• 2017. december 13., szerda
    Luca, Otília
  • Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -2°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -5°
      Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -5°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6362 LEI
    • 1 USD = 3.9368 LEI
    • 1 GBP = 5.2449 LEI
    • 100 HUF = 1.4750 LEI

A 21. század amerikai évszázad lehet


-A A+



A remény nem külpolitikai stratégia, a békét az erő demonstrálásán keresztül lehet biztosítani - hangoztatta Mitt Romney republikánus elnökjelölt a Virginiai Katonai Intézetben hétfőn mondott, az amerikai kivételességre és vezető szerepre épülő kül- és biztonságpolitikai stratégiáját ismertető beszédben.

Haderő – a békéért

„Az erős haderő első számú célja a háború megelőzése" – mondta Romney, hangsúlyozva, hogy elnökként megakadályozná Barack Obama elnök „mély és önkényes" csökkentéseit a katonai kiadások terén.

Az elnökjelölt, a választások megnyerése után, a NATO erejének megőrzése érdekében felszólítja majd Amerika szövetségeseit, hogy teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, mert a NATO 28 tagállama közül jelenleg mindössze három fordítja GDP-jének 2 százalékát védelmi kiadásokra. Romney az amerikai hadiflotta megerősítését – évi 15 hadihajó, köztük 3 tengeralattjáró megépítését –, valamint egy hatékony rakétavédelmi rendszer kiépítését ígérte.

Barack Obama kihívója szerint ebben a kérdésben nem lesz rugalmasság Oroszországgal, Vlagyimir Putyinnal szemben, Obama orosz elnöknek tett kijelentésére utalva, hogy ha újraválasztják, nagyobb mozgástere lesz kiegyezni a rakétavédelem ügyében.1-foto-Romney

Vezető szerep mindenütt

Romney szerint Amerikától elvárják, hogy vezető szerepet játsszon, beleértve Európát, „ahol Putyin Oroszországa hosszú árnyékot vet a fiatal demokráciákra", és ahol a legrégebbi szövetségesek úgy érzik, hogy az Egyesült Államok eltávolodik tőlük. Hasonló szerepet kell az Egyesült Államoknak játszania az ázsiai-csendes-óceáni térségben, ahol „Kína új keletű magabiztossága borzongást kelt a régióban" továbbá Latin-Amerikában, amelynek országai „ellen akarnak állni Hugo Chavez és a Castro-fivérek bukott ideológiájának".

Mitt Romney nem tagadja, hogy Barack Obama elnök biztonságosabb, szabadabb és virágzóbb Közel-Keletet akar, amely szövetségben áll az Egyesült Államokkal. Osztom ezt a reményt. De a remény nem stratégia – pontosított.

A térséget illetően úgy vélte, Washington nem támogathatja a barátait és győzheti le ellenséget, ha a szavait nem támasztják alá tettek, amikor a védelmi kiadásainkat önkényesen és mélyen visszavágják, amikor nincs kereskedelmi programunk, amiről beszélhetne és amikor a stratégiáját nem partnerségként, hanem passzivitásként fogják fel, ezért úgy vélte, ideje változtatni az Egyesült Államok menetirányán a Közel-Keleten.2-foto-barack

A szabad kereskedelem védelme

Kilátásba helyezte, hogy elnökként figyelmeztetni fogja Irán vezetőit: az Egyesült Államok a barátaival és szövetségeseivel meg fogja akadályozni, hogy megszerezzék a nukleáris fegyverek előállításnak képességét. Új szankciók bevezetését és a jelenlegi büntetőintézkedések szigorítását ígérte. Bejelentette, hogy helyre akarja állítani az amerikai repülőgéphordozó-csoportok jelenlétét a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Perzsa-öböl térségében, valamint növelni fogja Izrael katonai támogatását és a két ország együttműködését ezen a téren.

Romney a szabad kereskedelem védelmét és helyreállítását stratégiája "kritikus elemeként" jellemezte, és Obama szemére vetette, hogy a kormányzása alatt egyetlen szabadkereskedelmi egyezményt sem írt alá.

"Támogatni fogom az egész Közel-Keleten barátainkat, akik osztják értékeinket, de segítségre van szükségük abban, hogy megvédjék magukat és szuverenitásukat a közös ellenségeinkkel szemben" – fejtette ki Romney, aki megígérte, hogy Líbiában támogatnia fogja egy mindenkit képviselő, tartós kormány létrehozását és a bengázi támadás elkövetőinek üldözését.

Egyiptommal kapcsolatban kilátásba helyezte, hogy latba veti Amerika befolyását – beleértve azt is, hogy egyértelmű feltételekhez köti a segélyezést – annak érdekében, hogy a kairói kormány az összes egyiptomit képviselje, kiépítse a demokratikus intézményrendszert és tartsa magát az Izraellel megkötött békeszerződéshez.foto-3-Putyin

Támogatások és demokratikus értékek

Mint mondta, rá akarja beszélni Amerika barátait és szövetségeseit, hogy hasonló feltételekhez kössék a segélyezést. Romney a külföldi támogatásokat általánosságban is a demokratikus értékek tiszteletben tartásához akarja kötni.

Szíriában az elnökjelölt meg akarja találni azokat a partnereket, akik osztják az amerikai értékeket, és biztosítani fogja, hogy megkapják mindazokat a fegyvereket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy legyőzzék Aszad tankjait, helikoptereit és harci gépeit.

Afganisztánban „valódi és sikeres" átmenet végrehajtását, pontosabban a védelmi funkcióknak az afgán erőknek való átadását ígérte 2014 végére, méghozzá oly módon, hogy Obama „politikailag időzített kivonulásával" szemben kikérni majd a katonai parancsnokok véleményét.

Obama kihívója végül elkötelezte Amerikát a demokratikus és virágzó palesztin állam mellett, amely békében és biztonságban él a zsidó állammal, Izraellel.{loadposition otp}

Öt pontos előny

Mitt Romney meggyőződése, hogy Amerika nem tölti be a vezető szerepet, akkor mások fogják – mások, akik nem osztoznak az érdekeinkben és nem osztják az értékeinket – és a világ sötétebbé válik a barátaink számára és a számunkra. Amerika biztonsága és a szabadság ügye nem engedhet meg magának újabb négy olyan évet, mint amilyen a legutóbbi négy év volt.
„A 21. század amerikai évszázad lehet és annak is kell lennie" – hangoztatta.

A kül- és biztonságpolitika Romney és Obama harmadik, október 22-i tévévitájának témája lesz. Az elnök ezen a téren sokáig nagy fölénnyel vezetett kihívójával szemben, ám a bengázi terrortámadás és a muszlim országokban kitört Amerika-ellenes zavargások nyomán ebből az előnyéből sokat vesztett. A The Washington Post és az ABC News felmérése szerint az első televíziós vitára Obama korábban kétszámjegyű előnye 5 százalékpontra zsugorodott.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X


popup