Így állnak a jelöltek a vasárnapi forduló előtt

A főbb közvélemény-kutató intézetek egyetértenek abban, hogy az elnökválasztás a második fordulójába Victor Ponta és Klaus Johannis kerül, és az öt legesélyesebb jelölt – a második fordulóba bekerülő két politikus mellett – a független Călin Popescu Tăriceanu és Monica Macovei, valamint a Népi Mozgalom Pártjának jelöltje, Elena Udrea.

Ponta-Klaus Johannis párharc

Az Ires közvélemény-kutató intézet szerint az első fordulót Victor Ponta nyeri, 43 százalékkal a tőle messze lemaradó Klaus Johannis előtt. A jelenlegi kormányfőt csaknem minden közvélemény-kutató intézet 40 százalékkal, vagy azon felüli eredménnyel jegyzi. Az INSCOP-nak megfelelően Victor Ponta 40,6 százalékot érhet el, a CSCI és a Sociopol adatai szerint a voksok egyaránt 41-41 százalékát szerezheti meg. A sorból csupán a CCSCC nevű intézet lóg ki, amely mindössze 36 százalékra taksálja az államfőjelölt miniszterelnököt.

A második helyen szereplő Klaus Johannis 27 és 31 százalék között szerepel. A legkevesebb szavazatot a CSCI felmérésében kapja, itt csupán 27 százalékkal szerepel, a „legnagylelkűbb” közvélemény-kutató intézet pedig az INSCOP, amely úgy véli, hogy Nagyszeben polgármestere 30,1 százalékot kaphat. A Sociopol is azon a véleményen van, hogy Klaus Johannis nem éri el a 30 százalékot; adatai szerint 28 százalékot összesíthetne, az Ires és a CCSCC felmérésében pedig egyaránt 3 százalékkal szerepel.

Az öt közvélemény-kutató intézet adatainak megfelelően a harmadik helyre három államfőjelölt esélyes: Călin Popescu Tăriceanu, Elena Udrea és Monica Macoivei. A CSCI és a Sociopol szerint Călin Popescu Tăriceanu  8, illetve 7 százalékkal végez a dobogó harmadik fokán. Az Ires ezzel szemben Elena Udreát tartja esélyesnek a harmadik helyre, 8 százalékkal, az INSCOP pedig 6,7 százalékra tartja esélyesnek. Monica Macoveit csupán a CCSCC véli esélyesnek a dobogó harmadik fokára, és úgy véli, a volt igazságügyi tárcavezető 7 százalékot érhetne el.

Miniszterelnökből – államfő?

A második forduló csupán egyetlen felmérésben tűnik izgalmasnak: a CCSCC szerint ugyanis Victor Ponta és Klaus Johannis 50-50 százalékkal végezne, azaz holtverseny alakulna ki közöttük. A többi felmérés egyértelműen Victor Pontát hozza ki győztesnek. A szociáldemokrata jelölt legkisebb arányú győzelmét az INSCOP jelzi előre, ahol Victor Ponta 53,5 százalékot kapna a 46,5 százalékot összesítő ellenjelöltjével szemben. A CSCI, a Sociopol, Ires és a CCSCC egyformán úgy véli, hogy a győztes Victor Ponta lesz, aki 55 százalékot megszerezve lesz államfő a 45 százalékot elérő Klaus Johannisszal szemben.

Az RMDSZ  ötödször indít jelöltet

Az RMDSZ immár ötödik alkalommal indít jelöltet a romániai államfő-választásokon. A romániai magyarság képviseleti 1996-ban próbálkozott saját elnökjelölt-állítással. Ekkor Frunda Györgyöt bízta meg az SZKT többségi szavazattal, aki habozás nélkül vállalta a megméretetést, 15 román ellenjelöltjével szemben. A november 3-i első fordulóban a magyar jelölt 761 007 szavazatot szerzett, ami az összesen leadott voksok 6,02 százaléka volt. Ez a negyedik helyet jelentette számára.

Frunda György 2000-ben „ismételt”, bár közölte, úgy érzi, ellenzéki pozícióban könnyebb feladatot jelent a kampányolás, mint most, amikor az RMDSZ kormányon van. Ezúttal „ellenjelöltje” is volt az RMDSZ-en belül, a Kolozs megyei szervezet elnöke, Kónya-Hamar Sándor által javasolt Tőkés László személyében, aki elsősorban temesvári múltjával indokolta a jelölés vállalását. Az SZKT végül is titkos szavazással Frunda mellett döntött. A voksok 6,22 százalékát jelentő közel 670 ezer szavazattal Frunda az ötödik helyen végzett.

2004-ben maga az RMDSZ elnöke, Markó Béla kapta az államfőjelölt megtisztelő feladatát, bár Markó szívesebben látta volna ebben a tisztségben ismét Frundát, aki azonban ez alkalommal visszautasította a jelölést. A 12 jelölt között Markó Béla a negyedik lett, 5,1 százalékot összesített, ami 533 446 szavazatot jelentett.

2009-ben ismét indult magyar jelölt, ezúttal Kelemen Hunor személyében, aki 372 764 szavazattal az ötödik helyet jelentő 3,83 százalékot kapott, a 12 jelölt között.

Kelemen Hunor a vasárnapi államfőválasztáson is indul, amelyen a választók 14 jelöltre szavazhatnak. Kelemen Hunornak is lesz magyar ellenfele, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje, Szilágyi Zsolt személyében. A közvélemény-kutató ügynökségek Kelemen Hunort 2-3 százalékra tartják esélyesnek – Szilágy Zsolt nem éri el az egy százalékot sem. 

Kimaradt?