• 2017. október 20., péntek
    Vendel
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • 10°
      Nagyszeben
    • 11°
      Temesvár
    • Brassó
    • 13°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5921 LEI
    • 1 USD = 3.8901 LEI
    • 1 GBP = 5.1168 LEI
    • 100 HUF = 1.4895 LEI

Nincs minden rendben a gyermekeknek szánt élelmiszerekkel


-A A+



A hivatalos statisztikák szerint Romániában a cukorbeteg gyermekek száma évente újabb kétszázhatvannal, a rákos megbetegedésben szenvedőké pedig további ötszázzal nő. Ennek egyik oka a helytelen táplálkozás a szakemberek szerint.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (APC) nevű civil szervezet elnöke, Costel Stanciu egyetemi tanár az evz.ro portálnak elmondta: szerinte a gyermekeknek szánt élelmiszer-termékek legnagyobb része a megengedettnél jóval nagyobb cukor- illetve sótartalmú – az importgyümölcsök pedig nem egy esetben rovarirtó szereket tartalmaznak.

A szakember szerint az egészségügyi minisztérium soha nem tulajdonított különösebb figyelmet a gyermekeknek szánt élelmiszerek minőségére, inkább a gyermekgyógyszerekre összpontosított, mert "onnan jön a pénz". Stanciu szerint a gondok 1998-ban kezdődtek ezen a téren. Addig ugyanis viszonylag szigorúan szabályozták Romániában az élelmiszerek minőségét, előállításuk receptjeit.

Így például az Országos Szabványügyi Intézet szigorúan rendelkezett arról, hogy milyen típusú élelmiszereket lehet importálni, és a cégek betartották ezeket az előírásokat. A Victor Ciorbea kormánya által 1998-ban hozott, enyhébb rendelet azonban már csak ajánlásokat fogalmaz meg az élelmiszer-importra vonatkozóan, így a romániai piacot elárasztották a gyenge, rossz minőségű termékek; csupán az volt a kötelező, hogy a forgalmazók a csomagolóanyagon feltüntessék az összetevőket.

Csokitojás – cukorból?

A péksütemények közül a gyermekek egyik kedvenc étele a kifli. A 60 grammos kifli viszont 15 gramm cukrot tartalmaz – a megengedett mennyiség kétszeresét. Mi több, citrusfélék rostjait is bedolgozzák a pékáruba, hogy a gyermekeket még jobban megkedveljék. De a gyermekek számára árult kenyér is túl sok cukrot és zsiradékot tartalmaz. A csokoládétojásnál még ennél is rosszabb a helyzet: a termék fele cukor – mondta Costel Stanciu.

A gyermekek rendszerint kedvelik a felvágottakat, a virslit. A virsli és a párizsi azonban a legtöbb esetben jóformán nem tartalmaz húst, hanem a más termékekhez felhasznált húsok hulladékanyagából készül. Ezeknek a termékeknek a csomagolóanyagán általában azt tüntetik fel, hogy „állati eredetű fehérjéket” tartalmaz. Ezek a termékek cukrot is tartalmaznak, amelyet azonban a gyártók cselesen „maltodextrinnek” vagy „dextróznak” neveznek.

Németországban például a virslinek és a párizsinak legkevesebb 65 százalékban húst kell tartalmaznia. Ez a rendelkezés Romániában is érvényben volt – 1998-ig. Addig ugyanis a virslinek legkevesebb 70 százalékban kellett húst tartalmaznia, szalonnatartalma pedig nem haladhatta meg a 30 százalékot. Fűszeranyagként a bors tartalma nem léphette túl a 0,005 százalékot, 0,003 százalék szerecsendiót, 0,005 százalék pirospaprikát ás ugyanannyi fokhagymát tartalmazhatott a virsli.

„Egészséges” gyümölcsök

A szülők nagy része – igen helyesen – sok gyümölcsöt ad gyermekének. Csakhogy a helyzet ez esetben még bonyolultabb. A többi élelmiszertermék csomagolásán a gyártók legalább feltüntetik a termék összetevőit, a gyümölcsök esetében azonban erre nincs semmilyen remény, a csomagolóanyagon csupán a származási ország neve látható.

Az APC elnöke szerint a baj ott van, hogy a távolabbi országokból érkező gyümölcsöket viaszréteg is borítja. A tévhit szerint mosással a viaszréteg eltűnik. Ám a viasznak az olvadáspontja 85 Celsius fok körül van, így tehát semmi esély nincs rá, hogy egyszerű mosással eltűnjön.

Még súlyosabb Stanciu szerint, hogy ezeket a gyümölcsöket növényvédő szerekkel kezelik, a vegyi anyag pedig nagyrészt ott marad a gyümölcs héja és a viaszréteg között. Nagy eséllyel tehát a fogyasztó gyümölcsöt, növényvédő szert és viaszt eszik. Orvosok szerint a viaszréteg a szervezetbe bekerülve megtapad az emésztőrendszer falán, idővel súlyos zavarokat, akár rákos megbetegedéseket is okozhat.

Megnyugtató megoldás nincs erre a problémára nincs, legfeljebb azt lehet tenni, hogy a romániai illetékes szervek kötelezik a forgalmazókat ara, hogy a származási ország neve mellett tüntessék fel azt is, hogy a gyümölcsöt milyen szerekkel kezelték és van-e rajta viaszréteg.

A piacgazdaság „szójás szalámija”

A helytelen és egészségtelen étkezés, továbbá a „vegyileg túlkezelt” élelmiszerek fogyasztása odavezetett, hogy Romániában a gyermekek huszonöt százaléka túlsúlyos. Orvosszakértők szerint 20-30 éves korukra ezek a gyermekek számos krónikus betegségben szenvednek majd, elsősorban szív- és érrendszeri zavarokban.  Ebben az életkorban megnő a rákos megbetegedések veszélye is.

Costel Stanciu meggyőződése, hogy a „gyermek-élelmiszerek” kategóriája csupán egyszerű reklámfogás, 1990-ig nem létezett ilyesmi. Szerinte ez a fogalom még most is érthetetlen, mivel természetszerűen nem csak a gyermekeknek, hanem az ország egész lakosságának egészségesen kellene táplálkoznia. „Most azon panaszkodunk, hogy 1989 előtt szójás szalámit ettünk, most voltaképpen ugyancsak hús nélküli felvágottat fogyasztunk, amelyeket ráadásul még minőségit terméknek is neveznek” – véli az APC elnöke.

A gyermekeknek szánt élelmiszerek minőségét, tartalmát egy 2008-ban megjelent törvény szabályozza. E szerint ezek a termékek legfeljebb 15 százalék cukrot, 1,5 százalék alatti sót és ugyanennyi zsiradékot tartalmazhatnak. Ezt sajnos a termelők nemigen tartják be, a jogszabályban meghatározott értékek túllépéséért pedig a leggyakrabban nem jár semmiféle büntetés.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup