• 2017. június 26., hétfő
    János, Pál
  • 25°
    Kolozsvár
    • 24°
      Csíkszereda
    • 28°
      Székelyudvarhely
    • 23°
      Gyergyószentmiklós
    • 28°
      Székelykeresztúr
    • 22°
      Kovászna
    • 24°
      Kézdivásárhely
    • 24°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 27°
      Arad
    • 23°
      Gyulafehérvár
    • 27°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 27°
      Déva
    • 26°
      Nagybánya
    • 28°
      Marosvásárhely
    • 25°
      Zilah
    • 26°
      Szatmár
    • 19°
      Nagyszeben
    • 27°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 34°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5733 LEI
    • 1 USD = 4.0906 LEI
    • 1 GBP = 5.1987 LEI
    • 100 HUF = 1.4785 LEI

Kereken tíz éve lépett be Románia az Európai Unióba


-A A+



Az Európai Bizottság 2006. szeptember 26-án erősítette meg hivatalosan, hogy Románia – Bulgáriával együtt – beléphet az Európai Unióba. Kereken tíz éve, 2017. január elsején ez megtörtént. Azóta a reálbérnövekedés Romániában mintegy 70 százalékos volt.

Románia uniós csatlakozási folyamata 1993. február elsején kezdődött meg, amikor aláírta a társulási szerződést az EU tagállamaival. Ennek értelmében Bukarest pénzügyi és technikai támogatásban részesült a több mint egy évtizedes csatlakozási folyamat során.

Az elmúlt tíz évben – főleg az utóbbi években – egyre többen vitatták, hogy érdemes volt-e Romániának csatlakoznia az unióhoz. Érvek, ellenérvek hangoztak el, ám van egy számadat, amely tisztázza a „dilemmát”. A csatlakozás előkészítésének csaknem másfél évtizedes alatt Románia az uniótól 26,5 milliárd euró térítésmentes összeget kapott. Ez a pénz elég lenne ahhoz, hogy elkészüljenek belőle az egyelőre még csak papíron létező autósztrádák, gyorsforgalmi utak.

A csatlakozási egyezmény aláírása, 2005 áprilisa óta 2016 szeptemberéig a strukturális alapokból Bukarest további 39,8 milliárd eurót kapott infrastruktúra és falufejlesztésre, mezőgazdasági kifizetésekre.

Románia mindennek fejében bruttó nemzeti össztermékének 1 százalékával, azaz 13,7 milliárd euróval járult hozzá a „közös alaphoz”, az egyenleg tehát megint csak 26 milliárd euró tiszta nyereség. Ez az összeg megfelel Románia 1990-es évekbeli éves költségének, vagy a felét jelenti az ország tavalyi költségvetésének.

Brüsszel nélkül 10-20 százalékos bércsökkenés lenne

Románia lemaradását tekintve azonban még ezek a jelentős összegek sem lennének elegendőek a felzárkózáshoz – még akkor sem, ha bizonyos részük nem tűnne el nyomtalanul.  

Hivatalos adatok szerint csupán az infrastruktúra fejlesztéséhez a következő húsz évben legkevesebb 126 milliárd euróra lenne szükség, az autópályákhoz például 13, a gyorsforgalmi utakhoz pedig 10 milliárd euró, az országutakhoz kétmilliárd, a megyei utakhoz hatmilliárd, a községi utakhoz pedig 5,7 milliárd euró kellene.

A vasutak korszerűsítése a jelzett időszakban 14 milliárd euróba kerülne, a bukaresti metró 10 milliárd eurót emésztene föl, a kikötők fejlesztésére további 3,4 milliárd euróra lenne szükség, a víz- és szennyvízcsatornák felújításába 23 milliárd eurót, a Duna-deltába egymilliárd eurót kellene beruházni. Ezeket az összegeket csakis az Európai Unió biztosíthatja.

Románia „brüsszeli pénzügyi egyenlege” az utóbbi 4-5 esztendő során több mint négy milliárd eurós tiszta évi bevételt jelzett (2016-ban például 5,2 milliárd euró volt), ami Románia bruttó nemzeti össztermékének 2,5, vagy pedig költségvetése 6-7 százalékának felel meg. A 2016-ban Brüsszeltől kapott összeg az állami alkalmazottak éves bérének közel felével egyenlő. E nélkül a költségvetési alkalmazottak fizetése 10-20 százalékkal lett volna kisebb.

Nem helyettesítik az állami beruházásokat

A gondot viszont az jelenti, hogy az uniós pénzek mellett a román állam egyre kevesebbet fordított beruházásokra, a bukaresti hatalom megelégedett az uniótól kapott pénzekkel. Romániában évek óta nagyjából 10-25 százalékkal kevesebbet ruháznak be a tervezettnél. Tavaly például a beruházásokra betervezett 37,7 milliárd lej helyett ennek alig felét, 19 milliárd lejt fordítottak erre a célra. A kormány elképzelése szerint a hiányzó több mint 17 milliárd lejt uniós forrásokból fedezték volna.

Románia hibájából azonban ennek az összegnek csak egy részét folyósította Brüsszel, így ebben az évben is nagy lemaradások jelentkeztek a beruházások szintjén. Hivatalos adatok szerint azok kilenc százalékkal estek vissza 2016 első kilenc hónapjában. Az uniós pénzeknek egyébként is csak ki kellene egészíteniük az ország beruházásait, azokat nem helyettesíthetik.

A csatlakozás előnyei – további számokban

Az Eurostat adatai szerint egyébként Románia bruttó nemzeti összterméke az uniós csatlakozás óta eltelt tíz esztendő során 13 százalékkal növekedett.

Az uniós tagság másik jelentős előnye – amit a román állampolgárok is „saját bőrükön” érezhetnek – a szabad közlekedés az Európai Unió egész területén. Az ENSZ egyik friss jelentése szerint 2000 és 2015 között a román diaszpóra nőtt a legnagyobb mértékben a háborús konfliktusban nem álló országok csoportjában. Nagy-Britannia, Lengyelország és Németország után Európában Románia rendelkezik a legnépesebb diaszpórával.

A román állampolgárok 1990 októberéhez viszonyított vásárlóereje 2006 októberében 93,5 százalék volt, amely 2007 októberében 109,6 százalékra emelkedett, hogy 2016 októberében elérje a 160 százalékot. A tíz éves uniós tagság idején a reálbérnövekedés Romániában mintegy 70 százalékos volt.








EZT OLVASTA MÁR?

X