• 2017. október 22., vasárnap
    Elõd
  • 18°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 19°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 19°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 14°
      Sepsiszentgyörgy
    • 18°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 18°
      Marosvásárhely
    • 17°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 19°
      Nagyszeben
    • 18°
      Temesvár
    • 14°
      Brassó
    • 19°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5975 LEI
    • 1 USD = 3.8945 LEI
    • 1 GBP = 5.1203 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

Ezek a világpolitikai események határozhatják meg a 2017-es évet


-A A+



Az idei esztendőben számos fontos dolog történik a világpolitikában, kezdve attól, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump hamarosan átveszi hivatalát, a Brexit további fejleményein át az Iszlám Állam várható megsemmisítéséig és több sorsdöntő választásig. Mindezek alapvetően meghatározhatják az előttünk álló évet.

Az Egyesült Államok 45., január 20-ától ténylegesen hivatalba lépő elnöke, Donald Trump feltehetően már az első időszakban hozzálát nem egy esetben sokkoló ígéreteinek beváltásához. A legnagyobb érdeklődés természetesen azt övezi, hogy miként viszonyul majd Oroszországhoz, milyen lesz a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, főleg azt követően, hogy amerikai titkosszolgálatok szerint a Kreml Donald Trump váratlan választási győzelmének elősegítésén dolgozott. Sokan az amerikai-orosz viszony jelentős enyhülésében bíznak, bár hozzáteszik, hogy Donald Trump kiszámíthatatlan.

De fontos lesz az is, hogy Washington milyen politikát folytat majd Kínával szemben, amelyet egyébként a globális felmelegedés „Amerika-ellenes” előidézésével vádolt meg korábban. Nagy-Britannia európai uniós kilépése kapcsán London 2017-ben minden bizonnyal alkalmazni kezdi az uniós szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamat konkrét megkezdését jelenti.

Londoni és uniós szakértők szerint a folyamat nagyjából két évig tart majd és igen bonyolultnak mutatkozik, hiszen a kilépéssel egy időben Nagy-Britannia nyilvánvalóan azon lesz, hogy elkerülje a pénzpiacok komolyabb zavarát és ne veszítse el az uniós beruházásokat.

Le Pen vesztésre áll, Rouhani sorsa bizonytalan

Politikai megfigyelők szinte biztosra veszik, hogy még ebben az évben sikerül felszámolni az Iszlám Államot, amely már tavaly év végén jelentős területeket veszített mind Szíriában, mind pedig Irakban. Az utóbbi hónapokban heves csaták dúltak Irak második legnagyobb városa, az iszlám terroristák által uralt Moszul visszafoglalásért, és adott a lehetőség az Iszlám Állam „főhadiszállásának” tekintett Raqqa elfoglalásához is.

Európa egész sorsára kihatnak majd a franciaországi elnökválasztások, főleg a Brexit, Donald Trump elnöksége és az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi lemondásához vezető olaszországi alkotmányos népszavazás után.

Politikai szakértők szerint a szélsőséges Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a választások első fordulóján akár túl is juthat, a második fordulóban azonban már úgy vélik, hogy veszít, minden bizonnyal a középjobboldali, konzervatív republikánus Francois Fillon volt miniszterelnökkel szemben. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a szélsőjobboldali jelölt az első fordulóban 23-26, ellenfele 28-34 százalékot szerezhet, míg a második menetben Francois Fillon megszerezheti a szavazatok 66 százalékát.

Sorsöntő elnökválasztásra kerül sor májusban Iránban is. Az ország politikáját eddig meghatározó módon meghatározó jelenlegi elnök, Hasszan Rouhani megkötötte a nagyhatalmakkal a nukleáris szerződést, amelynek Teherán általi betartásában viszont sokan nem bíznak. Közéjük tartozik Donald Trump elnök is. A nemzetközi bizalmatlanságot könnyen kihasználhatják Rouhani ellenfelei.

Kamatemelés, törökországi diktatúra?

Az év első felében a pénzügyi világban a figyelem az amerikai jegybankra irányul, amely a tavalyi évet kamatemeléssel zárta. A lépéshez a gazdasági-pénzügyi válság kirobbanása óta másodszor fordult. Az Egyesült Államok jegybankjának kamatai valamint a kőolajárak ingadozása jelentősen befolyásolja a nemzetközi pénzügyi helyzetet. Amerikai szakértők szerint az amerikai jegybank 2017-ben várhatóan három alkalommal emel majd kamatot, a pénzügyi piacok szereplői azonban mindezt túlzásnak tartják, bár azt elismerik, hogy az ideiében kamatemeléssel kell számolni.

Törökországban Recep Tayyip Erdogan, az ország elnöke április-májusra tervezne népszavazást az alkotmány módosításáról. A Musztafa Kemal Atatürk utáni legbefolyásosabb török vezető ezzel megvalósíthatná álmát, azt, hogy Törökország elnöke mellett a török kormány élén is ő álljon.  A Financial Times információi szerint mindennek igen nagy a valószínűsége. Az államfő ellenzéke szerint amennyiben Recep Tayyip Erdogan terve sikerül, akkor Törökországban diktatúra lesz.

Kommunista kongresszus, mi lesz Merkellel?

2017 őszén kongresszust tart a Kínai Kommunista Párt. Az ország, gazdasági szakemberek szerint évszázadok óta nem volt olyan erős, mint most és Mao Zedong óta nem volt még olyan tekintélyes és keménykezű vezetője, mint Xi Yinping. A párt XIX. kongresszusa újabb alkalmat nyújt majd a kínai vezetőnek hatalma további megerősítéséhez. Újbóli megválasztása esetén 2022-ig áll majd az ország élén. A nagy kérdés az, hogy a kínai vezérkarban lesz-e majd újítás, amit szükségessé tenne az a tény, hogy a kínai gazdaságban bajok vannak, az utóbbi negyedévszázadban a legkisebb volt a gazdasági fejlődés. Kínának emellett rendeznie kellene kapcsolatait az Egyesült Államokkal is, egyébként azok igen feszültté válhatnak a Donald Trump által vezetett Amerikával.

Végül ősszel parlamenti választásokat tartanak Németországban is. Az ország kancellárja, Angela Merkel Európa egyik legjelentősebb vezetői közé tartozik, a menekültek befogadása, a „Willkommen” politika miatt azonban népszerűsége visszaesett. Ennek hatására némileg változtatott álláspontján és sikerült is növelnie elfogadottságát a német választók körében.

Angela Merkel ismét indul a kancellári tisztségért, ám győzelme esetén nem lesz majd könnyű tető alá hozni egy stabil kormánykoalíciót. A Szociáldemokrata Párt tekintélye már régebben hanyatlóban van és nehéz kiszámítani a Szabaddemokrata Párt eljövendő helyzetét is. Az euroszkeptikus Alternatíva Németországért párt mindez kihasználhatja majd a választások alkalmával.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup