• 2018. november 16., péntek
    Ödön
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -0°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 11°
      Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6635 LEI
    • 1 USD = 4.1283 LEI
    • 1 GBP = 5.2853 LEI
    • 100 HUF = 1.4462 LEI

Laura Codruţa Kövesi: „Nem félünk, dolgozunk tovább”


-A A+

A korrupcióellenes ügyészég (DNA) főügyésze nagyinterjút adott az Agerpres hírügynökségnek. Az újságíró elsősorban az Coldea-ügyről, Sebastian Ghiţă üzletember vádjairól kérdezte Laura Codruţa Kövesit.

Mennyire befolyásolta a DNA tevékenységét a Sebastian Ghiţă vádjai nyomás országossá terebélyesedett botrány?

Ez majd kiderül. Mi továbbra is végezzük a munkánkat: nyomozunk, bűnügyi iratcsomókat állítunk össze, vádat emelünk, tárgyalásokra járunk, a mi feladatainkra figyelünk, nem pedig arra, hogy mit mondanak a médiában

Panaszkodtak az ügyészek, hogy egyfajta nyomásgyakorlásként élik meg ezt a botrányt…

Én nem szorítkoznék csak erre a botrányra – ahogyan ön fogalmaz. Én arról a támadásról beszélnék, amelynek a teljes igazságszolgáltatási rendszert éri 2015 tavasza óta. Ne felejtsük el, hogy milliós összegekkel fizettek meg cégeket, hogy lejárassák, megfélemlítsék és zaklassák a DNA ügyészeit és nem csak őket. Azok közül, akik ellen eljárást folytatunk többen – támogatóikkal együtt – rendszeres támadásokat intéztek az intézmény, az ügyészek és a rendszer egésze ellen. Az igazságszolgáltatási rendszer elleni támadásnak vagyunk tanúi, amelynekcélja hiteltelenné tenni a rendszert, zaklatni és megfélemlíteni a bírókat és az ügyészeket. Ez természetesen megérződik a rendszeren belül, de nem félünk, dolgozunk tovább. Ez ügyben tavaly 14 alkalommal fordultunk beadvánnyal a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) és 12 alkalommal az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA). Idén ismét figyelmeztettem a példa nélküli támadássorozatra a főügyészt, a régi és új CSM-t és az igazságügyi minisztert.

Visszatérve az elhangzott kijelentésekre, vádakra: kezdeményezett a DNA bűnügyi eljárást a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy valamely politikus kérésére?

Nem, erre csak akkor kerülhet sor, ha egy politikus írásos feljelentést tesz a DNA-nál. Ekkor elkezdődhet egy bűnügyi eljárás. Amint azt többször elmondtam: a DNA ügyészei függetlenek. Ők döntik el, hogy mi történik egy-egy üggyel. De azt nem mi szabjuk meg, hogy mikor indul eljárás és mikor nem, panasz vagy feljelentés esetében kötelesek vagyunk azt regisztrálni, és én mindig nyilvánosságra hoztam, hogy hány eljárást indítottunk feljelentés alapján, hányat hivatalból. Romániában senki nem adhat utasításokat a DNA-ügyészeinek azzal kapcsolatban, hogy milyen döntést hozzon valamely ügyben.

Intézményvezetőként igen, magánemberként nem

Legutóbb azzal vádolták meg, hogy ön és Florian Coldea egy idegen titkosszolgálat tisztjei.

Ez ki van zárva! Hazug és súlyos vád ez, mindez nem igaz.

Vett részt politikusokkal együtt magán összejöveteleken? Többen hangoztatják ezt, Sebastian Ghiţă mellett Elena Udrea is.

Kicsit távolabbról indítanám a válaszadást, mert furcsa számomra így utólag rájönni, hogy mennyi „barátom” volt. Hivatali minőségemben az idők folyamán meghívtak közintézmények, intézményvezetők, nagykövetségek által szervezett fogadásokra, amelyeken részt is vettem. Elfogadtam ezeket a meghívásokat, mert a DNA vezetőjeként egyik feladatom, hogy képviseljem az intézményt. Ezeken a rendezvényeken olyan politikusok és más személyek is részt vettek, akik ellen akkor nem nyomozott a DNA, később azonban bűnvádi eljárás indult ellenük. Az ilyen eseményeken nyilvánvalóan olyanokkal is találkoztam, akik ellen éppen eljárás volt folyamatban. Ám azokon a rendezvényeken, amelyeken magam is meghívott vagyok, nem cenzúrázhatom a meghívottak listáját. Nem mondhatom, hogy ezt vagy azt a személyt ne hívják meg, mert én a DNA-t képviselem, és előfordulhat, hogy az illető személy ellen egyszer majd eljárás indul, vagy éppen eljárás van már folyamatban. Az, hogy rajta vagyok egy ilyen rendezvényen készült csoportképen, nem jelenti azt, hogy mindenki a barátom, aki a képen szerepel. Nem voltak magánjellegű találkozóim Sebastian Ghiţăval, nem voltam vele sem pihenőszabadságon, sem kirándulni. Nem beszéltem vele sem telefonon, sem e-mailben. Nem vettem részt a magánrendezvényein. Nem voltam, nem vagyok, és nem leszek a barátja.

És magán- vagy családi összejöveteleken?

Ez az első és utolsó alkalom, amikor arról beszélek, mit teszek szabadidőmben, mert az, amit egy közméltóság a magánéletben tesz, annak a magánéletben kell maradnia. Azt viszont most elmondom, hogy nem vettem részt olyan eseményeken, amelyeket bűnügyi kivizsgálás alatt álló személyek szerveztek, vagy olyanok, akik ellen valamikor eljárást folytatott a DNA. Részt vettem intézményvezetők vagy közintézmények képviselői által szervezett magánrendezvényeken, olyanokon azonban nem, amelyeket Sebastian Ghiţă vagy más, a DNA által vizsgált személy szervezett.

Azt nyilatkozta, hogy nem volt és nem is lesz Sebastian Ghiţă barátja. Találkozott-e vele azelőtt, hogy vádat emeltek ellene?

Soha sehol nem volt semmiféle privát találkozónk. Ismétlem: a találkozókra közhivatalok székhelyén vagy közhivatalok vezetői által szervezett események keretében került sor. Nem magántalálkozók voltak ezek. Azt hiszem, harmadik alkalommal mondom ezt el, és azt gondolom, hogy ezzel lezárhatjuk a témát.

Nem borospincében ismertem meg Pontát

Valóban a Sebastian Ghiţă tulajdonában levő szőlős borpincéjében ismerte meg Victor Ponta volt kormányfőt?

Menjünk csak vissza kicsit az időben. 2009 tavaszán mutatták be az Arestarea preventivă (Az előzetes letartóztatásról) című könyvemet. Az eseményre a Román Akadémián került sor, és a könyvbemutatón Victor Ponta is mondott egy rövid beszédet. Azért hívtam meg a könyvbemutatóra, mert ő volt annak idején a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv tervezetét tárgyaló parlamenti bizottság elnöke. (...)Senki nem mondhatja, hogy nem ismertük egymást, hiszen eljött a könyvem bemutatójára, és beszédet is mondott. Fotók is készültek, megnézhetik. Azt hiszem, ezzel válaszoltam arra a kérdésre, hogy mikor ismertük meg egymást.

Tehát nem abban a borpincében találkoztak először...

Mondtam, hogy 2009-ben ismerkedtünk meg. Kérem, ellenőrizzék a fotókat.

Milyen kapcsolatban áll Laura Codruţa Kövesi a SRI-vel, milyen gyakran járt a szolgálat központi székhelyén vagy annak más épületeiben?

Laura Codruţa Kövesi nem áll semmiféle kapcsolatban a SRI-vel. A DNA főügyésze hivatali kapcsolatban áll más intézményekkel, beleértve a SRI-t is. A SRI-vel, a többi titkosszolgálattal és egyéb közintézményekkel való együttműködése a vonatkozó törvények és a különféle megállapodások betartásával zajlott le. Én nem számolom, hogy hányszor megyek el egyik vagy másik közintézményhez. Ugyanakkor teljesen természetesnek tartom, hogy a bűnmegelőzésben érintett hatóságok és intézmények – legyen szó akár a Belügyminisztériumról, a bíróságokról, a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácsról, az igazságügyi minisztériumról, az Országos Adóhatóságról, az Európai Csalás Elleni Hivatalról vagy más intézményről – vezetői találkozzanak egymással. Nem gondolom, hogy a romániai közintézményeknek egymástól függetlenül kellene működniük. Együttműködésre van szükség. Ahogyan a bűnözők gyakran csoportokba szerveződnek, és megegyeznek a bűncselekmény elkövetésének módjában, úgy a bűncselekmények megelőzésében érintett állami intézményeknek is együtt kell működniük egymással.

Monitorizálja-e a SRI a DNA ügycsomóit

A hírszerző szolgálat épületeiben lezajlott találkozóknak kizárólag hivatali jellegük volt?

Mindig valamely intézmény képviselőjeként kaptam meghívást ezekre. Nem Laura Codruţa Kövesiként, hanem mint legfőbb ügyészt vagy a DNA főügyészét hívtak meg.

Valóban monitorizálja-e a SRI a DNA-dossziékat, ahogyan azt egyes politikusok, bírák vagy volt bírák állítják?

Aki tudja a választ erre a kérdésre, válaszoljon. Én nem válaszolhatok mások helyett. Azok adjanak magyarázatot erre, akik ezeket a kijelentéseket tették. Én csak annyit mondhatok, hogy azok az ügyek, amelyeket mi a bíróságra küldünk, mind nyilvánosak. Önök, újságírók is figyelemmel követik, hogy mikorra tűzik ki egy-egy tárgyalás időpontját, mikor mondanak ítéletet egy ügyben. A bíróságok, törvényszékek honlapján bárki tájékozódhat arról, hogy milyen perek vannak folyamatban. Ezek mind nyilvános információk. Azoknak kellene válaszolniuk erre a kérdésre, akik azt állítják, hogy másfajta monitorizálás is történik ezen kívül.

Büntetlenül – a lopott pénzek birtokában

Ön szerint a közkegyelemről vagy az amnesztiáról szóló törvény akadályozná a korrupció elleni harcot? Az igazságügyi miniszter tárgyalni fog ezekről a jogszabályokról a miniszterelnökkel.

Amennyiben az amnesztiáról vagy közkegyelemről szóló törvény a DNA által vizsgált ügyekre is kiterjed, ez minden bizonnyal hatással lesz a korrupció elleni harcra. Mindkét törvény azt vonná maga után, hogy a vádlottak megszabadulnak a büntetéstől, és a pénz a zsebükben marad. Amennyiben az általunk vizsgált bűncselekmények is a tervezett amnesztia- vagy a közkegyelemről szóló törvény hatálya alá esnek, akkor elengedik a büntetést a már jogerős ítéletek esetében, leáll a további eljárás a már bíróságra küldött dossziéknál, a kivizsgálás alatt álló ügyeket pedig lezárják. Mindemellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy ez esetben az államnak okozott károkat sem lehet behajtani. Az elmúlt három évben a DNA összesen több mint másfél milliárd euró értékben vett zár alá javakat. Jogerős ítélet hiányában ezeket nem lehet majd elkobozni.

Ha csak a 2016-os évet nézzük, mekkora összegről van szó?

2016-ban 640 millió euró értékben vettünk zár alá javakat.

Tavaly az ügyészek túlzott megterheléséről beszélt. Történt valami változás azóta?

Nem, mert a DNA ügyészeinek száma nem változott, a feljelentéseké viszont nőtt. Tavaly a mintegy 100 ügyészre 12.000 ügyet osztottak ki.

És hányat nem sikerült befejezi?

Körülbelül ötezret, de az idei tevékenységi beszámoló alkalmával pontos számokat mondok majd. Becslésünk szerint olyan 5-6.000 ügy még folyamatban van.

Indult-e eljárás a legutóbbi választáson elkövetett esetleges bűncselekményekkel kapcsolatban?

Nem tudom megerősíteni ezt az információt.

Esetleg a kormány jelenlegi tagjaival kapcsolatban?

Nem tudom megerősíteni ezt az információt.

Operatív megfigyelés – sem pénzünk, sem emberünk

Kiértékelték az Alkotmánybíróság lehallgatásokkal kapcsolatos döntésének hatását? Számít-e más törvénymódosításokra ezen a területen?

A kiértékelés folyamatban van, most készítjük a 2016-os tevékenységi mérleget. Egy fejezet az Alkotmánybíróság döntéseinek következményeivel foglalkozik, mert több vonatkozó döntés is volt. Ezeket a döntéseket néha különféleképpen értelmezték a jogi gyakorlatban, így különböző helyzetekhez vezettek. A pontos hatásukat kifejtjük a tevékenységi jelentésben. Létezik az operatív felügyeletre vonatkozó Alkotmánybírósági döntés alkalmazásáról szóló sürgősségi rendelet, amelyet mi teljes egészében betartunk. Persze, bizonyos szempontból fedezetlenek maradtunk, ha fogalmazhatok így. Az operatív megfigyelést nem tudjuk megoldani, sem pénzünk, sem emberünk nincs rá, így a belügyminisztérium egységeihez kell folyamodnunk segítségért. Minden egyebet a DNA műszaki szolgálata révén oldunk meg.

Számít-e valamilyen jogszabály-módosításra ilyen vonatkozásban?

Azok alapján, amiket hallok, sokféle módosításra számítunk, mert maga az igazságügyi miniszter is kijelentette, hogy módosítják a büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárási törvénykönyvet és más törvényeket. Meglátjuk, mit és hogyan módosítanak. A legfontosabb az – és remélem, hogy az igazságügyi miniszter betartja szavát –,hogy ezeket a változtatásokat az igazságszolgáltatási rendszerrel való konzultáció után hozzák meg. És amikor az általunk alkalmazott törvényeket módosítják, akkor kérdezzenek meg bennünket is, hogy ne arra ébredjünk, ahogyan arra már volt már példa, hogy a parlament napirendjén tűznek egy módosítást, anélkül, hogy megkérdeztek volna minket.

Nem mondok le

Szándékában áll óvást benyújtani a doktori disszertációjával kapcsolatos döntés ellen?

Nem.

Mikor és milyen körülmények között beszélt legutóbb az államfővel?

Az államfővel való találkozókra szigorúan intézményes körülmények között kerül sor. Ha nem csalódom, legutóbb a DNA egyes ügyészeinek kinevezése kapcsán beszéltem vele, mert a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyását követően az államfőnek kell aláírnia a rendeleteket.

Bekérette az államfő, hogy magyarázatot adjon a videofelvételek ügyében úgy, ahogyan azt Florian Coldeával is megtette?

Nem.

Gondolkodott-e azon az utóbbi időben, hogy visszalépjen a DNA vezetésétől? Nehezedik önre ilyen irányú nyomás, vagy kérte valaki, hogy mondjon le?

Nem, miért kellene lemondanom? Mert a munkámat végeztem? Mert zavarom a vádlottakat? Nem, nem nyújtom be a lemondásomat. Azért neveztek ki a DNA főügyészévé, hogy a munkámat végezzem. És a DNA feladata az, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben nyomozzon. Én ezt tettem. Ezért fizetnek. Nem fogok azért lemondani, mert zavarom a vádlottakat. Akit érdekel, számoljon kicsit utána, mekkora vagyonnal rendelkeznek azok, akik ellen nyomozott a DNA az elmúlt két esztendőben. Kolosszális összegek jönnek ki. Olyan vádlottakról van szó, akik megengedhetik maguknak, hogy zaklatással, megfélemlítéssel foglalkozó cégeket béreljenek fel, vagy olyan vállalatokat, amelyek pénz fejében nyomást gyakorolnak a hatóságokra, intézményekre, hogy mindenféle jelentéseket állítsanak össze, vagy nyomást gyakorolnak az ügyészekre és bírókra, az igazságszolgáltatási rendszerre. Ezek a támadások nem csak a DNA, a személyem vagy a DNA ügyészei ellen irányulnak, hanem az egész igazságszolgáltatási rendszer ellen. Amikor valaki koholt ügyekről beszél olyan körülmények között, amikor minden ügyet az igazságszolgáltatás különböző szintjein, különböző bírói testületek bírálnak el, akkor azt mondhatjuk, hogy a teljes igazságszolgáltatási rendszerre nyomást gyakorolnak. Kinek érdeke destabilizálni az igazságszolgáltatási rendszert? Kinek érdeke hiteltelenné tenni az igazságszolgáltatási rendszert? Sokszor kész tényként kezelik mindazt, amit a vádlottak mondanak. Mi nem állhatunk ki, hogy kommentáljuk a vádakat, amelyeket azok hoznak fel ellenünk, akiknek az ügyében nyomozunk. Mi csak bizonyítékkal válaszolhatunk, a szóban forgó ügyek kapcsán

De kérte valaki a lemondását?

Nem.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X