Egymást érik a pénzügyi botrányok Magyarországon

Három brókerház is bedőlt az elmúlt hetekben Magyarországon: a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor. Az okozott kár több mint 400 milliárd forint. Ez alaposan megrendítette a bizalmat a magyarországi pénzügyi és bankvilágban, de az Orbán-kormányban is, amely megpróbál „szocialista pénzbotrányról” beszélni. Ám aligha vonhatja ki magát a felelősség alól, hiszen immár öt éve van hatalmon.

Az első dominó

A botrány február végén kezdődött, amikor a Magyar Nemzeti Bank feljelentése alapján a rendőrség megszállta a Buda-Cash brókerház budapesti központját, amelynek vezetőségét sikkasztással vádolták. Mint kiderült, a brókerház tizenöt éven át meghamisította adatszolgáltatását, legalább 100 milliárd forintos kárt okozva ezzel. A magyar jegybank minderre a DRB bankcsoportot ellenőrizve jött rá.

A Buda-Cash bedőlésében nem csak a kisbefektetők jártak rosszul. Több kistelepülés is ott tartotta pénzét, és így egyszerűen nem tudta kifizetni alkalmazottait, a számlákat. Az első kimutatás szerint 84 önkormányzat, 7 ezer cég és csaknem 10 ezer lakossági ügyfél pénze bánta a brókerház bedőlését, de állítólag titkosszolgálatok is helyeztek el pénzt itt.

Azt azóta sem lehet tudni, miként lophatta ki a szemét az országnak tizenöt éven át a brókercég. A Fidesz a szocialistákat vádolja hiányos ellenőrzéssel, arról azonban megfeledkezik, hogy idén januárban, az Orbán Viktor emberének számító Matolcsy György vezetése alatt álló jegybank maga is ellenőrizte a Buda-Casht – és semmilyen rendellenességre nem jött rá.

Orbán Viktor kormánya igyekszik menteni a menthetőt: a bajba került önkormányzatok rendkívüli támogatást kapnak – ennek mértéke azonban messze elmaradt a hiányzó pénzektől –, a 7 ezer vállalatnak az adóhivatal pedig haladékot ad tartozásaik kifizetésére

Külügyi pénzmentés

A magyar sajtó szerint a Fidesz illetékesei már ekkor tudtak arról, hogy a következő csődbejutó két brókerház a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor lesz. Valóban, nem sokkal a Buda-Cash bedőlését követően a Hungária Értékpapír Zrt-nél is bajok mutatkoztak, a rendőrség egymilliárd forintnyi veszteségről beszélt.

Annyi bizonyos, hogy a magyar külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház még a Quaestor csoport március 9-én este bejelentett „öncsődjének” napján kivette a brókerháznál tartott, 3,8 milliárd forintnak megfelelő értékpapírját. Illetve értékpapír helyett készpénzhez jutott. Egyes források szerint a Kereskedőház 20 milliárd forintot tartott a cégnél, amit a külügy tagad. Pénzügyi szakértők szerint a soron kívüli pénzkivétel is hozzájárulhatott a Quaestor bedőléséhez.

Az ellenzék nyomban megvádolta a kormányt, hogy csak a maga pénzét volt hajlandó kimenteni, a kisberuházókra már nem gondolt.

Szijjártó-Tarsoly páros

Az érdekes dolog, hogy egy állami szerv – ez esetben a külügyminisztériumhoz tartozó Kereskedőház – brókercégnél tartja a pénzét. Ezt ugyan a törvény nem tiltja, de pénzügyi szakértők igen csak furcsállják.

Azt egyelőre csak sejteni lehet, miként kerülhetett a külügy pénze a Quaestorhoz. A magyar külügyminisztérium vezetője, Szijjártó Péter és a Quaestor ügyvezetője, a Quaestor-csoport fő tulajdonosa és vezére, Tarsoly Csaba győri születésűek, feltehetően már ekkor kialakult közöttük a baráti viszony. Az „öncsőd” bejelentése előtt Tarsoly a cégénél tartott válságértekezlet alkalmával biztos volt benne, hogy a magyar diplomácia vezetője „majd segíteni fog”.  Levélben segítséget is kért a kormánytól, a levelet állítólag maga Szijjártó adta át Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Tarsoly Csabát a Fideszhez közelálló milliárdos üzletemberként ismerik, amely a kormány oldalán vett részt a moszkvai vízumközpont megnyitásában, és gazdagon áldozott Orbán Viktor kedvenc sportja, a foci oltárán is, érdekeltségébe tartozott például a győri stadion, mi több, a Quaestor igen szoros kapcsolatban állt a Magyar Nemzeti Bankkal is.

Quaestor: hihetetlen ügyek

A Quaestor külön ügy, amelyben hihetetlen dolgok történtek. Mint kiderült, a brókerháznak 60 milliárd forintnyi kötvény kibocsátására volt engedélye. Ezt az összeget, minden engedély nélkül, további 250 milliárddal „pótolta ki”. Magyarán: 250 milliárd forintnyi fedezetlen kötvényt bocsátott ki. A Magyar Nemzeti Bank pedig minderről nem szerzett tudomást, mi több, nem is olyan régen még engedélyezte, hogy a Quaestor július 1-jétől bankká alakuljon át.

Nyomban a Buda-Cash botrány után Orbán Viktor furcsállotta, hogy „még nem kattant a bilincs”. Kijelentését követően őrizetbe is vették a Buda-Cash botrányért felelősöket. A Quaestor 250 milliárd forintos fedezetlen kötvénykibocsátását követően azonban csaknem két hétig „nem kattant a bilincs”: senkit sem állítottak elő az ügyben, senki ellen nem indult vizsgálat.

Ez persze csak addig tűnt furcsának, ameddig a magyar sajtó meg nem írta, hogy Polt Péter főügyész lánya és Tarsoly Csaba titkára élettársi viszonyban vannak egymással… Innen kezdve már érthető volt a „bilincs-csönd”.
Aztán kiderült az is, hogy a Quaestor március 9-én nem is jelentett be öncsődöt (erre csak tíz nap múlva került sor) ami, furcsamód ismét elkerülte a központi jegybank figyelmét.

A Quaestor központi cége, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezetőségében egyébként benne volt Tarsoly Csaba felesége és apja is, akik csupán a botrány kitörését utáni héten adták be lemondásukat.

Ami pedig most következik, arra még a nagykorrupciójáról elhíresült Romániában is elismerően csettintenének. Március 16-án Tarsoly Csaba Orgován Bélát nevezte ki vezérigazgatónak. A sajtónak rövid idejébe került, hogy kinyomozza: a milliárdokkal gazdálkodó cég élére egy nyolc osztályos, büntetett előéletű, munkanélküli közmunkás került. Orgován királysága azonban pünkösdinek bizonyult: a felháborodás miatt Tarsoly nyomban visszavette tőle a vezérigazgatói tisztséget, az ellen pedig élesen tiltakozott, hogy az új „vezér” kinevezésével csupán a felelősség alól próbált meg menekülni.

Az Orgovánt kinevező közgyűlésen egyébként a részvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira kft-t a központi cég tulajdonosává tették. Ezzel az esetleges kártérítés kifizetésénél az utolsó igénylők közé került, amit nyilván a kisrészvényesek bánnak majd meg, akik kártalanítására a sor legvégén már aligha lesz elegendő pénz.

Orbán „életösztöne”

A kormány és a Fidesz minden áron ki akart bújni a felelősség alól. A kormánytagok azonban ellentmondanak egymásnak. Főleg attól a vádtól kívánnak megszabadulni, hogy veszni hagyták a kisemberek pénzét. Tarsoly Csaba Orbánhoz írt levelét Szijjártó tagadta, Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter azonban elismerte.

Hírek szerint azonban Tarsoly már március 9-e előtt is levelet írt Orbánnak, aki ennek nyomán utasította a minisztériumokat, vegyék ki pénzüket a brókercégektől, ezt viszont a kormányilletékesek cáfolják. Orbán Viktor kijelentette: ő jóval a Quaestor bedőlése előtt kérte a kormánypénzek kivételét, mivel ő „az életösztönére” hallgatott, ugyanúgy, mint azok, akik szintén kivették a pénzüket. Csakhogy a kisemberek nem vették ki a pénzüket – csakis a minisztériumok és néhány bennfentes Fidesz-párti.

A kormány érzi az amúgy is növekvő elégedetlenséget, amit nem kívánna tetézni a brókerbotránnyal, amelyben feltehetően az előzetes információkkal visszaélő, bennfentes kereskedés gyanúja hárul rá. Igyekszik tehát intézkedni a kártalanítás érdekében. Jóllehet a Quaestor nem tagcsoportja a Befektető-védelmi Alapnak, amely ilyen esetekben 6 milliárd forintig kártalanítja a veszteségeket, a kormány nyomására azonban az alap ígéretet tett rá, hogy szakértői vizsgálat után nyilatkozik az esetleges kártalanításról. Hírek szerint a fedezetlen kötvények tulajdonosait is kártalanítanák.

Tarsoly Csaba és még két személy pillanatnyilag őrizetben van. Az ellenzékiek közül többen Orbán Viktor lemondását követelik, vannak, aki annak esetén, ha a miniszterelnök nem kér önmaga ellen bizalmatlansági szavazatot, követelni fogják a parlament feloszlatását.

Április 11-én az immár összefogott ellenzék – a Jobbikot kivéve – nagy tüntetést szervez Budapesten a civil társadalom bevonásával. Mindez további figyelmeztetést jelent az immár a parlamenti kétharmadát is elveszítő kormánypárt számára.

Kimaradt?