• 2017. október 23., hétfő
    Gyöngyi
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5988 LEI
    • 1 USD = 3.9154 LEI
    • 1 GBP = 5.1585 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

Ugyanannyi pénzért gyengébb minőséget adnak el a romániai fogyasztóknak


-A A+



Beigazolódott, amit már korábban a „Visegrádi négyek” – túlnyomórészt Magyarország szorgalmazására – már gyanítottak: nevezetesen, hogy nagy nyugati cégek Kelet-Európában forgalmazott, hivatalosan teljesen azonos élelmiszertermékei jóval gyengébb minőségűek.

Huszonkilencből kilenc

Az eredmény most Romániában is világossá vált, miután Belgiumban, Németországban és Franciaországban illetve Romániában árusított élelmiszertermékeket hasonlítottak össze. Ezek bizony mind a minőség, mind az összetevők szempontjából jócskán különböztek egymástól.

Az összehasonlítást végző szakemberek ugyan megállapították a gyengébb minőséget a Romániában forgalmazott termékeknél, ám hangsúlyozták, az eltérés korántsem jelent veszélyt az egészségre (legfeljebb a pénztárcánkra, hiszen nagyjából azonos pénzt gyengébb minőségű terméket vásárolunk). A megvizsgált élelmiszerek között voltak tejtermékek, húsárúk, hús- és halkonzervek, csokoládé típusok.

Románia egyébként az utolsó ország volt a kelet-európai államok között, amely végül is sort kerített az Európai Bizottság által megkövetelt összemérésre.

Románia előtt Bulgáriában került sor a tesztre, a szófiai illetékesek megállapítása szerint az összehasonlított 31 termék közül hét esetben komoly minőségi eltéréseket tapasztaltak a Bulgáriában fogalmazott termékeknél.

A Romániában összemért 29 termék közül kilenc volt gyengébb minőségű.

Zsírosabb, kevesebb

  • A szakemberek megállapításainak megfelelően a Romániában forgalmazott hering konzervek kevesebb halat – 42,87 grammot – tartalmaztak Romániában, míg a nyugat-európai, hasonló minőségű halkonzervekben 47,8 gramm hal volt.
  • A sertéssonka zsírosabb volt, mint amennyi zsírtartalmat a csomagolóanyagon feltüntettek, a Romániában árusított felvágottak hizlalóbbak voltak a Nyugat-Európában forgalmazott társaiknál.
  • A sertés párizsi esetében a Romániában forgalmazott termék csomagolóanyagán 279 kcal/100 gramm szerepelt – a valóságban ez a szám mindössze 259 kilokalória volt, míg a Németországban forgalmazott hasonló minőségű párizsinál a mérések 100 grammonként 273,32 kilokalóriát állapítottak meg.
  • A sütőkolbász esetében a romániai csomagoláson 100 grammonként 280 kilokalória szerepelt, a termékben a valóságban 254,61 kilokalóriát mértek, Németországban viszont ugyanezt a sütőkolbászt 282,46 kilokalóriára hitelesítették.
  • A Romániában forgalmazott halkonzerv a csomagolás szerint 100 grammonként 377 kilokalóriát tartalmazott – volna, a valóságban pedig 307,84 kalóriát.
  • A sertéssonka Romániában 100 grammonként 222 kilokalóriát tartalmazott, a csomagolóanyagon feltüntetett szám szerint. A vizsgálatok során kiderült, hogy voltaképpen 306,98 kilokalóriát tartalmazott. Ez a szám a Németországban forgalmazott, azonos termék esetében csupán 230,36 kilokalória volt.

Poliglicerol – kakaóvaj helyett

Romániában nem folytatják tovább a minőségvizsgálatot, részben azért, mert ez is bebizonyította a Nyugat- illetve Kelet-Európában forgalmazott, elvileg hasonló minőségű élelmiszertermékek esetében a gyártók által alkalmazott kettős mércét. Másrészt azért is felhagytak a további vizsgálatokkal, mert azok igen költségesek.

A romániai vizsgálatok eredményei a hazai illetékesek már megküldték a brüsszeli hatóságoknak.

Az InfoCons Fogyasztóvédő Egyesület elnöke, Sorin Mierlea további adatokkal egészítette ki a felmérést. Így például a Romániában forgalmazott narancsüdítő mindössze 5 százalék narancslevet tartalmaz, szemben a Spanyolországban árusított, azonos márkájú itallal, amelynek narancslétartalma 8 százalék. Igaz, azt is elismerte, hogy a romániai üdítőkben kevesebb az adalékanyag. A romániai Fanta például csupán öt adalékanyagot tartalmaz, a nagy-britanniai viszont tízet. Fordított a helyzet azonban a Romániában illetve Spanyolországban árult Milka tejcsokoládé esetében: előbbi sokkal több adalékanyagot tartalmaz. A Romániában kapható Milka tejcsoki a szójalecitin mellett a drága kakaóvajat „helyettesítő” poliglicerolt tartalmaz.

A cégnevek még nem ismertek

Egyelőre nem tudni még, hogy milyen cégek alkalmaztak kettős mércét, az adatokat a romániai hatóságok nem hozták nyilvánosságra. Mihai Tudose miniszterelnök azonban szükségesnek tartja a cégek megnevezését, már csak azért is, hogy a román fogyasztó pontosan tudja, milyen élelmiszertermelő vállalatok tartják őt másodrangú fogyasztónak.

A cégnevek titkosítását a mezőgazdasági tárcavezető, Petre Daea azzal indokolta, hogy jelenleg nincs megfelelő jogi keret a nevek nyilvánosságra hozásához. A termelő ily módon pert indíthat, amely sokba kerülhet az államnak.

Tudorel Toader igazságügy-miniszter viszont ígéretet tett a megfelelő jogszabályok kidolgozására.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X


popup