Miért Csíkszeredában épüljön magyar állami kórház?

A maszol.ro kérésére a Hargita megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője, dr. Tar Gyöngyi a rendelkezésünkre bocsátotta annak a tanulmánynak a kivonatát, amelyben a csíkszeredai helyszínű magyar állami kórházépítés érveit sorolja fel. A dokumentumot teljes terjedemében közöljük. A kórház ügyéről itt olvashat részleteket.

Alaphelyzet

Romániában a Székelyföldön és a tömbben élő magyarok által benépesített megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagjövedelem. Az Eu-s források további leszakadást, nem felzárkózást hoztak, a gazdagabb térségek elszipkázták a fejlődési potenciált, az olló tovább nyílik. A rossz gazdasági helyzet fejletlen és elhanyagolt infrastruktúrával társul, mely az egészségügyre, de majdminden területre egyformán jellemző. A lakosság elöregedett, a rossz demográfiai helyzet (évek óta negatív a szaporulat, legjobb esetben stagnál, de ez sem a magyar lakosság javára írható) és a fiatal, munkaképes, jobban képzett rétegek elvándorlása Magyaroszágra de nyugati országokba is, folyamatos népességfogyást és komoly társadalmi problémákat generál, a fenntartható fejlődést veszélyeztetve.

Az elöregedett, szegény és ebből adódóan egészségtelen életmódra kényszerülő lakosságot fogyatkozó létszámú, öregedő, fásult és elszegényedő orvosgárda látja el s ebben a szegényes települési és egészségügyi infrastruktúrális háttér csak további akadályokat jelent. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése nem érdeke a központi hatalomnak, mert szavazóbázisa úgysem hálálná meg, ugyanakkor meghaladja a helyi önkormányzatok beruházási lehetőségeit. A fejlett egészségügyi tehnológia telepítése csak a jobb piacokról kiszoruló magántőkének érdeke, mely nem önzetlenül és szociális stratégiák mentén nyomul, az átlagember számára elérhetetlen és sokszor másodkézből származó szakmailag nem korszerű megoldásokat kínálva, jó pénzért.

Már középtávon komoly veszélyt hordoz a közösség egészségi állapota. Nagyon kedvezőtlenek az egészségi mutatók, bár az egész Romániára jellemző elmaradott egészségfelmérési és alig létező szűrési programok miatt még a valós helyzetet sem ismerhetjük teljesen. A főbb népegészségügyi problémákat egyre inkább a krónikus degeneratív betegségek okozzák, visszaszorul a fertőző patológia. Magyarországhoz hasonlóan:

  • egészségtelen az életmód és táplálkozás
  • gyakori az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható patológia és elhalálozás
  • magas a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozási arány (ennek ellenére nem létezik intervencionális kardiológia 150 km –es körzetben, bár télen ez áldozatokat szedhet)
  • magas a pszichés betegségek és az öngyilkosságok száma
  • a helyi intézményekben tapasztalható állapot: a korszerű diagnosztikai eszközök hiánya miatt magas a rákos megbetegedések megkésett diagnosztizálási aránya, a korai halálozás vagy rokkantság kialakulási aránya, a kezelés korszerűtlen (pld. nincs radioterápiás lehetőség Székelyföldön, akadozik a citosztatikus gyógyszerek finanszírozása)
  • nem létezik rehabilitációs rendszer/hálózat (neurológiai, kardiológiai, a mozgászszervi is elavult és kapacitásában elégtelen) pedig területi adottságok lennének

Nagy és tovább nő a szakorvos-hiány. (Akik nyelveket beszélnek, azok nyugatra, akik nem, azok Magyarországra távoznak.) Ezt az állapotot tovább rontja a szakorvos képzésbe bejutó magyar diákok alacsony aránya. A jelentkezők között több a magyar, mint a román jelölt. A bejutók esetében az arány megfordul. Ezért gyakran a könnyebb utat választják, már egyetem után kivándorolnak a felvételi nélkül, könnyebben elérhető és jobban jövedelmező nyugati megoldás mellett döntve. Nem jellemző, hogy visszatérnének a sikeres szakvizsga után...

Megjegyzés: Az egyedi esetek Magyarországon történő kezelése nem járható, vagy egyre nehezebben járható út. Intézményes megoldást kell találni „helyben”.

Átfogó cél

A cél a leszakadás sebességének csökkentése minden területen. Néhány javaslat az egészségügyi krízismenedzsment érdekében, a teljesség igénye nélkül:

Egy elérhető és támogatott egészségcentrum létrehozása egy földrajzilag, térségileg elérhető metszés-, és középpontban: én Csíkszeredát találtam alkalmasnak erre, több szempontot vizsgálva:

K-Ny, É-D irányú útvonalakon kb. a térség középpontja Csángóföldet is beleszámítva, jól megközelíthető, elég messze esik az egyetemi központok vonzáskörétől (Marosvásárhely és Brassó közelében nem olyan nagyok az ellátási gondok, jobb a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségek elérhetősége, tehát a forrásfelhasználás hatékonysága alacsonyabb lenne)
Csíkszereda elég „nagy” városka ahhoz, hogy a telepített infrastruktúra humánerőforrást vonzzon, a betelepedő elkötelezett szakemberek számára még vállalható élettér

A Sapientia köré távlatilag orvosképzést (nem feltétlenül alapképzést), szakképzést, kutatást is lehet szervezni, mely növelheti a Székelyföld vonzerejét a fiatal egészségügyi szakemberek számára, főleg, ha ezirányú támogatási politikával társul

Ez a centrum több lépésben felszerelhető lenne mindazzal a korszerű diagnosztikai és terápiás tehnológiával, melytől a román központi elpolitizált elosztási rendszer módszeresen megfosztja a Székelyföldet, azzal is érvelve, hogy nem hatékony szétszórtan telepíteni a diagnosztikai eszközöket, csak a már kialakított központokba.

Ez a centrum irányíthatná és szervezhetné a saját egészségfelmérési és szűrési programokat is (akár mobil szűrőbuszokkal, akár egy behívásos rendszer kidolgozásával az egészség-kockázatos lakosság körében), ezzel megalapozva egy hosszabb távú regionális egészségstratégiát.

Fontos, hogy mindez ráépüljön és együtt hasson a már meglévő finanszírozási rendszerrel (kötelező romániai szociális egészségbiztosítás), hogy elkerüljük a kettősségekből és átjárhatatlanságból adódó forrásvesztést. A komplementaritás elvén alapuló rendszer hatékonyságát a folyamatos közös tervezés és egyeztetés biztosíthatja.

Dr.Tar Gyöngyi, Hargita megye tisztifőorvosa

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?