Klaus Johannis, a fizikatanárból lett államfő

Románia következő államfője fizikatanár-tanfelügyelőből lett politikus. 2000-ben választották meg Nagyszeben polgármesterének, és 2009-től kezdte érdekelni a bukaresti nagypolitika. Klaus Johannis már fiatalkorában hatalmas önbizalmával tűnt ki, de kezdő tanárként hallgatott idősebb kollégáira. Portré.

Klaus Johannis 1959. június 13-án született Nagyszebenben – abban a városban, amelynek később polgármestere lett, és ahonnan nekivágott győztes államelnöki kampányának.

A Johannis-család egy ideig Nagyszeben történelmi városközpontjában lakott, később átköltöztek egy hatlakásos épületbe. Johannis itt lakott mindaddig, ameddig meg nem kezdte egyetemi éveit a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen. Szülei azonban továbbra is ott laktak 1990 utánig, amikor áttelepültek Németországba. A házat most bérlőknek adták ki. Édesanyja asszisztensnő volt a helyi gyermekgyógyászaton, apja pedig szövetkezeti alkalmazott.

Iskolásként bőbeszédű volt

Klaus Johannis egy nagyszebeni iskola német tagozatára járt, majd a jelenleg Samuel von Brukenthal névre hallgató, elit líceumban végzett. Később, egyetemi évei után, ugyanebben az iskolában lett fizikatanár.

Már fiatalkorában hatalmas önbizalmával tűnt ki. Egy központi román lapnak nyilatkozó ismerőse szerint soha nem kételkedett önmagában, elhatározását csaknem mindig valóra váltotta. Az iskola jelenlegi igazgatója, Hermann Gold szerint a legjobb tanulók között volt, de az egyetemen is csaknem végig tízes osztályzatokat kapott.

Egykori évfolyamtársai szerint jó humora is volt – kiemelkedő tanulóként még a tanárokkal is megengedhetett magának egy-egy viccet. Remek kollégaként emlékeznek rá, aki mindig nyugodt volt, de véleményében szilárd maradt. Jóllehet jelenleg inkább szűkszavúságáról ismerik, egyetemista korában állítólag ha nem is éppen szószátyár, de bőbeszédű volt. Katonai szolgálatának Temesváron, a híradósoknál tett eleget.

Tanár, tanfelügyelő

Tanári pályafutását a Nagyszebentő hatvan kilométernyire levő kisvárosban, Szentágotán kezdte el, a német tagozaton. Fő tantárgya, a fizika mellett matematikát is tanított. Az iskola akkori igazgatója, Lucia Fleşaru szerint jól felkészült pedagógus volt, a tanulók szerették. Kezdő tanárként hallgatott idősebb kollégáira, gyakran megfogadta tanácsukat.

Szenvedélyes kiránduló volt, tanulóival nem egyszer bejárta a környék erdőit, hegyeit, de sűrűn átrándult Hunyad megyébe is. Abban az időben albérletben lakott Szentágotán egy ottani tanártársánál.

Nagyszebenbe visszatérve a megyei tanfelügyelőségen dolgozott, 1997 és 1999 között főtanfelügyelő-helyettes volt. Ezt követően Bukarestben sikerrel versenyvizsgázott a főtanfelügyelői tisztségért – amelyet 2000-ig töltött be. Ebben a minőségében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatását élvezte.

A politikai alakulat akkori elnöke, a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu a Demokrata Konvenció vezetőségével úgy vélte ugyanis, hogy a nagyrészt szászok által lakott Nagyszeben – de egész Szeben megye – oktatásának jót tenne, ha a tanfelügyelőség vezetőségében egy szász is helyet kapna. Később, amikor a román nemzetiségű főtanfelügyelő munkájával nem voltak elégedettek, akkor úgy gondolták, a helyettesként jól dolgozó Klaus Johannist nevezik majd ki helyébe.

Tanfelügyelőként igen szigorúnak bizonyult. Mesélik róla, hogy a tanfelügyelőség épületének tatarozásáért kiírt versenytárgyalásra jelentkező vállalatok között volt egy, amelyet magas rangú megyei politikusok támogattak. Mindenki biztosra vette, hogy ez a cég nyeri majd a versenytárgyalást. Klaus Johannis sorban kézbe vette az ajánlatokat tartalmazó borítékokat, és mielőtt még kinyitotta volna, kijelentette: az „esélyes céget” kizárta a versenytárgyalásból.

A borítékon ugyanis, a biztos siker érdekében, ott szerepelt a cég neve is. Mindebből hatalmas botrány kerekedett, de a megyében végül is így vált ismertté Klaus Johannis neve. Amúgy a tettek embere, aki most már nem szeret túl sokat fecsegni. Ő vezette a tanfelügyelőségen a több órás gyűlések helyett a maximum 15 perces megbeszéléseket.

Együttműködött a szociáldemokratákkal

A 2000-es helyhatósági választásokon Nagyszeben polgármestere lett. Ez nagy meglepetés volt, hiszen a szociáldemokraták egyik leghosszabb életű polgármesterét győzte le. A meglepetés annál nagyobb volt, mivel a város szász lakói közül sokan nem mentek el szavazni, a szociáldemokrata jelölt győzelmére gondolva.

Első mandátuma alatt során sok bírálat érte, mivel szövetségre lépett a szociáldemokrata helyi képviselőkkel. Adrian Năstase szociáldemokratáival azonban az együttműködés eredményes volt, ekkor hozták létre a nagyszebeni nyugati ipari parkot. Azóta vezette a várost államfő-jelöltségéig a nagyszebeniek nagy megelégedésére.

Vége az idilli képnek?

Ennek az idilli képnek azonban vége szakad attól kezdve, hogy belépett a román nagypolitikába. Igaz, már korábban is azzal gyanúsították, hogy nemzetközi gyermekcsempészésben vett részt. Az amerikai és kanadai állampolgároknak „kiajánlott” gyermekek sorsáról nem nagyon lehet tudni, sokan azt feltételezik, hogy szervátültetésre használták fel a kisgyermekeket. Mindezt Johannis tagadta, annyit azonban elismert, hogy tolmácsként működött közre a tranzakciókban.

Elvarratlan szál az életében az is, hogy tanári fizetéséből hogyan sikerült hat lakást, illetve házat vásárolnia Nagyszeben központjában. Klaus Johannis szerint az esküvőjükre összegyűlt pénzből, illetve különórákból vásárolták az ingatlanokat. Megvásárlásuk kapcsán azonban perek zajlottak le, sokak szerint a polgármester hamis papírok birtokában jutott a lakások illetve a házak tulajdonába.

Polgármesterként a gyulafehérvári bírósági ügyészség pert indított ellene azért is, mivel bizonyos személyeknek 10 hektárnyi telket utalt ki, ugyancsak a törvényeket megkerülve. A dosszié átkerült a Terrorizmus és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségre (DIICOT), amely átultalta a korrupcióellenes ügyészséghez. Végül is 2009-ben megszületett a döntés: nem indítanak bűnvádi eljárást a nagyszebeni polgármester ellen.

Az a vád is felmerült ellene, hogy németországi, illetve osztrák cégekkel kivételezett különféle versenytárgyalások alkalmával. Így például a vasútállomás előtti tér felújításával az osztrák Strabag céget bízta meg, holott a brit Scanmoor jóval olcsóbban elvégezte volna a munkát.

Polgármesterként nagy szerepe volt abban, hogy Nagyszeben Európa kulturális fővárosa lehetett. Ám a gyanú szerint ez alkalommal is jelentős pénzeket nyúlt le, egyes hírek szerint ő maga és emberei legalább egymillió eurót zsebeltek be. Minderre azonban nincs bizonyíték.

Az összeférhetetlenségi ügy

Klaus Johannis megnyerte ugyan az államfőválasztást, ám még nem született ítélet a Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vádjában. Az ANI ugyanis 2009-ben összeférhetetlenség miatt elmarasztalta, mivel polgármesterként egy ipari park illetve egy vállalat ügykezelője, valamint részvényesi közgyűlésének tagja volt. Johannis mindkét esetben fellebbezett és nyert, az ügynökség azonban maga is élt a fellebbezés jogával.

Az nem eléggé világos, mi történik akkor, ha végül is összeférhetetlennek nyilvánítják. Vannak, akik úgy vélik, megválasztott államfőként mentelmi joga védelmet biztosít neki. Traian Băsescu államfő nemrégiben azonban még úgy vélte, ez esetben meg kell ismételni a választások második fordulóját, a második és harmadik helyen végzett jelölttel.  Igaz, akkor az államfő még politikai ellenfele volt Klaus Johannisnak. Nem tudni mi lesz most a véleménye, hogy pártfogoltja, Elena Udrea a szász jelölt támogatására bíztatta híveit, illetve, hogy maga az államelnök is Klaus Johannisra szavazott.

Kimaradt?