Utolsók közt az EU-ban a román egészségügy

Románia az Európai Unióban a legutolsó helyen szerepel a lakosság egészségügyi állapotának monitorizálásában. Az ország a rangsor végén áll a legkorszerűbb orvosi eljárások tekintetében is.  A szomorú adatokra az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott Health at a Glance 2014 című jelentés mutat rá.

Utolsó helyek

Románia negatív rekordot dönt az uniós tagállamok között az elektromágneses rezonancia (NMR) és a komputertomográfia (CT) alkalmazása területén, de az utolsó helyen áll a koronaér-betegségek fejlett gyógymódjainak felhasználása és a bypass-műtétek esetében is. Ám ugyanezt a helyet foglalj el a gyermekhalandóságot illetően is: ezer lakosra számítva kilenc csecsemő veszíti életét – ez több mint kétszerese az uniós átlagnak, Szlovéniában, Görögországban és Csehországban pedig ez a mutató háromszor kisebb a romániainál. A csecsemőhalandóság Romániában csak igen lassan csökken, és csupán 2010-et követően beszélhetünk csökkenő trendről.

A kanyaró esetében a megbetegedések számát tekintve Románia a második helyen áll a felmérésben, csupán Franciaország előzi meg.

Az ország a második helyen áll viszont az agyvérzés okozta haláleseteket illetően; csupán Bulgária előzi meg a listán. Az Európai Unió tagállamai között az ér- és szívbetegségek szedik a legtöbb áldozatot. Románia, ilyen szempontból, a hetedik helyen áll.

Egy orvos – közel ötszáz beteg

Románia a legkevesebb orvossal rendelkező európai uniós tagállamok közé tartozik. Ezer főre számítva az országban csupán 2,5 orvos jut – ezzel Románia azonos helyre kerül Szlovákiával. Csak Lengyelországban aggasztóbb a helyzet, az írek és a britek valamivel jobban állnak nálunk, itt ezer lakosra 2,7,  illetve 2,8 orvos jut.

A helyzet ebből a szempontból a legjobb Görögországban: itt 6,2 orvos jut ezer lakosra. Az Európai Unió átlagában egyébként ezer lakosra 3,4 orvos jut. Az egészségügyi szakértők felhívják az illetékesek figyelmét arra, hogy az orvoshiány életeket veszélyeztet. Ráadásul mindennek hiányában az orvosokra túl sok beteg jut, és csak nehezen tudnak eleget tenni feladatuknak.

Románia negatív rekordot ért el uniós szinten az egy főre eső orvosi költségek esetében is. Az ország ebből a szempontból még a tagjelölt Szerbiánál és Montenegrónál is rosszabbul áll. Érdekes módon, Romániában a harmadik évezred első évtizedében ezek az összegek még az uniós szinttel összehasonlítva is látványosan növekedtek, a pénzek azonban 2009-től fokozatosan csökkenni kezdtek, a növekedés pedig jelenleg valahol a nulla szintje körül mozog.

Fogy a gyógyszer…

Románia egyike annak a nyolc uniós tagállamnak, amelybe nem vezették be a magán egészségbiztosítást, a kormány monopolhelyzetet tart fenn ezen a téren. A román állampolgár napi fogyasztó kosarának közel egyharmadát, 30 százalékát gyógyszervásárlásra fordítja. Romániánál rosszabbul csak Magyarország, Litvánia és Szlovákia áll.

A kórházi ágyak tekintetében a legtöbb kórházi férőhellyel rendelkező országok között az Európai Unióban Románia a hetedik a listán, amelyet egyébként magasan Németország és Ausztria vezet. Az unióban azonban a kórházi ágyak száma fokozatosan csökken.

Romániában a normális körülmények között szülő kismama több időt tölt a kórházban, mint más uniós tagállamokban – itt csak a szlovákok jelentenek kivételt. Egy évtizeddel ezelőtt az Európai Unióban a szülést követően a kórházban töltött idő átlagosan öt nap volt – ugyanannyi, mint most Romániában. Az unióban azonban a kórházban töltött napok száma az utóbbi évtizedben fokozatosan csökkent ,és jelenleg mindössze 3,6 nap.

Életremény: 74,4, év

Az életremény tekintetében azonban Románia – hosszú idő után – végre már nem az utolsó helyen szerepel, hanem megelőzte Bulgáriát, Lettországot és Litvániát. Idehaza az életremény átlagosan számolva 74,4 év, a nőknél viszont 78,1, a férfiaknál azonban csupán 71 év.

Az életremény az Európai Unióban 1990 óta átlagosan több mint öt évvel növekedett – igaz, hogy a legnagyobb és a legkisebb életreménnyel rendelkező országok között a különbség nyolc év. Ez a különbség 25 éve megmaradt azonban a legnagyobb és a legkisebb életreményekkel – Spanyolország, Olaszország és Franciaország, illetve Románia, Litvánia, Lettország és Bulgária – rendelkező országok között. Uniós szinten egyébként a nők átlagosan 7 évvel tovább élnek, mint a férfiak.

Az egészségügyi rendszernek sokat ártottak a gazdasági-pénzügyi válság évei. Ebben az időszakban megromlott a lakosság egészségi állapota, megnőtt az elhalálozások száma.

Így például a válság első két-három évében megugrott az öngyilkosságok száma, amely most már visszatért viszont a válság előtti időszakhoz. Egészségügyi szakemberek szerint a válságnak szerepe volt abban is, hogy megnőtt az elhízott emberek száma. 2002-ben például nyolc lakosra jutott egy elhízott személy, addig 2012-ben az elhízottak aránya már egy a hatra módosult. 

Kimaradt?