• 2017. december 17., vasárnap
    Lázár, Olimpia
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -2°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -2°
      Beszterce
    • -0°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6346 LEI
    • 1 USD = 3.9285 LEI
    • 1 GBP = 5.2711 LEI
    • 100 HUF = 1.4767 LEI

Romániában a legmagasabb uniós szinten a „lusták” aránya?


-A A+



Románia ismét első helyen áll egy negatív táblázatban: a statisztikák szerint az ország lakossága uniós szinten a leglustább: 4,6 millió személy nem fejt ki semmilyen gazdaságilag értékelhető tevékenységet.

35 százalék nem dolgozik, de…

Az ország 15 és 64 év közötti lakosságának egyharmada – pontosabban 35,1 százaléka – nincs sem alkalmazásban, de nem is tekinthető munkanélkülinek. Ezt jelzik legalább is az idei év első harmadára vonatkozó uniós statisztikák. Brüsszel az „alkalmazott” szót nem csupán azokra alkalmazza, akik hivatalosan egy vállalatnál, egy cégnél dolgoznak, de azok is beletartoznak a fogalomba, akik hetenként legalább egy órát dolgoztak fizetésért, nyereségért. Ide tartoznak tehát a szabadfoglalkozásúak, a vállalkozók, a termékeinek legalább egy részét áruba bocsátó farmerek is.

A brüsszeli statisztikák szerint hasonló a helyzet az unió több államában is: így például Horvátországban, Olaszországban, Belgiumban, Görögországban és Bulgáriában a lakosság több mint 30 százaléka van hasonló helyzetben. Svédországban, Dániában, Németországban, Észtországban és Nagy-Britanniában ez az arány 18 és 23 százalék között változik, Magyarországon 29,7 százalék, Franciaországban 29, Spanyolországban 26,2 százalék, Lengyelországban pedig nem éri el a 26 százalékot.

Abszolút számban kifejezve tehát Romániában 4,6 millió személy van ebben a helyzetben – ami 5 százalékát jelenti az uniós szintnek. Olaszországban 13, Franciaországban és Németországban 12-12, Lengyelországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában 7 és 10 millió között változik a gazdaságilag inaktív személyek száma, amely Magyarországon 1,9, Bulgáriában pedig 1,4 millió személyre tehető.

Mintegy kétmillió személy jogosult a segélyekre

Téves lenne feltételezni azonban azt, hogy a gazdaságilag inaktív 4,6 millió romániai személy tétlenül ül otthon. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint mintegy 1,2 millió 15 éven felüli személy az oktatás valamely formájában vesz részt. Romániában az oktatás – az egyetemi is – viszonylag olcsó, vagy legalább is szélesebb tömegek által megfizethető – így azoknak, akik tanulni akarnak, nem szükséges munkát is vállalniuk oktatási költségeik fedezéséhez.

A 15 és 64 év közötti lakosság soraiból mintegy 350 ezer személy fogyatékkal él (közülük 200 ezren első és másodfokú rokkantsági nyugdíjban részesülnek). Körülbelül 100 ezer személy előrehozott nyugdíjasként él (vagyis ők 65 éven aluliak), 300-400 ezer személy pedig – elsősorban nők – 65 éves koruk előtt mentek nyugdíjba. Emellett 150 ezren gyesen vannak.

Munkanélküliek – a munkaerőhiányos országban

Mindezeket levonva, körülbelül 2,3 millióra tehető azoknak a személyeknek a száma, akik valóban nem dolgoznak, és akiknek nincs okuk arra, hogy ne vállaljanak munkát. Ez azért is furcsa, mert mindeközben Romániában egyre nagyobb szükség lenne a munkaerőre, vagyis nem merülhet fel az, hogy keresnek, de nem találnak munkát.

Hivatalos gazdasági adatok szerint egyáltalán nem ritka az a tény, hogy beinduló vagy terjeszkedő vállalatok egyszerűen nem találnak munkaerőt. Csak tallózunk az adatok közül: így például idén januárban a Gorj megyei Turburea helységben egy olasz vállalkozó 150 alkalmazottat foglalkoztató ruhagyárat indított volna be, ám nem talált munkaerőt.

A leoni-i autóalkatrészeket gyártó vállalat „személyzetesei” a környező falvakban próbálnak – nagyrészt eredménytelenül – munkaerőt toborozni, jóllehet a feltételek igen előnyösek: a vállalat biztosítja a szállítást, ebédjegyeket ad, az egyszerű munkás fizetése is eléri az 1500 lejt.  

A hivatalosan gazdaságilag inaktív 2,3 millió személy jelentős része azonban fekete munkát vállal, sokan pedig külföldön néznek munka után, jóllehet hivatalosan az országban tartózkodnak. Ők pár hónapig a határokon túl dolgoznak, majd hazajönnek és felélik a pénzt – a folyamat pedig kezdődik elölről. 

Az biztos, hogy Romániában közel hétmillió alkalmazott és szabadfoglalkozású személy található. Vagyis a 2,3 millió, gazdaságilag inaktív személy azt jelenti, hogy a romániai munkaerő egynegyede legfeljebb csupán önmagának termel, miközben szociális támogatásokban, ingyenes gyógykezelésben részesül, jóllehet legfeljebb jövedéki és hozzáadott értékadót fizet a megvásárolt termékekért. Mindez igen negatívan hat ki az állami költségvetésre. Az 1989-es fordulat óta még nem volt olyan kormány, amely képes lett volna azonosítani ezeket az embereket és bevonni őket a nettó adózók sorába.  

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X


popup