Románia „mumusa”: az etnikai alapú régiók

A régióátszervezéskor nem lehet figyelmen kívül hagyni az etnikai jelleget – szögezte le csütörtökön Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott, hogy a jelenleg is érvényben lévő 1968/2-es, megyésítésről szóló törvény is világosan kimondja, hogy Románia 41 megyéit földrajzi, gazdasági, kulturális és etnikai szempontok figyelembe vételével alakították ki.antal

„Amikor mi azt mondjuk, hogy legyen magyar többségű régió, azt mondják, hogy ez etnikai kérdés, miközben az is etnikai kérdés, hogy a régióátszervezéskor román többségű közigazgatási egységeket kívánnak létrehozni” – mondta a politikus, aki szerint Romániának a mostani régióátszervezéskor is figyelembe kell vennie az adott térség etnikai arányát, hiszen aláírt és ratifikált olyan szerződéseket, amelyek erre kötelezik.

A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5-ik cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni. A Kisebbségi Charta 16-ik cikkelye szerint nem módosíthatják olyan módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. Azáltal viszont, hogy a jelenleg is létező fejlesztési régiók közigazgatási hatáskört kapnak, és ezzel a megyéktől vesznek el hatásköröket, megváltozik az etnikai arány, hiszen egy adott kérdésben, nem a 85 százalékos magyar többségű Hargita megyei önkormányzat dönt, hanem a régió, ahol a magyarok aránya mindössze 35 százalék – mondta Antal Árpád.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a sepsiszentgyörgyi polgármester sajtótájékoztatójával egy időben jelentette be, hogy az etnikai alapon szerveződött pártok törvényen kívül helyezését és az etnikai alapú területi egységek tilalmát kezdeményezi. A dokumentum azt javasolja, hogy az etnikai alapon szerveződött pártok és az etnikai szempontok szerint kialakított régiók tilalmát a tervezett alkotmánymódosítás során iktassák be az ország alaptörvényébe. A székelyföldi románok fóruma szerint Székelyföldön nem a magyarokat, hanem a románokat éri folyamatos "szimbolikus agresszió". Úgy véli, a román közösséget módszeresen diszkriminálják és marginalizálják azzal a céllal, hogy "Románia szívében olyan etnikai enklávét hozzanak létre, amelyben drasztikusan alacsony a románok száma".

Felmérés a románok félelmeiről

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint azonban az etnikai alapú régiók kialakítását nem csak a román politikusok ellenzik, hanem a román társadalom nagy része is. Az IRES közvélemény-kutatási adatai azt mutatják: a lakosság 49 százaléka tart attól, hogy a régiósítás hozzájárulhat a magyar lakosság etnikai szempontok szerinti elkülönüléséhez, amellyel nem értenek egyet.ires

Földrajzi megoszlás tekintetében a válaszadók között nem voltak nagy különbségek: a magyar lakosság elkülönülésétől az Erdélyben és a Bánságban megkérdezettek közel 48, a déli országrészben, Bukarestben és Dobrudzsában lakók nem egészen 49 százaléka tartott, ennél valamivel többen – 52 százalék – a válaszolt igennel a kérdésre Moldovában. A nemmel válaszolók esetében sincsenek nagy különbségek: 49, 45 és 44 százalék állította ezt.

A mintacsoport fele szerint a régiósítás nem járulhat hozzá Románia föderalizálásához, ennek ellenkezőjét 41 százalék állította. Itt viszont már nagyok voltak a földrajzi övezetek szerinti különbségek: miközben Erdélyben és a Bánságban 54 százalék vélte úgy, hogy ettől nem kell tartani, addig Moldovában csak 41 százalék gondolta így, a déli országrészben, Dobrudzsában és Bukarestben 50 százalék állította ezt. A föderalizálás veszélyét látók részaránya Erdélyben és a Bánságban mindössze 34 százalékos volt, Moldovában viszont közel 49, a déli vidékeken és Bukarestben 42 százalék tartott tőle.20jo

A mintacsoport 57 százaléka vélte viszont úgy, hogy az ország régiókra történő felosztása ellentéteket szíthat a lakosság soraiban, ennek ellenkezőjét 41 százalék állította. Földrajzi megoszlás szempontjából pedig az erdélyiek és bánságiak csaknem 52 százaléka szerint nem kell tartani ennek veszélyétől, a Moldovában, illetve a déli országrészben és Bukarestben lakóknak viszont csak 37 illetve 36 százaléka vélekedett így.

A mintacsoport közel kétharmada – 64 százaléka – látott viszont veszély abban, hogy a régiósítás nyomán egyenlőtlenül fejlődnek majd a különféle földrajzi övezetek, ennek ellenkezőjét csak 32 százalék állította. Ettől a legnagyobb mértékben a moldovaiak féltek, csaknem 72 százalékuk válaszolt igennel a kérdésre, a déli országrészbeli és bukaresti lakosok közel 67, az erdélyieknek közel 57 százaléka volt ezen a véleményen.

A legtöbben hallottak a régiósításról

A felmérésből az is kiderült, hogy 20 százalék még nem értesült Románia régiósítási terveiről, az ország lakosságának jelentős része azonban hallott már az elképzelésről – a megkérdezettek 79 százaléka válaszolt igennel a kérdésre. A témakörről igen jól és jól tájékozottnak mondta magát 4, illetve 41 százalék, 40 százalék kevésbé tájékozottnak vallotta magát, 14 százalék pedig semmit sem tudott róla.

A régiósítás kérdésköre csak a megkérdezettek 12 százalékát foglalkoztatta nagyon, 36 százalékát kevésbé foglalkoztatta a téma, amely viszont 13 százalékot hidegen hagyott. Az ország régiókra történő felosztását 7 illetve 44 százalék tartotta nagyon jónak, illetve jónak, 2 százalék szerint az elképzelés jói is, rossz is, 3 százalék azonban kifejezettnek rossznak tartotta a tervet.

Mivel járhat?

Érdekes volt a lakosság megoszlása a régiósítást követő adó- és illetékrendszert illetően. 31-31 százalékuk állította, hogy közössége számára jót, illetve rosszat hoz az új rendszer, 30 százalék vallotta, hogy minden marad a régiben. A felmérés jól tükrözi azt is, hogy az egyes régiók a jelenlegi adórendszer szerint mennyit kaptak vissza a begyűjtött illetékekből: az erdélyiek 46 százaléka szerint a helyzet javulna a régiósítással, a déli országrészben és a fővárosban élők 32, a moldovaiaknak pedig csupán 23 százaléka volt ezen a véleményen.

Az életszínvonal tekintetében a megkérdezettek 36 százaléka úgy gondolta, a régiókra történő felosztás után nem változna semmi, 34 százalék szerint javulna, 25 százalék szerint pedig romlana az élet. A derűlátók között ismét Erdély és a Bánság vezet 44,5 százalékkal, majd a déli országrész és Bukarest következik 29 százalékkal, a legkevésbé optimisták a moldovaiak, közülük csak 28 százalék bízik a javulásban.35jo

A mintacsoport 55 százaléka az európai alapok jobb lehívását látja a régiósításban, 22 százalék szerint semmi sem változna, és mindössze 11 százalék tart attól, hogy kevesebb brüsszeli pénz folyna majd be.

Csökkenjenek a kormány hatáskörei

A lakosság 78 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány számos felelősségét át kell majd ruházni a régióknak, ezt viszont 20 százalék ellenzi. A megkérdezettek 87 százaléka a mezőgazdaságot és a településfejlesztést, 86 százalék a környezetvédelmet, 81 százaléka a közrend fenntartását, 80-80 százaléka az egészségügyet és művelődést és az idegenforgalmat, 79 százaléka a közlekedést, 77 százaléka az oktatást és a szociális védelmet, 76 százaléka a beruházásokat és a gazdaságot, 75 százalék az illetékek begyűjtését, 53 százaléka a nemzetvédelmet említette a kormány által átadandó felelősségek között.

A megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, hogy a helyi szinteken begyűjtött illetékeknek legfeljebb a 10 százalékát kellene átengedni Bukarestnek, 23 százalék 10 és 30 százalékot jelölt meg, 50 százalékig 14 százalék ment el, 50 százalékon felüli összegben pedig csak 7 százalék gondolkozott.116jo

Az identitás szempontjából nagyjából a vártnak megfelelően alakult a kép: a lakosság 58 százaléka szerint a román identitás megőrzése a legfontosabb. A lokálpatriotizmus hívének 17 százalék vallotta magát, 21 százalék az európai identitást vállalta fel, 3 százalék pedig arra lenne büszke, hogy valamely történelmi régióhoz (erdélyi, oltyán, moldovai stb.) tartozik.

A kérdésre, miszerint a jelenlegi román politikai osztály képes lenne-e sikerre vinni a régiósítást a megkérdezettek 47 százaléka nemmel felelt, és csak 46 százalék bízott a megfelelő eredményben. Ugyanakkor 60 százalék véli úgy, hogy az általa megszavazott párt eredményesen támogathatja az új közigazgatási felosztást, ennek ellenkezőjét csak 26 százalék vallotta.118jo

A mintacsoport 56 százaléka véli azt, hogy a régiósítás legjobb formájáról a lakosságnak kell döntenie, 12 százalék szerint a kormánynak, 10-10 százalék a parlamenttől és a helyi hatóságoktól várja a megoldást, 5 százalék az államfőre, 3 százalék az Európai Unióra ruházná át a feladatot. A régiók vezetését a megkérdezettek 89 százaléka választások útján akarja kijelölni, és csak 10 százalék szerint kellene a kormánynak kineveznie a vezetőket.

 

Kimaradt?