Wekerle terv: a szomszédok felfedezése
  • 2018. szeptember 26., szerda
    Jusztina
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • 10°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6603 LEI
    • 1 USD = 3.9613 LEI
    • 1 GBP = 5.2120 LEI
    • 100 HUF = 1.4399 LEI

Wekerle terv: a szomszédok felfedezése


-A A+

Ha Magyarországnak nem megy, szomszédai segítségével hátha sikerül! Ez a magyar gazdaság „Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról" szóló Wekerle Terv receptje, ami akár be is válhatna, ha nem puszta kívánsághalmazzal jelentkezett volna ismét a budapesti Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az érintett országok nem tudnak róla...

A magyar kormány fölfedezte a szomszédos országokat, mint stratégiai szövetségest Magyarország gazdasági fellendülésében. E felismerést és a hozzá rendelt elképzeléseket a Wekerle Tervben foglalta össze a Nemzetgazdasági Minisztérium. A potenciális szövetségesek megnyerésében és a gazdaság felpörgetésében a kabinet a határon túli magyarok közreműködésére alapoz. A tárcától szokatlan realitásérzékre utal az a megfogalmazás, hogy „mivel az elképzelések megvalósítása során jelentős részben az Európai Unió által nyújtott fejlesztési forrásokra lehet majd támaszkodni, ezért a tervnek hozzá kell járulnia regionális politika célkitűzéseihez is."foto-1-Matolcsy-nemzetgazdasagi-min

Kis szépséghibája a tervnek, hogy az érintett országok feltehetően nem tudnak még róla, milyen szerepet szán nekik a magyar kormány, s milyen közös intézmények létrehozását tervezi. Wekerle Terv iránti lelkesedésüket feltehetően az sem fogja a növelni, hogy a dokumentum alapján a régió országainak esetleges megerősödése csupán Magyarország pozíciójavulásának mellékhatása.

Regionális jelenségek felértékelődése

A terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése.

A 19-20. század többszörös miniszterelnökéről és pénzügyminiszteréről elnevezett, 25 oldalas dokumentum magában foglalja az infrastruktúra összehangolásának, az egységes munkaerőpiac megteremtésének, valamint öt szakmai terület fejlesztésének igényét a Kárpát-medencében.

„A Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése" – áll a terv bevezetőjében. Leszögezi azt is, hogy a terv szorosan kapcsolódik a kormány külgazdasági stratégiájához, célkitűzései pedig szerves részét képezik a Magyar Növekedési Tervnek és a Nagy Reformkönyvnek.foto-2-miniszteri-biztos1

A Kárpát-medencei integrációt zászlajára tűző a dokumentum szerint „a fokozatosan globalizálódó világgazdasági térben a regionális szintű jelenségek felértékelődnek, a pénzügyi válság, kiemelten az eurózóna válsága rámutatott, hogy a versenyképesség megőrzésének útja a szorosabb gazdasági integráció és koordináció" Minderre példaként pedig a fejlett nyugat- és észak-európai országoknak az integráció révén elért „rendkívüli és tartós" fejlődését hozza fel. A tanulmány szerint a „Wekerle Terv nyomán végrehajtott intézkedések által 2020-ra egy olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzelünk el, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik."

Ausztria kimarad

A Wekerle Terv értelmezésében a Kárpát-medence nem kizárólag a természetföldrajzi egység, hanem Magyarország és a vele szomszédos országok területét magában foglalja Ausztria, valamint Ukrajna Kárpátokon túli részének kivételével. A dokumentum szerint „ebben az európai nagytérségben, potenciális fejlesztési makrorégióban léteznek olyan gazdaságilag is értelmezhető erőforrások, amelyeket a térség országai mindeddig nem vagy nem eléggé hatékonyan használtak ki".foto-3-grafikon

Magyarország versenyképessége „a magyar gazdaság közép-európai pozíciójának megerősítésén keresztül javítható, a térségi gondolkodás segíthet a megváltozott piaci környezethez való alkalmazkodási nehézségek legyőzésében" – áll a Wekerle Terv hátterét ismertető bevezetőben, amely megismétli Orbán Viktor miniszterelnök többször hangoztatott álláspontját, miszerint „a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át". A dokumentum részletezi, hogy a közös múlt, valamint a jelen hasonló gazdasági problémái és a centrumtól való elmaradás mind erőteljes ok arra, hogy a térség országai együttműködjenek.

Kiemelt szakmai területek

A terv fő stratégiai célja deklaráltan a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése. Ennek érdekében kerülne sor a térségi infrastruktúra összehangolására és az egységes munkaerőpiac megteremtésére. A terv egyúttal azt is megállapítja, hogy e két utóbbi cél nagyrészt a térségi államokkal együttműködve valósítható csak meg.

A dokumentum kiemelten foglalkozik öt szakmai terület: a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és az egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikáció fejlesztésével, amelyeket mint kitörési pontokat értékel.foto-4-wekerle

„A Wekerle Terv stratégiai tervdokumentum, alapvető feladata a legígéretesebb fejlesztési irányok kijelölése, melyek vezérfonalként szolgálnak a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokat erősítő intézkedésekhez. Ezen konkrét intézkedések részletes kidolgozására egy-egy időszakra vonatkozó akcióterv keretében kerülhet majd sor." Ezek a terv eszközrendszerét ismertető fejezet bevezető sorai. A dokumentum megemlít néhány létrehozandó intézményt is, ilyen például a Kelet-közép-európai Növekedéskutató Intézet vagy a Kelet-közép-európai Közlekedéstudományi Intézet.

Új intézmények

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a Wekerle Terv intézményrendszerének legfontosabb eleme a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében épül ki. A hálózat öt irodával – közülük négy Romániában: Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon – már meg is kezdte működését, és a tervek szerint év végére 11 helyszínen lesznek elérhetők tanácsadói szolgáltatásai. A Wekerle Tervet a magyar kormány 2012. július 4-ei ülésén tárgyalta és fogadta el. A határozat szerint idén minden év május 31-éig kell kidolgozni a végrehajtás éves kormányzati intézkedési terveit.{loadposition otp}

A stratégia végrehajtását Radetzky Jenő személyében miniszteri biztos felügyeli. A miniszteri biztos feladata a Wekerle Terv végrehajtásával kapcsolatos feladatok szervezése, koordinálása, az ezzel kapcsolatos közigazgatási, határon túli és egyéb szakmai érintettekkel történő egyeztetések lefolytatása, felel a Wekerle Terv konkrét intézkedéseket tartalmazó akciótervének elkészítéséért, valamint a Wekerle Terv megismertetéséhez szükséges tájékoztató programok megszervezéséért, a stratégiák és eszközök hatékony kommunikációjának lebonyolításáért.



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X