Kínától Indiáig: hány újév van egy új esztendőben?

A világszerte használt Gergely-naptárban január elsejétől ismét eggyel több lesz az évek száma – de ez nem mindenhol és nem mindig volt így. Az új esztendőben számos újév van: Kínában egy szolunáris naptár szerint január és február között váltanak évet, a zsidóknál idén szeptember 16. és 18. között állt be az 5773. esztendő, az 5774. év pedig jövő szeptember 4-6. között köszönt be. A hinduknál áprilisban lesz újév, az iszlám naptár szerint az újesztendő napja minden évben egy nappal „visszacsúszik”.

A Gergely-naptár előtt

Ezek alapján az ember azt hihetné, hogy január elsejét a Gergely-naptár miatt ünnepeljük azév első napjaként. Ez logikusnak tűnik, de a legtöbb ország előbb döntött január 1-je mellett, minthogy átvette volt a ma is használt rendszert.

Angliában például január 1-jén váltottak évet, azonban a 12. századtól 1752-ig március 25-én adtak hozzá egyet az évszámhoz – ez Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napja.gergely

A Pápai Kancellária 1622-ben döntött január elseje mellett, de a Német-Római Birodalom már 1544-ben, a spanyolok és portugálok 1566-ban, Poroszország és Svédország 1559-ben, Franciaország 1564-ben, a skótok pedig 1600-ban jelölték ki ezt a napot az esztendő legelső napjának.

A kulturális különbségek ellenére és a Gergely-naptár dominanciájának köszönhetően mégis az Újév az egyetlen olyan ünnepség, amit gyakorlatilag az egész bolygón ismernek és ha nem is ünnepelnek, minimum megemlékeznek róla. Akinek pedig nem volt elég az ünneplésből, ne essen kétségbe, hiszen az ortodox keresztény naptár szerint január 7-én lesz karácsony és január 14-én újév, vagyis lesz miről megemlékezni.

Az 5773. év

A zsidó vallás újévet köszöntő ünnepe a ros hasana. A ros hasana az egyetlen olyan zsidó ünnep, amely két napig tart. Legszembetűnőbb sajátossága az, hogy nem december 31-én tartják, hiszen a héber naptár eleve eltér a keresztény Gergely-naptártól, hanem szeptember végén, október elején. Olyannyira tradicionális ünnepe ez a zsidóságnak, hogy még Mózes sem tudott ezen változtatni, aki az első tavaszi hónapot szánta az újesztendő kezdőpontjának. Az újév megfelelő köszöntésének a zsidó vallásban is jelentősége van, különféle hiedelmek és szokások kapcsolódnak hozzá.afoto 1 sofar

Talán a legismertebb zsidó újévi szokás a jókívánság. Ilyenkor azt kívánják egymásnak a találkozó ismerősök, hogy az újévben „jó évre légy beírva”. Ennek az a Talmudból származó gondolat az alapja, hogy az Úr könyvébe minden ember neve fel van írva, ki jó sorsra, ki rosszra.

A zsidók immár az 5773 évben járnak. Ők azt ünneplik, amikor szerintük az Örökkévaló megteremtette az első embert. Ők tehát nem csak hogy több mint 3000 évvel előttünk járnak – de náluk minden évben négy újesztendő is van. A Talmudnak az újesztendőről szóló fejezete így hangzik: „Négy újesztendő van. Niszán (az első tavaszi hónap) elseje a királyok és az ünnepek újéve, elul (az utolsó nyári hónap) elseje a tizedek újéve, tisri (az első őszi hónap) elsején minden világra jött lélek (minden élő) elvonul Előtte, mint a sorozásra váró katonák, s végül svát hónap elsején, mások szerint 15-én van a fák újéve.”

Úgy tetszik, az ősi zsidó újesztendő ősszel, tisri hónapjával kezdődött: ezt tartja a hagyomány „a világ születésnapjának” is.

Az újév ünnepét a „jó előjel” (héberül sziman tov) gondolata határozza meg, ez alakítja, mint láthattuk az ünnep során fogyasztható és fogyasztandó ételek listáját, de kihat az öltözködésre is. Újév első napján új ruhát illik felvenni, lehetőleg fehéret.

A ros hasana reggeli szertartásának központi eleme a sófárfújás. Ennek során száz sófárhangot szokás meghallgatnia a hívőknek. Ez a hangszer egy egyszerű kosszarv, amely a Talmud szerint emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett.

Visszavándorló” újévkezdet

Az iszlám naptár a Hold járásán alapuló éveket használó holdnaptár, melynek kezdőnapja: 622. július 16. Ez az iszlám időszámítás kezdete, azaz 1. év Muharram hónap 1-je. Az iszlám időszámítás a hidzsra-ról kapta a nevét, amelynek jelentése: Mohamed próféta kivándorlása, (helytelenül „futása”) Mekkából Medinába. Ez a kivándorlás valójában nem július 16-án, hanem szeptember 23-án történt. I. Omar kalifa nevéhez fűződik ennek a naptárnak az utólagos bevezetése, aki nem a kivándorlás időpontját (Rabí al-Avvel 12-ét - szeptember 23-át) tette meg a naptár kezdetének, hanem az arabok addig használt naptári évének első napját, azaz Muharram elsejét (július 16).afoto 2 iszlam-naptar

Problémát jelent a holdnaptárat összhangba hozni az évszakok által meghatározott évvel. Az iszlám naptár ezt nem veszi figyelembe, hanem attól „függetlenül” jár. Egy iszlám évben 12 hónap, azaz 354 nap van, így az év kezdete folyamatosan vándorol visszafelé. 1994-ben az iszlám újév június 11-re esett, 2004-ben február 22-re.

Hivatalos naptárként használják a Perzsa-öböl országaiban, különösen Szaúd-Arábiában. Más iszlám országok a Gergely-naptárt használják a polgári életben, az iszlám naptárak csak a vallási életben használatosak.

A hónapok felváltva 29 és 30 naposak. Az éveket 30 éves ciklusokba sorolják. E ciklusokban 19 normál év (354 napos) található. 11 év – úgymint a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. – 355 napos. Ez esetben a hónapok kiosztása abban különbözik, hogy az utolsó hónap is 30 napból áll. A naptár pontossága 29,530556 (a szinódikus holdhónap 29,530589), ami körülbelül 2500 iszlám évenként tesz ki egy nap eltérést.

Mivel egy holdév 10-11 nappal rövidebb egy napévnél, a különbség idővel jelentősen megnő: mialatt 100 ilyen holdév telik el, addig csupán 97 napév – erre az átszámításoknál vigyázni kell. Továbbá emiatt a muszlim ünnepek a napévhez viszonyítva vándorolnak, és nincsenek évszakhoz kötve.

A Romániában is használt időszámításnak körülbelül megfelelő iszlám évet úgy kapjuk meg, hogy az évszámból kivonunk 622-t, majd hozzáadjuk a különbség 1/32-ét.

I. Sesonk bevonulása

A berber naptár az Észak-Afrikában élő berber népek hagyományos naptára. Szerepe a mezőgazdasági munkák idejének a jelzése volt, melyre a csupán holdévben számoló hagyományos muszlim naptár nem volt alkalmas.

A berber naptár Mauritánia római kori hagyatéka, az ősi Julián naptár fennmaradt formája, melyet még a Gergely-naptár bevezetése előtt használtak Európában, a keleti keresztény egyházak pedig a mai napig ezt használják. Hónapjainak nevei latin eredetűek.

Voltak másfajta, berber bennszülöttek által használt naptárak is, mint például a Kanári-szigeteken élő guancsoké, de ezekről viszonylag keveset lehet tudni.

A berber naptár négy évszakot számol, minden évszak három hónapig tart. A Tagrst (tél) a Jember, a Yennayer és a Furar hónapot, a Tafsut (tavasz) a Meghres, az Ibrir és a Mayyu hónapot, az Ambdu vagy Iwilen (nyár) a Yunyu, a Yulyu és a Ghust, az Amwan (ősz) a Shtember, a Tuber és a Wamber hónapot foglalja magában.

Yennayer hónap első napja, a „Yennayer” a berber újév napja. A Gergely-naptárban ez a nap jelenleg január 14-ére esik, 2100-ig. 1800 és 1900 között január 13-ára esett (a berber naptár ugyanis a Julián-szabálynak megfelelően 1900-ban is szökőnapot számolt).

Ma a berber újév ünneplését kulturális és politikai okok miatt szorgalmazzák. 2008-ban Líbia hivatalosan is megünnepelte a berber újévet.

1968-ban, egy párizsi székhelyű berberista csoport, (az új-tifinag ábécé megalkotásában is szerepet játszó) Berber Akadémia úgy döntött, létrehoznak egy berber naptár szerinti időszámítást. Kezdeteként az i. e. 10. században élt I. Sesonk egyiptomi fáraó bevonulásának évét jelölték meg, aki szerintük az első közismert berber a történelemben. A berber időszámítás nulladik évét i. e. 950-re teszi (ez I. Sesonk bevonulásának feltételezett éve). A 2000-es év a berber naptár szerint tehát 2950.

A Sesonktól számított korszak nem talált nagy elfogadásra a berberek között.

15 napos ünnep – egy hét alatt

A kínai újév vagy holdújév (kínaiul: Chunjie, „tavaszünnep”) a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe.

Az újév előesti nagyvacsora az ősök tiszteletére készül. A hagyományok szerint akkor az ősök, láthatatlanul bár, de jelen vannak, s az élő családtagokkal együtt ünneplik az újév kezdetét.afoto 3 kina

A kínai kalendáriumot a hold és a nap mozgásának a kombinációja alapján kalkulálják. A holdciklus körülbelül 29,5 nap hosszú. Helyrehozandó az eltolódást, a kínaiak hét alkalommal egy 19 éves ciklus folyamán beillesztenek egy-egy extra évet a kalendáriumba. Ez ugyanolyan, mint ahogy mi teszünk egy extra napot négy évenként a február hónap végére. Így a nap alapú kalendárium szerint a 15 napig tartó kínai Újév mindig más dátumra esik.

Az újév első napján szeretettel fogadják az ég és föld isteneit. A második napon folytatódik az ősökre emlékezés, de a kutyákkal is különösen jól bánnak aznap, mert a legendák szerint azon a napon teremtette Isten őket, tehát az minden kutya születésnapja. A harmadik és negyedik napon a vejeknek kell tiszteletüket tenniük az anyósuknál, apósuknál.

Az ötödik napot az emberek otthonukban töltik, a Vagyon Istenét fogadják a házukban. A hatodiktól a tizedik napig illik meglátogatni minél több rokont, barátot és ismerőst. Az újév hetedik napja a földművesek ünnepe. Ilyenkor kiállítják a termékeiket és speciális italokkal ünneplik meg az alkalmat, amiket hét különféle zöldséggel, fűszernövénnyel kell készíteni. A vallás szerint az embert is a hetedik napon teremtette az Isten.

A nyolcadik nap este újból van egy családi vacsora, ami egy éjféli imaszertartással végződik. A kilencedik napon a legendás Jáde Császárnak mutatnak be áldozatot. A következő három napon tovább folytatódnak a családi és baráti partik. Tekintettel a sok gazdag étel fogyasztására az elmúlt hetekben, a tizenharmadik napon általában fogyókúráznak.

A tizennegyedik nap a Lampion Fesztiválra való előkészületekkel telik, amit a tizenötödik napon ünnepelnek. Ezt, a Sáng Juán Fesztivált, második Újévnek is lehet tekinteni.

Az ünnepre való készülődés már hetekkel a nagy nap előtt elkezdődik. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A takarítással azonban vigyázni kell: hogy a jó szerencsét ne kergessék ki az otthonokból, a szemetet mindig a szoba közepére kell söpörni, s onnan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón.

Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (hong bao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. A borítékba rejtett az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de nagy udvariatlanságnak számít.

Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény (gao) például ugyanúgy hangzik, mint a „magas”, így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja.

A tizenöt napos ünneplés helyett manapság azonban Kínában az emberek nem egészen egy hét szünetet kapnak, majd visszatérnek a hétköznapok, s gyakorlatilag a következő újévig – az állami ünnepeket kivéve – nincsenek szabadnappal járó hagyományos ünnepnapok.

India: a fény ünnepe

Indiában és a világszerte élő indiaiak számára a Diwali, a Fények Ünnepe, az indiai újév kezdete, olyan, mint nálunk a Szilveszter, talán kevesebb alkohollal, de féktelen jókedvvel

A diwali a hindu naptár egyik legfontosabb dátuma, egyben a hindu újév kezdetét jelölő őszünnep. A Hold-alapú hindu naptár és a Nap-alapú Gergely-naptár eltérései miatt az ünnep a nyugati naptárakban minden évben más időpontra esik, az idén október 26-án kezdődik. Maga az eredeti szó egyébként lámpafüzér jelent.afoto 4

A diwali ötnapos fesztivál, melynek első napja a Dhanteras, a hindu újév napja. A második nap a Naraka Chaturdasi, amikor a hívők azt ünneplik, hogy Krisna elpusztította a démon Narakát. Az ünnep harmadik napja az Amavasya, amely Lakshmi ünnepe – a hívek a jólétért könyörögnek Istenhez. A negyedik nap, vagyis a Kartika Shudda Padyami egy Visnu-legenda köré szerveződik, mely során Isten nagyságát dicsérik a hívek. Az utolsó, ötödik napon, a Bhaj Dooj-on pedig a testvéri kapcsolatokat erősítendő a lányok megvendégelik fiútestvéreiket.

A diwalit világszerte minden hindu otthonban megünneplik. Azokban az országokban, ahol számottevő hindu népesség él, nagyobb utcai programokon is részt vehetnek az érdeklődők – Európában például Hollandiában és az Egyesült Királyságban népszerű az ünnep, a világ legnagyobb Indián kívüli diwali-ünnepségét Leicesterben (East-Midlands, Anglia) tartják.

 

Kimaradt?