• 2017. december 14., csütörtök
    Szilárda
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -0°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -0°
      Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • -0°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6327 LEI
    • 1 USD = 3.9431 LEI
    • 1 GBP = 5.2626 LEI
    • 100 HUF = 1.4733 LEI

Román aranyvonat: kincs – ami nincs?


-A A+



Romániai ismét visszakéri kincsestárát Oroszországtól. A román fél 93 tonna aranyra, értékes műkincsekre, ritka könyvekre és okiratokra tart igényt.

Ki tartozik kinek

A román illetékesek már régóta elindították akciójukat az értékek visszaszerzéséért, eddig azonban semmiféle eredményre nem jutottak. Nemrégiben kérésüknek hangot adott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Oroszországgal foglalkozó jelentése is, amely akkor készült el, amikor a testület megvizsgálta Moszkva kötelezettségeinek betartását az Európai Bizottság tagjaként.foto-1-kincstar

A kérdést Románia az ötvenes években nem merte Moszkva előtt felvetni, így csak Ceauşescu hatalomátvételét követően került ismét napirendre. A pártfőtitkár első Moszkvai útja alkalmával előhozakodott vele, és moszkvai kollégája, Leonyid Brezsnyev nem is tagadta a probléma időszerűségét. Igaz, ő fordítva látta dolgot: szerinte Románia tartozik a Szovjetuniónak csaknem 300 tonna arannyal, az általa okozott világháborús károk miatt, de ha Ceauşescu már előállt vele, akkor megnézhetik, miként fizeti majd ki Bukarest a kártérítést.

A dolog ezzel el is ült, egészen 1989-ig. Ekkor, a rendszerváltást követően megkötött Románia és Oroszország közötti baráti kapcsolatokat és gazdasági együttműködést szabályozó egyezményben Moszkva ugyan elutasította a román kincstár kérdésének felvetését, de román-orosz vegyesbizottságot hoztak létre megvizsgálásáról – amely többször ülésezett és semmire sem jutott. A helyzet így nagyjából változatlan – bár 1935-ben néhány levéltári anyag került vissza Romániához, Nyikita Szergejevics Hruscsov idején pedig, a „román-orosz barátság" jegyében, 33 kiló arany, közel 700 kiló ezüst, tovább több festmény érkezett haza.{loadposition otp}

1994-ben egyébként maga Ion Iliescu elnök is kérte a kérdés megoldását, ám azt a választ kapta, hogy az 1956-os szállítással az ügy rendeződött. Igaz, Moszkva felajánlotta Románinak, fűzzék szorosabbra a gazdasági kapcsolatokat. A 32 gazdasági projektet tartalmazó dokumentum utolsó pontja kimondta ugyan „a nemesfémek visszaszállítását a Román Nemzeti Banknak", ám mindazokból összesen 12 aranyérme érkezett meg, 77 gramm súlyban.

Az árulás „bére"

A román kincstárat 1916-ban a német megszállás veszélye miatt menekítették át Oroszországba. Románia – bár királya német származású volt – (háborús szokásának megfelelően) hátba támadta ugyanis Németországot. Mivel az ország területét – Dobrudzsát, Olténiát és Munténiát – már elfoglalták a Központi Hatalmak, a román kormány Bukarestből Iaşi-ba menekült.

Az első két aranyvonat 1916 végén indult el Iaşi-ból, az előbbiben 700, a másodikban 740 láda aranypénzzel és aranyrúddal. Rá egy évvel Románia további 188 láda aranyat küldött Moszkvába. Az értékes rakományt a Kreml Fegyvertermében helyezték el, a kétkulcsos zár közül az egyik kulcs az orosz, a másik pedig a román megbízottnál maradt.2-foto-ceausescu brejnev masolat

Moszkva azonban – miután Románia magához csatolta Besszarábiát – úgy döntött, az értékes rakomány, amolyan túszként, Oroszországban marad, jóllehet Leninnek szándékában állott visszaadni, mihelyt a területet felszabadítják. Ilyen értelemben közölte is az oroszországi illetékesekkel, hogy Besszarábia visszatérte, illetve Románia „felszabadítása" után a román kincstárat vissza kell majd adni a román népnek. Lev Davidovics Trockij külügyminiszter pedig maga is kijelentette, az értékeket nem bízzák majd a román oligarchiára.

Ceauşescu és Iliescu után: Corlăţean

Titus Corlăţean, Románia külügyminisztere most ismét „felmelegítette" a témát. Szerinte a kincstár helyzete létfontosságú Románia számára. Bukarest ezért „a legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel" kísérte figyelemmel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nyilatkozatát, mivel az „a román kérések irányában halad".

A román fél ezért azon lesz, hogy ismét életre keltsék a kérdéssel foglalkozó kétoldalú vegyesbizottságot, amely történészekből, illetve különféle szakterületek szakembereiből áll, és amelynek tevékenysége az utóbbi időben befagyni látszott: megalakulása óta ugyanis mindössze három alkalommal – 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban – ülésezett.foto-3-titus-corlatean

A román-orosz vitába a Moldovai Köztársaság beszállt. A hatalmon lévő kormánykoalíció, a Szövetség az Európai Integrációért nevű szövetség ugyanis felszólította Moszkvát a „93 tonnányi román kincstár" visszaadására. Az orosz hivatalos személyek véleményének hangot adó rádióállomás, az Oroszország hangja ennek kapcsán figyelmeztette Chişinăut, a „tűzzel játszik", amennyiben Románia érdekeit védi az ügyben.

Bukarest és Napóleon

A moszkvai Általános Történelmi Intézet geopolitikai és háborús történeti központjának igazgatója, Mihail Mjagkov „Románia önkéntes ügyvédeinek" nevezte a chişinăui honatyákat. Szerinte a román kincstár visszaszolgáltatására vonatkozó kívánság ugyanolyan, mintha Oroszország most háborús kártérítést követelne Franciaországtól Napóleon 1812. évi oroszországi hadjárataiért. „Csakhogy még ez a kérés is megalapozottabb lenne a chişinăui parlament kormánypárti politikusainak óhajánál" – vélekedett.foto-4-Aleksandr-Lukashevich

Hasonló véleményen van az orosz Külügyminisztérium szóvivője is. Alekszandr Lukasevics szerint Románia ismét megpróbál nemzetközi tenni egy olyan témát, amely már régóta elavult. Majd – Mjagkovtól eltérően – ő immár a második világháborúra hivatkozott, amikor is Romániának, Németország szövetségeseként 300 millió dolláros háborús kártérítést kellene fizetnie Oroszországnak – ám Moszkva eltekintett ettől az igényétől. „Ami pedig a román-orosz kormányközi megbeszéléseket illeti, az úgynevezett román arany ügye már régóta nem szerepel a napirenden" – tette hozzá.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X


popup