• 2018. november 17., szombat
    Hortenzia, Gergõ
  • -1°
    Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • -1°
      Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • -1°
      Székelykeresztúr
    • -3°
      Kovászna
    • -4°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -4°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -1°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -4°
      Beszterce
    • -5°
      Déva
    • Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • -2°
      Temesvár
    • -4°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

A Bodnariu-ügy: „gyermekrablás” vagy jogvédelem?


-A A+

Közel két hónapja annak, hogy egy Norvégiában élő román-norvég család öt gyermekét, szülei akarata ellenére, gondozásába vette – pontosabban elszakította szüleitől – a norvég gyermekvédelmi hatóság, a Barnevernet.

" />

Közel két hónapja annak, hogy egy Norvégiában élő román-norvég család öt gyermekét, szülei akarata ellenére, gondozásába vette – pontosabban elszakította szüleitől – a norvég gyermekvédelmi hatóság, a Barnevernet. Az ügynek egyre nagyobb a visszhangja Romániában: tüntetéseket tartottak a család mellett, megszólalt az államfő, a miniszterelnök, a külügy, és román parlamenti politikusok egy csoportja Oslóba készül meggyőzni a norvég törvényhozókat, hogy módosítsanak a jogszabályaikon.

A Bodnariu család tíz éve él Norvégiában, öt gyermekük van, a két nagyobbik iskolába jár. Az apa, Marius Bodnariu végzettségét tekintve számítástechnikai mérnök, jelenleg Naustdal polgármesteri hivatalában dolgozik. Norvég felesége, Ruth kórházi ápoló. Bukarestben ismerkedtek össze.

Kálváriájuk november közepén kezdődött, miután a tanerők egyike a gyermekvédelmi hatóságnál jelentette, hogy a szülők verik a gyermekeket. A pedagógus azt elismerte, hogy az iskolába járó nagyobbik gyerekek (egy 7 és egy 9 éves) tiszták, gondozottak, és nem viselik testükön fizikai erőszak nyomát, de állítólag gyakorta panaszkodtak arra, hogy Bodnariuék olykor elfenekelték őket.

A feljelentés nyomán a két gyermek tavaly november 16-án az iskola igazgatója elé került – aki ráadásul szomszédja a Bodnariu családnak. Az intézményvezetőnek is beismerték, hogy néha kapnak egy-két pofot, ha rosszat művelnek vagy nem imádkoznak. A feljelentő egyébként azt is kifogásolta, hogy a gyermekeket vallási túlbuzgóságra nevelték – a Bodnariu család ugyanis pünkösdista.

Vallomásuk után a két nagyobbik gyermeket, Elianát és Naomit már nem is engedték haza az iskolából, az öt éves Mateit és kétéves Ioant pedig rendőri segítséggel az otthonukból vitte el a gyermekvédelmi hatóság. A szülőket a rendőrök 24 órás őrizetbe vették – a férfit egyenesen munkahelyéről vitték el.

Másnap a szülőket szabadlábra helyezték, és arra számítottak, hogy visszakapják négy gyermeküket, ehelyett azonban a Barnevernet elvitte négy hónapos csecsemőjüket, Ezechielt is, aki gyámszülőkhöz került. A gyermekvédelmi hatóság közölte a szülőkkel, hogy a négy gyermeket szintén családoknál helyezték el, ráadásul nincsenek is azonos helyen. Egyben azt is a szülők tudomására hozták, hogy a gyermekek remekül beilleszkedtek, és nem vágynak apjuk és anyjuk után.

A szülők novemberben 18-án ügyvédhez fordultak, aki tájékoztatta őket arról, hogy a Barnevernet megsértette több jogukat is, így például őrizetbe vételük előtt közölni kellett volna velük a vádakat – ez nem történt meg. Másodjára megsértették az anyának a jogát, hogy szoptassa csecsemőjét.

Vallási radikalizmus, családon belüli erőszak

A norvég illetékesek a történtek nyomán vallási radikalizmussal és családon belüli erőszakkal vádolják a román-norvég házaspárt. Az ország törvényei szerint a szülőket akár hat évi börtönre is ítélhetik, ha bebizonyosodik, hogy valóban verték gyermekeiket.

Az ügyvédi beavatkozás nyomán a norvég hatóságok megengedték Ruth-nak, hogy szoptassa gyermekét – ehhez viszont négy órás autóutat kellett megtennie Bergenig, ahol a gyámszülők laknak. A szülők viszont nem látogathatják két nagyobbik lányukat, a két kisebb fiút pedig csak az anya keresheti fel, hetenként három alkalommal, két-két órára.

November 23-án a Bodnariu-gyerekeket ismét kikérdezték szüleik bánásmódjáról a norvég hatóság gyermekpszichológusai, és az a döntés született, hogy továbbra is gyámság alatt maradnak, és beindítják a nemzetközi adoptációs folyamatot.

Politikai reagálások

A norvég gyermekvédelmi hatóság akciója ellen tüntetések voltak nem csak Romániában – ahol egyebek között „gyermekrablással” vádolták meg a Barnevernet –, de Norvégiában és az Egyesült Államokban is.

Az ügyben megszólalt Klaus Johannis államfő, aki Facebook-bejegyzésében leszögezte, támogatja a román hatóságok és a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsák az emberi jogokat valamennyi román állampolgár számára, bárhol éljenek.

A bukaresti honatyák maguk is számos interpellációt intéztek a román illetékesekhez. A Nemzeti Liberális Párt szenátora, Vasilica Steliana Mitron a román külügyminisztert, Lazăr Comănescut kérte beavatkozásra, a volt külügyminiszter, Titus Corlăţean Dacian Cioloş kormányfőt kérte meg ugyanerre, úgy vélve, hogy a norvég gyermekvédelmi hatóság nem képviseli a gyermekek igazi érdekeit, és túlzottan reagált a szülők bánásmódjára, a román kormányt pedig „államközi beavatkozásra”, valamint arra kérte, idézze az európai emberjogi bíróság elé Norvégiát. Corlăţean interpellációját 102 honatya támogatta, valamennyi párt képviseletében.

A román tiltakozásokra válaszolva Norvégia bukaresti nagykövetsége közleményben szögezte le, Norvégiában a gyermekvédelmi jogszabályokat azonos módon alkalmazzák, a gyermekek védelme jelenti a legfőbb célt. Mindez a gyermekek és a családok érdekeit szolgálja, az alaptétel pedig az, hogy a kiskorúaknak a szülők felügyelete alatt kell állnia. Az oslói kormány nem szólhat bele a Barnevernet tevékenységébe, ilyen vonatkozásban tanácsot sem adhat – közölte a követség.

Kétszáz éve a kutyát sem verik…

A norvég gyermekvédelmi szabályok rendkívül szigorúak. A szülőknek nem csak elfenekelniük nem szabad a gyermekeiket, de a hangjukat sem emelhetik fel, még fegyelmezésük közben sem. Sőt a gyerekek már egészen zsenge koruktól beleszólhatnak a nevelésükbe is. A rendelkezések értelmében a hatodik életévét betöltő gyermek véleményét a szülei bánásmódjáról „a legnagyobb figyelemmel” kell megvizsgálni és elemezni, 12 éves kortól felfelé „jelentős előnyben” kell részesíteni, 15 éven felül pedig a gyermekek a bíróságon támadhatnak meg a nevelésükkel kapcsolatos bármilyen szülői döntést, eljárást.

A szülők a gyermekkel szemben nem alkalmazhatnak semmiféle erőszakot, különösképpen vonatkozik ez a testi vagy szellemi épséget veszélyeztető akciókra. Hasonlóképpen tilos megfélemlíteni a gyermeket, akivel minden esetben gyengéden kell bánni, oly módon, hogy a bánásmód ne okozzon semmiféle sérelmet számára. Mindezt a 2004-ben felülvizsgált, 1981-ben elfogadott, a gyermekek és a szülők viszonyára vonatkozó törvény szabályozza.

Romániában ez a törvény abszurdnak hatna, Norvégiában viszont szigorúan tiszteletben tartják. A szabályozás a 16. században gyökerezik, amikor Norvégiában jelentős reformon esett át a közösségek közötti erkölcsi viszonyulás, magatartás. Az országban van egy sokat idézett szólásmondás, miszerint két évszázad óta a norvégok a kutyát sem verik.

A norvég gyermekjogi hatóság felügyelete alá került gyermekek ezért rendszerint külföldi családok vagy etnikailag vegyes családok gyermekei. A román sajtó szerint a Barnevernet az utóbbi öt évben 13 román család 26 gyermekét vette gondozásba, közülük 10 időközben visszatérhetett a családjához. 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X