Freedom House: Románia pozitív, Magyarország negatív példa
  • 2018. szeptember 23., vasárnap
    Tekla
  • 13°
    Kolozsvár
    • 11°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 13°
      Kézdivásárhely
    • 11°
      Barót
    • 12°
      Sepsiszentgyörgy
    • 14°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 11°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 13°
      Temesvár
    • 12°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Freedom House: Románia pozitív, Magyarország negatív példa


-A A+

Az eurázsiai térségben jelenleg több az önkényuralmi, mint a megszilárdult demokráciával rendelkező rendszer – derül ki a Freedom House Nemzetek az átmeneti korszakban – a populizmus hazug ígérete címet viselő, legfrissebb éves jelentéséből. A tanulmány szerint a demokrácia és a jogállamiság terén Románia apró haladást ért el, a helyzet viszont romlott Magyarországon és Lengyelországban, de gondok vannak Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában is.

A Freedom House jelentése szerint Románia félig megszilárdult demokráciával, részben szabad sajtóval rendelkező, szabad államnak nevezhető. Az ország a szilárd demokráciát jelölő egyestől a legkevésbé fejlett demokráciát jelentő hetesig terjedő táblázatban e tekintetben 3,39-es osztályzatot kapott. Ez némi javulást jelent, hiszen Romániát 2013-ban 3,5-tel, 2014-ben és 2015-ben pedig 3,46-tal osztályozták. Az ország a megvizsgált 29 eurázsiai állam közül a kilencedik helyet foglalja el a rangsorban.

Ezeknek az országoknak több mint a felében romlott a demokrácia állapota: 18 állam esetében visszaesett a mutató. A Freedom House éves jelentéseinek történetében ez a második legrosszabb arány, amely megközelíti a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság éveiben elért negatív szintet.

A 29 állam közül a helyzet pozitívan alakult Ukrajnában, Romániában és Koszovóban. Ukrajna és Koszovó a fokozatos strukturális reformok megvalósítása során ért el haladást, Romániában pedig a technokrata kormánynak sikerült tisztáznia néhány olyan, mindaddig megoldatlan kérdést, mint például a választási folyamat, amely a megelőző választások alkalmával okozott gondokat.

Több az autoriter ország

Ugyanakkor 1995 óta először fordul elő, hogy a térségben több autoriter ország létezik, mint megszilárdult demokráciával rendelkező állam. Világviszonylatban a 100 értékponttal rendelkező lajstromon – ahol a 100 a legkiteljesedettebb demokráciát jelöli – Románia helyzete szintén egy értékponttal javult: 83 pont helyett immár 84 pontot összesít.

A jelentés szerzői szerint „látványosan megromlott a demokrácia” Magyarországon és Lengyelországban. Magyarország a legrosszabb pontszámot kapta Közép-Európában, Lengyelország pedig még soha nem ért el ilyen rossz eredményt: a korábbi 2,32-es osztályzatát 2,57-re rontotta, a „megszilárdult demokrácia” minősítése pedig „szabad országra” romlott.

A két ország esetében a jelentés kitér a populista politikusok alkotmánybíróság elleni támadásaira, a hatalmi ágak egyensúlyának megbomlására és említést tesz a hatalomnak arra a törekvésére is, hogy a médiát propagandacélokra használja. A Freedom House aggodalommal szól arról is, hogy a populisták európai és amerikai győzelme destabilizálta az európai és eurázsiai országokban a hidegháború végeztével kialakult rendet.

Ennek kapcsán konkrétan megemlíti az EU-Ukrajna közötti társulási szerződés elutasítását a hollandiai népszavazáson, a Brexitet, amely szintén népszavazás következménye volt illetve Donald Trump amerikai választási győzelmét. Mindez komoly figyelmeztetés kell hogy legyen, amely a demokratikus intézmények törékenységét jelzi.

A civil társadalom állapota terén a Freedom House szakértői szerint visszaesés következett be Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Ukrajnában, a társadalom szintjén a kisebbségi csoportokkal szemben meglévő előítéletekből táplálkozó szélsőséges és erőszakos csoportok akciói miatt.

Magyarország: siralmas kép

Egészében véve a jelentés lesújtó képet fest Magyarországról. Az elemzők szerint a populizmus Közép-Európában azután kezdett terjedni, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz 2010-ben megnyerte a magyarországi választásokat, majd nekiállt átírni az alkotmányt, hogy ezzel biztosítsa a pártja uralmát, miközben figyelmen kívül hagyta az EU bírálatait.

A jelentés szerint az EU-nak is újra kellene gondolnia saját szerepét, mert sem Magyarország, sem Lengyelország, sem a csatlakozni kívánó Szerbia esetében nem járt semmilyen következménnyel, ha politikusok vagy pártok megpróbálták aláásni a független intézményeket. Márpedig e nélkül a populisták továbbra is korrodálni fogják az uniót belülről, és a nacionalista narratívát erőltetik, amely a békét fenyegeti Európában – fogalmaznak a Freedom House szakértői.

Orbán Viktor kapcsán a dokumentum megjegyzi: a magyar kormányfő mindinkább megerősítette a hatalmát, miközben feltüzelte a gyűlöletet az öncélú migrációellenes kampánnyal. Az általa vezetett kormány átírta az alkotmányt, a választási rendszert, átvette a hatalmat a bíróságokon, elhallgattatta a legtöbb kormánykritikus sajtóorgánumot, valamint felépített egy hatékony gépezetet a korrupcióhoz. „A 2018-as választásokhoz közeledve a Fidesz most a civil szervezetekre irányította a figyelmét, akiket azzal fenyeget, hogy a külföldi finanszírozásúakat” – teszik hozzá a szerzők.

Romló pontszámok

Magyarországon a nemzeti demokratikus kormányzás 4 pontról 4,25 pontra süllyedt a folyamatos központosítás, illetve az illiberális retorika miatt. A választási folyamat 2,75 helyett 3 pontot kapott a menekültkvótáról szóló népszavazás manipulációja, valamint a vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazási kezdeményezés botránya miatt. A civil társadalom értékelésén szintén rontottak 2,5-ről 2,75-re, mert egyre inkább ellenséges a légkör számukra.

A korrupciót érintő osztályzatot is rontották 4-ről 4,5-re, a tavalyinak megfelelően viszont 3 pontos maradt a helyi demokratikus kormányzás, a bírósági keretek és függetlenség osztályzata.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X