Szélsőséges időjárási jelenségek várhatók

Klimatológusok csaknem egybehangzó véleménye szerint világszerte jelentősen fölerősödnek a szélsőséges időjárási jelenségek. Erőteljes légörvények várhatók, a hurrikánok megjelennek Európában is, sarkvidéki hőmérsékletek, illetve kánikula váltogatják egymást, hatalmas tengeri hullámok pusztítanak majd a partvidéken.

A szakértők mindez a Montreálban nemrégiben zárult kongresszusuk alkalmával hozták nyilvánosságra. A kongresszust a Meteorológiai Világszövetség szervezte meg, az eseményen több mint 1000 szakember vett részt.

Visszafordíthatatlan jelenség

Mindennél még aggasztóbb az, hogy az emberiség semmit sem tehet az apokaliptikussá váló időjárás ellen, visszafordíthatatlan jelenséggel áll szemben. A szakemberek megállapították: hét évvel a Kiotói Egyezmény után – amelyben az iparosodott, fejlett államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza – a fő kérdés immár nem az, felmelegszik-e avagy sem a klíma; a felmelegedési folyamat ugyanis megfordíthatatlanná vált.

A 21. elejétől kezdve a hőmérséklet 0,47 Celsius fokkal emelkedett. Az egy Celisus fokos hőmérsékletemelkedés nyomán hét százalékkal több vízpára kerül a levegőbe – a párolgás pedig az atmoszférában lejátszódó jelenségek „motorja –, így a légköri jelenségek intenzitása fokozódik majd, annál is inkább, mivel az előrejelzéseknek megfelelően a Föld átlaghőmérséklete 2050-ig két fokkal emelkedik. Mindez megkönnyíti a felhőképződést, a nagyobb mennyiségű csapadék lehullását.

Sarki ciklon, forró nyár

A klímaváltozás nyomán gyakoribbá válnak az északi-sarki állandó ciklonok, a poláris vortexek, amelynek a levegő lehűlésével járnak. Az óramutató járásával ellentétes irányban forgó poláris vortexek okozták az tavalyi téli rendkívüli hideget és a hatalmas havazásokat Észak-Amerikában. Ezek hatása a következőkben csak tovább növekszik. Mindezzel egyidőben viszont a nyarak egyre forróban és mind szárazabbak lesznek, szárazság, elsivatagosodás fenyeget sokfelé, így például Románia déli felében is.

A légköri jelenségek kiszámíthatatlanságának fokozódása hatalmas kihívást jelent a meteorológusok számára, akiknek esetében az előrejelzés – a jelenlegi műszaki felszereltség mellett – egyre nehezebb lesz. A meteorológiai prognózisok pontosságához ezért szuperszámítógépekre lenne szükség. A globális felmelegedésnek az utasszállító repülőgépek utazási magassága, a 10 ezer méteres magasság környékén lejátszódó, gyors légáramlásokra gyakorolt hatása tanulmányozása céljából a meteorológusok a világ egyik legerősebb számítógépét, az amerikai Princeton egyetem szuperszámítógépét vették igénybe.

A két hétig tartó számítások egyértelműen kimutatták: a globális felmelegedés jelentősen felgyorsítja ezeknek a légáramlásoknak a sebességét, nagy valószínűség szerint valamikor a 2050-es évektől kezdve a repülőgépeknek mintegy kétszer több időt kell majd légörvényekben tölteniük. Amennyiben a légkör széndioxid tartalma exponenciálisan nőne, akkor mindez szinte kiszámíthatatlan következményekkel járhatna a légiforgalomra nézve.

40 méteres hullámok

A klímaváltozás a hajózásra is befolyással van: a növekvő erejű viharok miatt az óceánokon hatalmas hullámok keletkezhetnek, ezek akár a 40 méteres magasságot is elérhetik. Jelenleg még a 20 méteres hullámok is ritkaságszámba mennek.

Mindemellett a felmelegedésben lévő óceánok a jövőben egyre több hőt és vízpárát bocsátanak ki a légkörbe. A grönlandi jégtakaró máris olvadni kezdett, és elképzelhető, hogy a következő évszázadban az óceánok szintje akár hat méterrel is megemelkedhet.

A tengerszint egyébként 1993 óta évi 2,7-3,7 millimétert emelkedett. Ilyen ütemben az évszázad végére a 29-89 centiméter közé teszi a tengerszint emelkedését. A montreáli értekezlet résztvevői ezért szükségesnek látták azt, hogy az újabb valóságoknak megfelelően a következő időszakban jelentős módosításokat hajtsanak végre a városrendezési tervekben, a lakosság védelmének érdekében.

Mi is a klímaváltozás?

A klímaváltozás a klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is.

Egy adott klímaváltozás végbemehet akár néhány évtized alatt is. Klímaváltozás történhet a Földön végbemenő természetes folyamatok (pl. a földrészek tektonikus mozgása) következményeként, a bolygót érő külső hatások (pl. változások a Nap sugárzásának erősségében) eredményeképpen, vagy akár emberi tevékenység folytán (pl. az üvegházhatású gázok termelése).

A hétköznapi szóhasználatban a klímaváltozás kifejezés gyakran az éghajlat napjainkban végbemenő változására utal. A napjainkban tapasztalható klímaváltozás a globális felmelegedés, amelyhez az emberi tevékenység jelentősen hozzájárul, felgyorsítja azt. A természetben mind a hidegebb éghajlattal járó glaciálisok, mind a felmelegedési (interglaciális) éghajlati folyamatok évezredek alatt mennek végbe, míg az emberi tevékenység kevesebb, mint 150 év alatt jelentős mértékben felgyorsította a globális felmelegedést.

A klímakutatók szerint ha az emberi tevékenység fel tudta gyorsítani a klímaváltozást, akkor le is tudja lassítani azt. A globális felmelegedés lelassítása érdekében számos dolgot tehetünk, amelyek közül a legfontosabbak az erdőtelepítés, a fosszilis energia (szén, kőolaj, földgáz) megújuló energiával történő helyettesítése, az energiahatékonyság növelése, a műtrágyahasználat kiváltása a mezőgazdaságban, a tömegközlekedés előtérbe helyezése vagy éppen a lokalizáció (helyben megtermelt áruk helyben történő értékesítése) is hatékony eszköz lehet.

 

Kimaradt?