb gondját éppen a szállítási infrastruktúra kiépítéséhez szükséges finanszírozási források jelentik. 2007 és 2013 között a térség országai a strukturális és kohéziós alapokból 80 milliárd eurót hívtak le – valójában viszont 2025-ig 615 milliárd euróra lenne szükségük.

A jelentés szerzői nem tagadják, hogy a közép- és kelete-európai országok az utóbbi időben elértek némi haladást a szállítási infrastruktúra kiépítése területén, ám még mindig igen alacsonyak a beruházások. Persze, az is tény, hogy a térségbeli országok költségvetése képtelen lenne a szükséges összegeket biztosítani, ez a helyzet Románia esetében is.

A jelentés ezért azt ajánlja az érintett országoknak, hogy a magánszektorban keressenek befektetőket. Romániát illetően a szerzők kitérnek arra a tényre, hogy bár az országban léteznek vonatkozó törvények, hiányzanak azonban az alkalmazási normák, így ezek a jogszabályok a jelen pillanatban nem működőképesek.

A PricewaterhouseCoopers munkatársa, Ionut Simion úgy véli, hogy a közép- és kelete-európai országokban az infrastrukturális beruházások a következő öt esztendő során évente legalább 3,1 százalékkal növekednek majd, meghaladva az unió szintjén hasonló céllal történő befektetéseket.

Húsz év alatt 5600 kilométer autópálya

A kelet- és közép-európai térség államai évtizedeken át szinte semmit nem ruháztak be az infrastruktúra fejlesztésébe, az utóbbi években viszont jelentős sikereket értek el ilyen területen. Az utóbbi húsz év során ezekben az országokban 5600 kilométernyi autósztráda épült. Ez mindenekelőtt az Európai Uniótól kapott hatalmas összegeknek köszönhető: ebben az időszakban több mint 150 milliárd eurót juttatott Brüsszel a térségbeli államoknak ilyen célokra. Ehhez hozzájárultak még a Connecting Europe és az Európai Beruházási Bank által folyósított összegek. Ugyanakkor magánberuházók szintén komoly összegekkel járultak hozzá az infrastruktúra tökéletesítéséhez, elsősorban Magyarországon, Lengyelországban, Horvátországban és Szlovákiában.

A PricewaterhouseCoopers elemzői viszont megállapítják, hogy bár a beruházók szívesen fektetnek be a térségben, csak akkor hajlandók pénzt áldozni, ha az érintett országok komolyan megalapozott, a kockázatokat és a nyereséget is figyelembe vevő terveket dolgoznak ki.

Öt korridor, 2000 projekt

A PricewaterhouseCoopers jelentése szerint a kelet- és közép-európai országok szempontjából akár sorsdöntőnek is mondható öt nagy európai közúti korridor kiépítése: az Északi tenger-Baltikum, a Balti tenger-Adriai tenger, a Rajna-Duna, a Németország északi részét, Csehországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát és Görögország déli partvidékét magában foglaló, korridor, továbbá a mediterrán folyosó. Az öt folyosó több mint 2000 projektet összesít, ezek megvalósításához 384 milliárd euróra lenne szükség.

A PricewaterhouseCoopers szerint döntő fontosságú lenne a Közép- és Kelet-Európa, valamint Nyugat-Európa közötti különbségek feloldása az infrastruktúra tekintetében is. A nyugat-európai országok lakosai átlagosan kétszer annyi autópályával rendelkeznek, mint kelet- és közép-európai társaik.

A PricewaterhouseCoopers ilyen szempontból több javaslatot is tesz a közép- és kelet-európai államoknak. Így például politikai egyetértésre és akaratra, az infrastrukturális tervezés regionális egyeztetésére, a projektek prioritásának kijelölésére, a magántőke mozgósítására lenne szükség.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup