• 2017. december 18., hétfő
    Auguszta
  • Kolozsvár
    • -2°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -2°
      Barót
    • -2°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -4°
      Beszterce
    • -1°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -2°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6346 LEI
    • 1 USD = 3.9285 LEI
    • 1 GBP = 5.2711 LEI
    • 100 HUF = 1.4767 LEI

Még mindig nyomorúságosak a falusi életviszonyok Romániában


-A A+



Nyolc éve tagja Románia az Európai Uniónak, de a falusiak életkörülményei még mindig alig javultak valamit. Legalább is ez derül ki az Európai Bizottság nemrégiben közzétett, a 2014. évi állapototkat vizsgáló jelentéséből. Románia lakosságának csaknem a fele faluhelyen él.

A falusi háztartások alig 27 százaléka csatlakozik az ivóvízhálózathoz (városon ez az arány 92,7 százalék), és mindössze 5,3 százaléka a szennyvízcsatorna-hálózathoz, szemben a városi környezetben mért csaknem 83 százalékkal – olvasható a brüsszeli jelentésben. Illemhely a falusi gazdaságoknak csupán a 34 százalékában van a lakáson belül, ez a szám Románia uniós tagsága óta a kétszeresére nőtt. A falusi lakosság kétharmadának illemhelye továbbra is az udvaron, a kertben van.

A foglalkoztatott lakosság körében a legkisebb bérért a falusi alkalmazottak dolgoznak, fizetésük a legalacsonyabb az uniós tagállamok viszonylatában is. Így faluhelyen a legnagyobb a szegénység is. Ráadásul a falusi lakosság mindössze 20 százalékának van munkahelye, de bérük nem elegendő a szegénységbőll való kilábaláshoz.

 A faluhelyen élők 55 százalékának állandó gondja a szegénység illetve a társadalmi kirekesztettség, míg a kisvárosokban ez az arány 31, a nagyvárosokban pedig csak 28 százalék. A társadalmi segélyre szorulók 80 százaléka falun él. A vidékiek szociális helyzete annak ellenére is kétségbeejtő, hogy Románia uniós tagsága óta, 2007 és 2014 között csaknem 12,84 milliárd eurót költött uniós alapokból falufejlesztésre és mezőgazdaságra.

Kétségbeejtő oktatási helyzet

Románia úthálózatának 38 százalékáka vidéki településeket is érint, és ezek az utak vannak a legrosszabb állapotban. Több mint 70 százalékuk köves vagy földút, eső esetén nagyjából használhatatlanná válnak, és nem egészen 10 százalékukat korszerűsítették 2014-ben. A községek alig 50 százaléka kapcsolódik országúthoz. A korszerűtlen útrendszer meggátolja a falvak gazdasági fejlődését, de a falusi lakosok számára gondot az ingázás is, az is, hogy bejárjanak dolgozni a közeli nagyvárosokba.

A falvak gazdasági fejlődését megnehezíti az a körülmény is, hogy a falusi lakosság felkészültség szempontjából is elmarad a városon élők mögött. Így például faluhelyen a három és öt év közötti gyermekek csupán 84 százaléka vett részt iskoláskor előtti felkészítésen, a beiskolázottsági arány az elemi és középfokú oktatás esetében alig 84 százalékos volt falun, a városi 97 százalékkal szemben. Az Európai Bizottság jelentése szerint faluhelyen a 14 és 24 év közötti fiatalok mindössze 5 százaléka vett részt a felsőbb fokú oktatási formákban. Városon ez az arány 20 százalékos.

A falusi gyermekek egyharmada már a kilencedik osztály előtt abbahagyja a tanulást. Az alacsony beiskolázottság fő okát szintén a szegénység jelenti, a gyermekeknek iskola helyett dolgozniuk kell – rendszerint idénymunkákat vállalnak.

A faluhelyen működő iskolák több mint 30 százaléka nélkülözi a legelemibb higiéniai követelményeket is. Közel felük nem rendelkezik ivóvízzel, 20 százalékuk csatornázással, és több mint felükben megfelelő fűtés sincsen. Mindez veszélyteti a gyermekek egészségét.

Elöregedés, alacsonyabb életremény

Romániában igen sok gyermek nagyszülők, rokonok gondozására szorul, szüleik ugyanis külföldön vállaltak munkát. Faluhelyen ez a jelenség valamivel kevesebb gondot okoz, mint városon, de azért a vidéki gyermekeket is érinti. Az elöregedés veszélye azonban éppen faluhelyen a legnagyobb, hiszen a munkaképes fiatalok közül egyre többen a közeli városokban telepednek le, ahol munkát is vállalnak. Emiatt egyre több szántóföld marad kihasználatlanul, ezzel csökken a mezőgazdasági hatékonyság, az új technológiák is nehezebben hatolnak be faluhelyre.

Az egészségügyi szolgáltatások területén a faluhelyen élők szintén sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint városi „kollégáik”. A falusi lakosok alig 76 százaléka rendelkezik egészségbiztosítással – állítják az országos egészségbiztosítási pénztár illetékesei. Mindennek nyomán aztán faluhelyen nagyobb a gyermekhalandóság, mint városon, a falusi gyermekeknek pedig csak kis százaléka kapott védőoltást. A betegségek is nagyobb mértékben terjednek el faluhelyen, a falusiak ritkábban mennek orvoshoz is, mindennek következtében faluhelyen jóval alacsonyabb az életremény, mint városon.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup