Clinton után Obama is ismételni tudott

Eleinte szorosnak tűnő versenyben végül mégiscsak viszonylag sima győzelmet aratott Barack Obama hivatalban lévő elnök az amerikai elnökválasztáson, így újabb négy évig övé a Fehér Ház.

„Billegők" szerepe

Az elnök több más „billegő" állam mellett győzni tudott a mindkét kampánystáb által kulcsfontosságúnak tartott Ohióban, és az állam 18 elektorával elérte az elnökválasztói testületben az újraválasztáshoz minimálisan szükséges 270 szavazatot. Ismét bebizonyosodott az a politikai axióma, hogy Ohio elhódítása nélkül republikánus elnökjelölt nem tud győzni az Egyesült Államokban.foto-1-unnep

A második világháború utáni időszakban ezzel – Bill Clinton után – Obama a második olyan demokrata párti elnök, aki meg tudta szerezni a második mandátumot is.

Bebizonyosodott, hogy igazuk volt azoknak a közvélemény-kutatásoknak, amelyek kis mértékű Obama-fölényt jeleztek előre a „billegő" államokban és hogy Mitt Romneynak a választás napján Ohióban és Pennsylvaniában tett kampánylátogatását az égető szükség diktálta.

Megosztott ország

Elemezők szerint egy erősen megosztott országot kell vezetnie a régi-új elnöknek, Obamának ráadásul azzal is szembe kell néznie, hogy ha a kongresszusnak nem sikerül megállapodnia a szükséges költségvetési megszorításokról, a jövő év elején életbe lépnek az adóemelések és kiadáscsökkentések. Ezek értéke nagyjából 600 milliárd dollárra tehető.

Obama ellen szólt a magas munkanélküliségi ráta – hat százalék feletti mutató esetén csak Ronald Reagannak sikerült nyernie a második világháború utáni elnökválasztási csatákban. A munkanélküliségi ráta 7,8 százalék volt 2009. január 20-án, Barack Obama beiktatásának napján, és lényegében ugyanennyi ma is. E két időpont között 43 egymást követő hónapon át volt magasabb nyolc százaléknál. A választás napján 1984-ben 7,2 százalék volt a ráta, úgy hogy az ezt megelőző 18 hónapban három százalékkal esett. Obama esetén 1,1 százalék volt a lemorzsolódás ugyanennyi idő alatt. Reagannek húsz éve elég volt ez a javulás a győzelemhez, és úgy tűnik Obamának is.foto-2-Romney

A republikánus Romney egy olyan párt élén állva küzdött, amely jelenleg határozottan népszerűtlenebb a demokratáknál és az utolsó napok közvélemény-kutatásainak többsége esélytelenebbnek mutatták vetélytársánál a győzelemre.

Rekord: 2,6 milliárdos kampány

A választási kampány 2,6 milliárd dolláros költsége rekord az amerikai történelemben, az összeget az átlagosnál hosszabb kampányban költötték el. Mindez arra volt elég, hogy a rendkívül szoros versenyt az döntse el, ki tudja jobban mozgósítani szavazóit az előzetes voksolás idején és a döntés napján. A szoros versenyben román idő szerint hajnali 6 órára ért a győzelem küszöbére Obama.

Az elnök egyébként azzal az ígérettel nyerte el a posztját négy évvel ezelőtt, hogy második Franklin Roosevelt lehet, aki rendet tesz a káoszba tartó gazdaságban. A gazdasági válságot a mélypontján örökölte meg – ekkora kihívással még nagy elődjének sem kellett szembenéznie –, talán ez okozta a legnagyobb fejfájást neki.

Mitt Romney egy demokrata többségű szövetségi állam, Massachusetts kormányzója volt, akit pragmatikus politikusként tartottak számon, nem pedig ideológiai harcosként. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozta az előválasztások során: tőle jobbra álló kihívók kisebb hada állt vele szemben, akik a republikánusok aktívabb részének támogatását tudhatták maguk mögött. Ezért jobbra kellett mozdulnia, hogy a választási harc utolsó részére újra azzá kompromisszumteremtő politikussá váljon, amilyennek Obama láttatta magát 2008-ban.

A demokraták márkaneve jelenleg jobban áll, mint a republikánusoké. Az NBC News és a Wall Street Journal november eleji felmérése szerint az emberek 43 százaléka pozitívan ítéli meg az elnök pártját, míg 42 százalékuk negatívan. Ugyanez az aránypár a kihívó esetén 39-44 százalék volt. Ritkán fordul elő, hogy az elnökjelölt népszerűsége felülírja pártjáét, úgy tűnik, Romneynak sem sikerült ez a bravúr.foto-3-building

Barack Obama gyengesége az volt a kampány során, hogy későn bizonyította: kész megharcolni újra a szavazatokért, az elnökségéért. Romney legnagyobb gyengéje, hogy még stábjában sem tudják, milyen személyiséget is rejt a médiának mutatott arca, amely a tapasztalt üzletember és családszerető férj imázsát ötvözi.

Az elnök a kampány végére elvesztette a hangját, amit akár jó jelnek is tekinthetett, hiszen minden sikere előtt ez történt vele. A versengés elején hónapokig úgy viselkedett, mintha már le is győzte volna ellenfelét. A legerősebben első vitájukon mutatkozott meg ez a fölényesség: az enervált Obama elvesztette a szócsatát, amivel felhozta magára Romneyt. Ezután felpörgött, újra a régi hévvel harcolt, aminek eredményeként a hangját vesztette el.

A volt kormányzóról sok mindent megmutat, hogy őrjöngő támogatói előtt elmondott utolsó beszédeiben is súgógépről olvasta az olyan egyszerű mondatokat, mint hogy "Jöjjenek velem! Menjünk előre együtt!" Mitt Romney igazi személyisége még a szorosan mellette dolgozók előtt is homályban maradt, amit kampánystábja azzal magyarázott, hogy a választás az elnök négy évéről mond ítéletet, ezért nem fektettek hangsúlyt jelöltjük személyes vonásaira. Most már csak mezei politikusként lesz módja megszerettetni magát.{loadposition szeben}

Románia szempontjából

Románia – akárcsak a világ többi állam – szempontjából természetesen fontos, hogyan dőlnek el az amerikai elnökválasztások. Most azonban – hazai politológusok szerint – nagyjából mindegy volt, melyik jelölt győz.

Az amerikai románok nem élnek olyan nagy tömegekben, mint az olaszok, az írek vagy a lengyelek, azaz nincs is konkrét lehetőségük arra, hogy a jelöltek valamelyikét győzelemhez segítsék. Ugyanakkor Romániának sincs politikai lobbilehetősége kisebbsége érdekeinek fenntartására. Az ugyan a hazai politikai megfigyelők elismerik, hogy az idők folyamán a demokraták mintha kissé nyitottabbak lettek volna Kelet-Európa iránt, mint a republikánusok.

Románia és az Egyesült Államok viszonyát különben is a haza politikai fejlemények befolyásolják, nem annyira az amerikai elnökcserék, hiszen Washington külpolitikája nagyrészt állandó célokat és irányokat követ.{loadposition kampany}

Kimaradt?