Ezeket hozhatja a világra a globális felmelegedés
  • 2018. augusztus 15., szerda
    Mária
  • 27°
    Kolozsvár
    • 25°
      Csíkszereda
    • 30°
      Székelyudvarhely
    • 23°
      Gyergyószentmiklós
    • 30°
      Székelykeresztúr
    • 25°
      Kovászna
    • 26°
      Kézdivásárhely
    • 25°
      Barót
    • 25°
      Sepsiszentgyörgy
    • 31°
      Arad
    • 27°
      Gyulafehérvár
    • 31°
      Nagyvárad
    • 24°
      Beszterce
    • 24°
      Déva
    • 30°
      Nagybánya
    • 28°
      Marosvásárhely
    • 30°
      Zilah
    • 30°
      Szatmár
    • 28°
      Nagyszeben
    • 31°
      Temesvár
    • 25°
      Brassó
    • 30°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6567 LEI
    • 1 USD = 4.0594 LEI
    • 1 GBP = 5.1905 LEI
    • 100 HUF = 1.4423 LEI

Ezeket hozhatja a világra a globális felmelegedés


-A A+

A technológia fejlődése nyomán az emberiséget fenyegető egyes veszélyek elhárultak, mások immár kevésbé tűnnek fenyetőnek, ám újabb veszélyek megjelentek, mint például az egyre nagyobb károkat okozó kiberterrorizmus. A Business Insider felsorolta a globális felmelegedés 2050-ig várható következményeit.

" />

A technológia fejlődése nyomán az emberiséget fenyegető egyes veszélyek elhárultak, mások immár kevésbé tűnnek fenyetőnek, ám újabb veszélyek megjelentek, mint például az egyre nagyobb károkat okozó kiberterrorizmus. A Business Insider internetes oldal felsorolta a globális felmelegedés 2050-ig várható következményeit.

„Klíma-menekültek”

Az emberi társadalomra a jelenlegi körülmények, a globális felmelegedés viszonyai közepette talán a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás jelentheti. Mindennek már ma is súlyos következményei vannak, amelyek a következő évtizedekben csak fokozódhatnak. Tudósok figyelmeztetése szerint, ha az emberiség most nem lép fel határozottan a klímaváltozás megakadályozásáért, akkor a folyamat hamarosan visszafordíthatatlanná válik, 2050-ben például az ember már tehetetlenné válik vele szemben.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet szakértői által összeállított jelentés mindenekelőtt a klímaváltozás miatt beálló népességvándorlásra hívja fel a figyelmet. A tanulmány szerint 2050-ig legkevesebb 200 millió „klíma-menekültre” lehet számítani, amennyiben az éghajlati visznyok a jelenlegi ütemben módosulnak.

Ha azonban a Föld évi átlaghőmérséklete csupán három Celsius fokkal emelkedne, akkor ez a szám megháromszorozódna. A tudományos felméréseknek megfelelően a Föld átlaghőmérséklete az utóbbi száz évben máris egy fokot emelkedett, az előrejelzéseknek megfelelően azonban a folyamat a következő évtizedekben meggyorsul – mutat rá a Business Insider internetes oldal.

A klímaváltozással kapcsolatban azonban egyáltalán nem lehet tudni, hogy pontosan mennyivel is fog nőni az átlaghőmérséklet, csak becslések állnak rendelkezésre, ez pedig arra ösztökélheti a politikusok és polgárokat, hogy halogassák a cselekvést, ameddig csak lehet.

Az emberi migráció mellett számos állat-és növényfaj költözik magasabb tengerszint feletti területekre, illetve magasabb földrajzi szélességekre azért, mert a globális felmelegedés következtében élőhelye megváltozik, és a számára megfelelő körülményeket csak új helyeken találja meg. Ezzel együtt nő az invazív – az adott területre betolakodó – fajok száma is, amelyek gyakran kiszorítják az őshonos fajokat.

Víz alá kerülő metropolisok

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbb arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következtében többen halhatnak majd meg a hőhullámok és az emelkedő tengerszint okozta áradások miatt, különösen a nagyvárosokban. Tovább súlyosbodhatnak a veszélyes hőhullámok, éhínség alakulhat ki a szegényebb országokban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változása miatt.

A klímaváltozás hatásai ráadásul aránytalanul jobban fognak érvényesülni a szegényebb és alacsonyabb hitelbesorolású országokban, mint a tehetősebb, hitelképesebb államokban.

A klímaváltozás – főleg a globális felmelegedés – egyik következményét az árvizek jelenthetik. A megnövekedett tengerszintek nagy fenyegetést jelentenek az országok partmenti övezeteire. A veszély tudósok szerint már a 19. század közepe óta fennáll, amikor egy-egy nagyobb vihar következtében fennállt a lehetősége annak, hogy az óceán átlépi például az egyesült államokbeli Manhattan gátrendszerét.

Ez a veszély átlagosan 100 és 400 év között egyszer fordulhatott elő, ám azóta a hússzorosára növekedett, és megtörténhet, hogy a következőkben mindez 4-5 évenként forduljon elő. A mérések szerint 1870 és 2004 között az óceánok szintje közel húsz centiméterrel emelkedett, a kutatók pedig úgy vélik, a 21. században további 18 és 59 centiméter közötti szintemelkedés várható, ami a partmenti városok teljes víz alá kerülésével fenyeget. A jelenségben szerepe játszik a víz hő hatására történő kitágulása, valamint a sarki jégsapkák olvadása.

Földcsuszamlás, éhínség

A globális felmelegedés nyomán megolvad az „örök fagy birodalma”. Így a víz egy része elpárolog vagy elfolyik, csökken a talaj térfogata, a földfelszín pedig megsüllyed. Lejtős felszíneken, az olvadás rétegeiben a talaj felső rétege megcsúszik. Az emelkedő átlaghőmérséklet miatt az olvadás intenzívebb, így a folyamat jóval gyorsabban játszódik le. 

Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy az örökké fagyott talajra épült városok épületeinek alapja megroggyan, az utak és hidak beszakadnak, a csővezetékek és a vasúti sínek eltöredeznek. Ma már a kevésbé meredek lejtőket is veszélyeztetik az olvadásból eredő talajmozgások és kőomlások.

A klímaváltozás nyomán kisebbek lesznek a termések, aminek következtében éhínság léphet föl, elsősorban Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. A lakosság számának jelenlegi emelkedése mellett a mezőgazdasági termelésnek legalább 60 százalékkal kellene emelkednie, ami kevésbé valószínű.

Az előrejelzéseknek megfelelően 2050-ig nem hogy termésnövekedés nem várható, de komolyabb visszaeséssel kell számolnia, mindenekelőtt Ázsiában, ahol a búzatermelés akár 50 százalékkal is csökkenhet 2000-hez képest, a rizstermés is 17 százalékkal eshet vissza.

Dengue láz, allergia, asztma

A hőmérséklet emelkedése, a mind hosszabbá váló nyarak, az árvizek, a gyenge táplálkozás miatt megszaporodnak a kórokozók, járványos betegségek tizedelhetik meg az emberiséget, amihez jelentős mértékben hozzájárul az a körülmény is, hogy az emberek egyre többet utaznak.

Elsősorban a dengue láz fenyeget, amelynek esetében a halálozás elérheti a tíz százalékot. A betegség kórokozója vírus, amelyet emberről emberre bizonyos szúnyogok vihetnek át. Ezek a szúnyok – a maláriát terjesztő anopheles szúnyoggal ellentétben – főleg napközben csípnek és városokban, vagy a városok közelében lévő sekély állóvizekben (esővizes tocsogókban, lápokban, mocsarakban) szaporodnak. A kór ellen vírusölő szerek nem állnak jelenleg az emberek rendelkezésére, védőoltás sem létezik egyelőre.

A dengue lázban megbetegedettek száma az utóbbi 50 évben harmincszorosára emelkedett, csupán Malaysiában több mint 10 ezer esetet jeleznek évente, kezelésük a kormánynak 13 millió dollárjába kerül. A betegség már több mint 100 országban ütötte fel a fejét, egyebek között Horvátországban és Franciaországban is.

Valószínűsíthető, hogy a globális felmelegedés hozzájárul ahhoz is, hogy évente 7-10 százalékkal több az allergiás és az asztmás betegek száma. Amellett, hogy immunrendszerünk egyre kevésbé ellenálló az allergénekkel szemben (legfőképpen helytelen életmódunk miatt), a betegek számát növeli az is, hogy a magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a növények, így az allergiaszezon hosszabb ideig tart.

Minél hosszabb ideig vagyunk kitéve egy allergénnek, annál nagyobb rá az esély, hogy allergiásak leszünk rá. Jelenleg Földünk népességének mintegy 15-20%-a szenved allergiás megbetegedésben. Csak Európában és az USA-ban mintegy 50 millió ember allergiás.



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X