• 2017. június 25., vasárnap
    Vilmos
  • 32°
    Kolozsvár
    • 25°
      Csíkszereda
    • 31°
      Székelyudvarhely
    • 24°
      Gyergyószentmiklós
    • 31°
      Székelykeresztúr
    • 26°
      Kovászna
    • 26°
      Kézdivásárhely
    • 25°
      Barót
    • 26°
      Sepsiszentgyörgy
    • 31°
      Arad
    • 31°
      Gyulafehérvár
    • 29°
      Nagyvárad
    • 23°
      Beszterce
    • 32°
      Déva
    • 27°
      Nagybánya
    • 31°
      Marosvásárhely
    • 29°
      Zilah
    • 28°
      Szatmár
    • 31°
      Nagyszeben
    • 34°
      Temesvár
    • 26°
      Brassó
    • 32°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5673 LEI
    • 1 USD = 4.0905 LEI
    • 1 GBP = 5.2034 LEI
    • 100 HUF = 1.4773 LEI

Felfüggesztés, hat lépésben – a Băsescu-forgatókönyvet alkalmazzák Johannisra is?


-A A+



A parlamenti választásokon Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége fontolóra vette Klaus Johannis tisztségéből való felfüggesztését, mivel államfő elutasította a miniszterelnök-jelöltjüket.  A forgatókönyv ismert, alkalmazták már Traian Băsescu volt elnök esetében is.

Klaus Johannis lenne Traian Băsescu után a második, tisztségéből felfüggesztett államfő Romániában, ha a PSD-ALDE koalíció valóban kezdeményezné eltávolítását az elnöki hivatalból. Ismert, hogy a volt államfő leváltása kétszer is elbukott a népszavazáson. A PSD-ALDE-nak azonban most könnyebb a dolga, mert a referendum érvényességi küszöbe 50 százalékról 30 százalékra csökkent.

Az alaptörvény szerint az alkotmány előírásait megsértő „súlyos cselekedetek” elkövetése esetén Románia elnökét felfüggesztheti együttes ülésén a képviselőház és a szenátus, a képviselők és szenátorok többségének a szavazatával, az alkotmánybíróság véleményezése után.

Az alkotmány „súlyos megsértése” azonban értelmezhető: Traian Băsescu esetében például 2007-ben a taláros testület úgy ítélte meg, hogy az általa elkövetett cselekedetek nem minősülhetnek súlyos alkotmányszegésnek. Az államfő az ellene felhozott vádak ellen védekezhet a parlamentben.

A tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslatot a képviselők és a szenátorok összességének legkevesebb egyharmada kezdeményezheti, és azt késedelem nélkül az elnök tudomására kell hozni. A határozattervezetben fel kell tüntetni az államfő által elkövetett súlyos alkotmányszegést vagy szegéseket.

Az alkotmánybíróság csak véleményez

Az új román parlamentnek 465 tagja van, a felfüggesztés kezdeményezéséhez tehát 155 aláírásra van szükség. A PSD és az ALDE  250 mandátummal rendelkezik. Az aláírások összegyűjtése után a felfüggesztésről szóló parlamenti határozattervezet az alkotmánybírósághoz kerül véleményezésre. A taláros testület álláspontja konzultatív jellegű.

Harmadik lépésként, 24 órával az alkotmánybíróság álláspontjának közzététele után a parlament két háza együttes ülésén vitát folytat és szavazattal dönt az elnök felfüggesztéséről. Az együttes ülésre meghívják magát az államfőt is, aki – ha kéri – a vita során bármikor szót kaphat, hogy magyarázatot adhasson az ellene felhozott vádakra. A felfüggesztésről a képviselők és a szenátorok egyszerű többsége dönt urnás szavazással. A PSD és az ALDE nyilván rendelkezik a szükséges többséggel a parlamentben.

Az állam élén:Tăriceanu vagy Dragnea

Ha a parlament a tisztségből történő felfüggesztés mellett dönt, akkor a következő lépésben az államfő helyét, ideiglenes jelleggel, sorrendben a szenátus elnöke – jelen esetben Călin Popescu Tăriceanu – vagy a képviselőház elnöke – azaz Liviu Dragnea – veszi át. A ügyvivő elnök átveheti a „tényleges” elnök valamennyi hatáskörét, ám nem fordulhat a parlamenthez országos fontosságú, a nemzet egészét érintő kérdésekkel, nem oszlathatja fel a törvényhozás fórumát, nem írhat ki népszavazást.

Ha a parlament megszavazza az államfő tisztségéből történő felfüggesztését, akkor az ötödik lépésben a határozatot eljuttatják a kormánynak, amelynek harminc napon belül ki kell írnia az elnök leváltásáról döntő népszavazást. A referendum akkor érvényes, ha az állandó választói névjegyzékben szereplő személyek harminc százaléka az urnákhoz járul. Ha a voksolók többsége rábólint az államfő felfüggesztésére, akkor helyét átveszi az ügyvivő elnök.

Hatodik lépésként az államfői tisztségét megüresedettnek nyilvánítják. Ebben az esetben a kormánynak három hónapon belül újabb elnökválasztást kell kiírnia.








EZT OLVASTA MÁR?

X