• 2017. december 16., szombat
    Etelka, Aletta
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • 10°
      Zilah
    • 10°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6346 LEI
    • 1 USD = 3.9285 LEI
    • 1 GBP = 5.2711 LEI
    • 100 HUF = 1.4767 LEI

Migráció testközelből – aktivista számolt be tapasztalatairól a VIBE Fesztiválon


-A A+



Tapasztalatairól, az aktuális migrációs helyzet részleteiről beszélt a VIBE Fesztiválon Márton Mónika, az ENSZ menekültügyi főbiztosság korábbi munkatársa, az Amnesty International aktivistája.

A szakember Borsos Csaba, a Radio Gaga munkatársának kérdéseire válaszolva mindenekelőtt tisztázta: a migráns az az ernyőfogalom, ami azokat a legális útvonalakon költöző embereket jelöli, akik elköltöznek egyik országból a másikba, de azokat is, akik menedékkérőként érkeznek a kontinensre. A néptömeget, akikről a beszélgetés szól, az utóbbi fogalom jelöli, hiszen nem tudni előre, hogy ki menekült és ki az, akit visszatoloncolhatnak.

Márton Mónika járt Leszbosz szigetén, Theszalonikiben, Idomeniben is, azaz a görög-macedón határon, majd a szerb-magyar határon is járt. A szakember beszélt arról is, nemcsak szörnyűségekkel találkozott, hanem kellemes élményei is voltak, beszélgettek például menedékkérőkkel az élettörténetükről. Előfordult az is, hogy a sajtóban tálalt rossz hírről pedig tudhatta, hogy hamis.

A kulturális különbségekről elmondta, törekedtek arra, hogy külön szobába helyezzék el a más-más származású embereket, hiszen a konfliktusok különösen kiéleződhetnek a forráshiány miatt. Leszboszon csak pár napig ültek az emberek, amíg az adataikat felvették, madj továbbutaztak Görögországra. Márton Mónika a remény érzetét emelte ki, azt a bizalmat az európaiakkal szemben, ami megoldhatja a menedékkérők helyzetét.

Arról, hogy ki miért indul útnak, Márton Mónika elmondta, egy pakisztáni fiú elmesélte neki, miután bomba robbant mellette az átjárón, eldöntötte, hogy nem akar így élni tovább. Az embercsempészek szerepe fontos, hiszen ők segítenek a továbbjutásban. A csempészek sok pénzt kapnak cserébe, így érdekük fűződik a tömeges migrációhoz – hangzott el. Ez sokba kerül a menedékkérőnek, így igaz, hogy csak a tehetősebbek indulnak útnak, a többiek otthon maradnak. Beszélt arról is, akkora a kétségbeesés és az információhiány, hogy mindenképpen útnak indul, aki már úgy érzi, hogy nincs jövője az országában. Európai országok között sem tudnak mindig különbséget tenni – mondta Márton Mónika.

Véleménye szerint azok, akik Európába jönnek, vélhetően nem a radikálisok közül jönnek. Nem látott például napi ötször imádkozó menedékkérőket, vagy olyanokat, akik nem álltak volna szóba vele, amiért nő, vagy szóvá tették volna, hogy nincs eltakarva az arca – mesélte.

A szakember elmondta, a probléma, hogy a sajtóban nagyobb az igény a negatív történetekre, holott a táborokban jó dolgok is történnek, legyen szó az összetartás példáiról, olyan pillanatokról, amelyeket a média jobban kihangsúlyozhatna. A menekültek jelentős része vállalkozni szeret kulturális hátterének köszönhetően: Idomeniben például sokan kereskedtek, sütöttek és árultak – számukra tehát, ha Európa lehetőséget ad, ez az út lesz járható. Rajtunk múlik, hogy táborokban tartjuk őket, vagy segítünk az integrációban.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup