Húsz százalékos élelmiszer-drágulás várható

Gazdasági szakértők szerint a közeljövőben ismét drágulnak az élelmiszerek, az áremelkedés mértéke akár a 20 százalékot is elérheti egyes termékek – így például a tejtermékek – esetében. A termesztők és gyártók a takarmány drágulásával érvelnek, a kereskedők pedig az áraikat szüntelenül emelő termelőkre hivatkoznak.

A termesztők és gyártók a takarmány és egyéb anyagok drágulásával érvelnek, a kereskedők pedig az áraikat szüntelenül emelő termelőkre, továbbá az üzemanyagok drágulására hivatkoznak – mindketten pedig az európai trendet okolják.

Áremelkedés – minden vonalon

Az idei szárazsággal szemben teljesen védtelenek maradtak a termelők: az öntözőrendszereket még a rendszerváltást követően ócskavasként szétszedték, az állam pedig semmiféle segítséget nem nyújt számukra. A gabona, zöldség- és gyümölcstermés nagyjából a felére esett vissza az aszály miatt. A burgonya augusztushoz képest szeptemberben csaknem 26, az olaj 6, a máléliszt, a gyümölcsök 5 százalékkal drágultak. A Romániai Burgonyatenyésztők Országos Szövetsége szerint Románia hamarosan 300 euróért importálja majd a burgonyát – jelenlegi ára „csupán" 150 euró –, így a különféle adók, illetékek, a kereskedők hasznával együtt pedig feltehetően 4,5-5 lejért kerül majd eladásra.kaja3

Búzából, gabonából van elegendő a raktáron Romániában, de a szárazság miatt a világpiaci árak emelkednek, ezért idehaza is drágulás várható, arról nem beszélve, hogy a hazai piacon az árak mindig is ingadozóak voltak.

Az árak általában véve augusztushoz képest szeptemberben 1,18 százalékkal nőttek, ami – a további áremelésekkel számolva – azt is jelentheti, hogy Románia idén sem lesz képes teljesíteni a Román Nemzeti Bank által az idei évre tervezett 3 százalékos inflációs szintet.

Áremelés előtt – és után

Jóllehet a baromfihús árát a gyártók idén februárban átlagosan 1,2 lejjel emelték, most további, ezúttal 10-15 százalékos újabb emelést tartanak szükségesnek. Állításuknak megfelelően ezzel csak veszteségeiket tudnák majd behozni.tablazat-1

tablzat2

A Mezőgazdasági és Falufejlesztési Minisztérium hivatalos adatai szerint a legdrágább baromfihúst jelenleg Prahova megyében forgalmazzák, ahol kilónkénti ára elérheti a 15,2 lejt is. Nagyjából hasonló a helyzet Temes megyében, ahol 8-15 lej között változik a termék ára – mindezekre rájön majd a tenyésztők által beígért drágítás. Igaz, a termelők belátják, a jelenlegi élelmiszerárak valamint a lakossági fizetőképesség mellett kockázatos dolog lenne a drágítás, ám tervükről még nem tettek le, hiszen a gabona a tavalyihoz képest csaknem kétszeresébe kerül – csupán augusztus óta 35 százalékkal lett drágább –, és emelték a gaz- valamint az áramszolgáltatás árát is.

A baromfihússal egyidőben drágul a sertéshús is, amely elérheti akár a 20 lejt, mint például Ilfov megyében. Év elején még e termék ára nem haladta meg a 18 lejt. Az emelés árát is a sertéstenyésztők valamint a gyártók nagyjából ugyanazokkal az okokkal magyarázzák, mint a baromfi esetében. Ilfov megyével szemben a legolcsóbb sertéshús Szatmár megyében található, itt akár 9,5 lejért is kapni lehet már.tablzat3

tablazat4

Tejtermékek – a legnagyobb drágulás

Ősz végétől, tél elejétől a legnagyobb mértében a tej és a tejtermékek drágulnak. Az áremelés mértéke elérheti a 20 százalékot is – amint azt a Román Tejipari Munkáltatók illetékesei állítják. Szerintük, míg néhány évvel ezelőtt akár néhány hónapra is előre tervezhettek, most már teljesen más a helyzet: az árak esetlegesekké váltak, és bár a tej- és tejtermékek piacán nagy a kereslet, a feketepiac azonban elnyomja a tisztességesen termelőket.

A legnagyobb drágulás a túróféleségek – elsősorban a telemea – esetében várható, ezek ára télire a 30 lejt is meghaladhatja. A tej litere az 5 lejt is túllépheti, a fővárosban ára kissé mérsékeltebb lesz, nem haladja meg a 2,5-4,5 lejt.kaja4

A fogyasztóvédők azonban figyelmeztetik a vásárlót a nagyáruházakban kapható tej minőségére. Ezeket ugyan viszonylag olcsón, alig több mint két lejért forgalmazzák, de ötven százalékuk voltaképpen tejsavó, 20 százalékuk víz és csupán a többi nevezhető tejnek. Emellett sok esetben megtörténik, hogy a zacskókon nem tüntetik fel a szavatossági időt. A fogyasztóvédők ezért a következő időszakban sűrűbben ellenőrzik majd az áruházláncolatokban forgalmazott tej minőségét.
A túróféleségek Szeben, Beszterce-Naszód, Bihar és Ialomiţa megyében legolcsóbbak, itt 9-15 lej között kapható.

Székelyföldön drága a pityóka

Érdekes módon, bár a burgonya „hazája" a Székelyföld és Moldova, ezekben az övezetekben azonban viszonylag drágába kerül, jóllehet még idén februárban Kovászna és Hargita megyében például kilója 80 bani-egy lej, illetve 40-50 baniért volt kapható. Most azonban a legolcsóbb Buzău megyében, ahol 60 bani és egy lej közötti árért adják, továbbá Hunyad megyében, ahol 80 banitól egy lejig terjed az ára, Suceavában pedig 1-1,3 lej között árulják.

A burgonya kilója a legdrágább Bihar megyében, itt 1,5-3 lejt is elkérnek érte, de Maros megyében is 2-2,5 lejért adják. Iaşi és Ilfov megyében 1,4-2,5 lejért lehet kapni, Hargita megyében pedig ugyanannyiért adják, mint Bukarestben: 1,5-2 lej között.kaja2

A tojás úgyszintén drága: a termelők az Európai Uniós szabályzatot okolják, amely miatt régebbi tojóketreceiket ki kellett dobniuk és újabb típust kellett beszerezniük, ebben megfelelő „lakterületet" biztosítva a baromfinak. Ezért természetesen felverték termékeik árát, és a tavasszal egy lej körül adták a tojás darabját, hogy behozhassák a sokba kerülő beruházást.

A tojás ára azóta kissé visszaesett, a piac azonban az ár tekintetében meglehetősen változatos. Legolcsóbb a Szilágy, Arad, Ilfov és Giurgiu megyei piacokon, ahol már 50 bani alatt is kapható. A Brassó megyeieknek azonban 90 bani és egy lej között kell fizetniük érte, a Mehedinţiek 60 bani és egy lej, a Iaşi megyeiek pedig nyolcvan bani és egy lej között juthatnak hozzá. A legdrágább a tojás Prahova megyében, ahol 1,2 lejig is felmegy az ára – ez egyébként „országos csúcs" is.

Kimaradt?