• 2018. november 14., szerda
    Aliz
  • 10°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • 14°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 15°
      Temesvár
    • Brassó
    • 13°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6590 LEI
    • 1 USD = 4.1340 LEI
    • 1 GBP = 5.3404 LEI
    • 100 HUF = 1.4427 LEI

EU-büdzsé: hány milliárd jut Bukarestnek?


-A A+

Románia legtöbb 45, legkevesebb 40 milliárd eurós általa lehívható alapokról tárgyalhat majd Brüsszelben a 2014-2020 között az ország számára körvonalazódó uniós pénzekből. Mindenközben az ország 2007 és 2013 között 34 milliárd eurós alapokban részesülhet – ám az összegnek még a 10 százalékát sem volt képes lehívni.

Érdemes-e hát arról vitatkoznia az országnak – egészen pontosan Traian Basescu államfőnek és Victor Ponta miniszterelnöknek –, hogy éljen e Bukarest a vétójogával, ha voltaképpen így is úgy is több pénzt kap, mint a megelőző időszakban, hiszen a kérdés csupán az, hogy mennyivel kap majd többet – teszi fel a kérdést az Európai Politikák Román Központja.

Költségvetési számok

A 2014-2020-as időszakra szóló európai uniós költségvetés kapcsán Brüsszelben komoly viták alakultak ki. Az Európai Bizottság eredetileg 1025 milliárd eurós költségvetést tartott szükségesnek, ami 4,8 százalékkal nagyobb, mint a megelőző időszakban. Csakhogy az összeg kapcsán több változat is napvilágot látott – és mindegyik kevesebb pénzt ígért, mint az Európai Bizottság által előterjesztett summa. A tisztán befizető országok korábban 100 milliárd euróval csökkentették volna a költségvetést.

Később – elsősorban az európai szaksajtóban megszellőztetett vélekedések alapján – már 200 milliárd euróval csökkentették volna az összeget. Utólag megjelent az Európai Bizottsági ciprusi elnöksége, amely 50 milliárd eurós leszorítást javasolt, egy héttel a költségvetésről döntő ülés előtt pedig Herman Van Rompuy 75 milliárd eurót megszorítással állt elő, a tisztán befizető országok pedig vétójoguk felhasználásával fenyegettek arra az esetre, ha a költségvetést nem csökkentik megfelelő módon. A legtürelmetlenebb államok élén Nagy-Britannia áll.

Ellenzők, támogatók

Nemrégiben a tisztán nyertes országok kormány közül is néhány a vétó jogával kívánna élni, amennyiben nem lesz kellőképpen magas a költségvetés, vagy külön kritériumokat akarnak megállapítani az összegek felhasználása tekintetében. Ezek között az országok között van Románia is – igaz, csak félszájasan: Victor Ponta és a kormány a vétójog alkalmazásával kívánta felruházni az államfőt, aki azonban ezzel nem kívánna élni, szerinte Bukarestnek tárgyalnia kell az összegekről.nov21foto-3-Ponta

Végül ott van Németország, amely mindenképpen kompromisszumra szeretne jutni a költségvetést illetően, hiszen az ezzel kapcsolatos problémák csak nyugtalanítóan hatnak a pénzpiacokra, annál is inkább, mivel 2013 több eurózónás uniós országban is választási év lesz, ráadásul pedig előre kell mozdítani a tárgyalásokat olyan fontos témákban, mint a bankunió, a pénzügyi unió.

Rompuy „doktrinája"

75 milliárd dolláros csökkentési javaslatáról Herman Van Rompuy kétoldalú megbeszéléseket folytatott az uniós országokkal. Az elsők között Romániát kereste fel, amelynek tárgyalási küldöttsége az európai ügyek tárcája, a külügyminiszter és az államelnöki hivatal szakembereiből állt össze. Rompuy kabinetjének üzenete világos volt Bukarestben: Romániának meg kell feledkeznie az Európai Bizottság kezdeti költségvetési számáról, és el kell fogadnia költségvetése 50 milliárd euró alatti összeggel történő csökkentését. Egyben Rompuy azt a tényt is felhozta, hogy Románia igencsak szerény eredményeket ért el a korábbi összegek lehívása tekintetében is, így tehát eljövendő igényei megfogalmazásánál is tekintettel kell lennie minderre.nov21foto-1-Rompuy

Persze Bukarestnek is oka lehet az aggodalomra. Van Rompuy ugyanis a 2007-2013-as időszakban történő alapok lehívásához köti a következő összegeket. Az általa megfogalmazott csökkentéseknek megfelelően mindazoknak az országoknak, amelyek a 2007-2011-es időszakban a 2007-2013-ra előirányzott összegekhez viszonyítva a 33 százalékos uniós lehívási átlag 60 százalék alatti részét tudták csak elkölteni, be kell érniük a jelenlegi pénzek 15 százalékával. Az Európai Politikák Román Központja szerint ez a kitétel voltaképpen csak Romániára vonatkozik, így Bukarestnek a csaknem 30 százalékos növekedés helyett be kell érnie majd a 15 százalékossal.

Mit tehet Románia?

Miután politikai téren tisztázódott a vita, ki képviselje – az államfő-e vagy a kormányfő – Romániát az Európai Tanács vitán, továbbra is megoszlanak a vélemények Románia vétójogának alkalmazása tekintetében. A kérdést azonban a hazai politikai erők nem e jog alkalmazásának gyakorlati haszna szerint igyekeznek megítélni, hanem a probléma maga is politikai jellegűvé vált.nov21foto-2-Merkel

A vétójog alkalmazásával Bukarest voltaképpen megbéníthatja a további tárgyalásokat, ami jelentősen megakadályozhatja azt, hogy az ország megfelelő eredményeket érjen el a megbeszéléseken. Románia ráadásul a tisztán nyereséges országok csoportjába tartozik – miközben a csoportban a legkisebb a lehívási rátája –, ugyanakkor viszont a játékszabályokat a tisztán befizető országok állapítják meg. A vétőjog alkalmazásával Románia szembekerülhet a kompromisszumos megoldásra törekvő Németországgal is.

Bukarest nem lett tőle rokonszenves

Románia egy alkalommal már használta vétójogát – ami nem tette az Európai Unió legrokonszenvesebb államainak egyikévé. Bukarest akkor a schengeni övezethez történő csatlakozás feltételeként határozta meg azt, hogy megszavazza-e Szerbia uniós jelölti státusát. Ráadásul akkor még hivatkozhatott e jog gyakorlásánál az Európai Unió akkori elnöki tisztségét ellátó Lengyelország támogatására, és azt is felhozhatta, hogy a schengeni övezethez tartozását a csatlakozás feltételeit rögzítő szerződésben foglaltakon kívüli kritériumok alapján tették függővé.

Ennek ellenére azonban Romániát az unió vezető országai olyan államként tartották számon, amely csak saját érdekeit követi és nincs tekintettel az Európai Uniónak arra a törekvésévére, hogy stabilizálja a balkáni helyzetet. Így a vétójog használata voltaképpen hosszabb távon kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország nemzetközi megítélésére.
Bukarest így most aligha lehet olyan helyzetben, hogy ismét felhasználja vétójogát.nov21foto-4-Basescu

Hogyan alkalmazható a vétójog?

A vétójog gyakorlásának több módja is adott. Egyrészt élhet valaki a vétójoggal való megelőző jellegű fenyegetéssel. Ezt Románia tulajdonképpen már meg is tette, amikor miniszterelnöke, Victor Ponta felvetette ennek lehetőségét.

Lehetséges az „asztalra kitett" vétójog alkalmazása is. Ebben az esetben a joggal élni kívánó tárgyalófél megfenyegetheti szomszédját, hogy megbénítja a tárgyalásokat. Ez esetben – amint már szó volt róla – Románia elvesztheti a kompromisszumos megoldásra törekvő Németország rokonszenvét.

Harmadik lehetőségként a vétójoggal „asztal alatt" is fenyegetni lehet: ekkor, a vétőjog esetleges alkalmazását nem jelentik be hivatalosan, megelégszenek azzal, hogy „ott lóg a levegőben" annak érvényesítése.



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X