Washington a restitúció miatt bírálja Romániát

A román kormány bukásra áll az egyházi javak visszaszolgáltatásából, a helyi hatóságok pedig továbbra sem képesek megoldást találni a hátrányos megkülönböztetési miatt a különféle kisebbségi felekezetek részéről érkező panaszokra – áll az amerikai külügyminisztérium 2013-ra vonatkozó éves nemzetközi vallásszabadság-jelentésében.

Az amerikai külügyminisztérium jelentése mindenekelőtt a görög-katolikus egyháztól a kommunista rendszer által elkobzott, az ortodox egyháznak átutalt javak visszaszolgáltatása miatt marasztalja el a román kormányt.

Romániában a kisebbségi vallási felekezetek nem egy alkalommal képtelenek visszaszerezni elkobzott javaikat, a helyi hatóságok nem egyszer mindezt megakadályozták, vagy nem közöltek adatokat az ingatlanokról. Ezzel nyilvánvalóan megszegték a törvényt, amely ilyen esetekre büntetéseket irányoz elő.

A Tulajdon-visszaszolgáltató Országos Hatósághoz 2003 óta 14 814 visszaszolgáltatási kérvény érkezett be az elismert vallási felekezetek részéről. A kérelmek közül 2012 decemberéig mindössze 1554 esetben szolgáltatták vissza a tulajdont, ebből 135 esetben a görög-katolikusok javára. A visszaszolgáltatások üteme továbbra is igen lassú, a Tulajdon-Visszaszolgáltató Országos Hatóság például tavaly mindössze 12 ingatlan adott vissza az egyházaknak. A görög-katolikus egyház és a zsidó közösség bírálta a visszaszolgáltatásokra vonatkozó újabb törvényt, amely csak tovább lassítja majd a folyamatot.

Alkotmány – és korlátozások

A román ortodox egyház hivatalos személyei mindemellett nem egy esetben ellenségesen viszonyulnak más, nem ortodox felekezetekhez.

A dokumentum említést tesz a legutóbbi népszámlálásról, amelynek értelmében Románia lakossága 86 százalékban ortodox vallású (ideértve a temesvári szerb ortodox egyházat is), 4-6 százaléka római katolikus, a görög-katolikusok száma pedig nem éri el az 1 százalékot sem. A görög-katolikus egyház cáfolja a felmérés eredményeit, amelyek szerinte távolról sem tükrözik a görög-katolikusok részarányát az ország lakosságában. A görög-katolikus vezetők szerint a népszámlálás alkalmával a felekezethez tartozó több hívet is megfélemlítettek, mi több, a népszámlálást végzők nem egy esetben megtagadták azt, hogy feltüntessék a görög-katolikus vallást.  

Az amerikai külügyminisztérium vallásszabadságot értékelő jelentésében megállapítja, hogy jóllehet Romániában az alkotmány és a törvények biztosítják a teljes vallásszabadságot, a valóságban azonban komoly korlátozásokat vezettek be bizonyos vallásfelekezetek hivatalos vallásként történő elismerésének útjába. Ezt a problémát egyébként felvetette az Európai Bizottság rasszizmus és intolerancia elleni szakbizottsága is Romániáról szóló idei jelentésében.

Pozitív és negatív fejlemények Magyarországon. Az amerikai külügyminisztérium a 2013-ra vonatkozó éves nemzetközi vallásszabadság-jelentése Magyarország vonatkozásában rámutat: a Velencei Bizottság, az Európa Tanács és más megfigyelők által megfogalmazott bírálatok nyomán a parlament módosította a 2011-es egyházügyi törvényt, hogy az egyházként történő nyilvántartásba vételi folyamat könnyebbé váljon, ám fenntartotta azt a követelményt, hogy a vallási szervezeteket kétharmados parlamenti szavazással ismerjék el egyházként. A parlament ugyancsak csökkentette a jelentősebb különbségeket az elismert és az el nem ismert egyházak jogai és kiváltságai között.A jelentés szerint a „szélsőséges nacionalista” Jobbik folytatta az antiszemita retorikát. „Megfigyelők továbbra is kritikusak maradtak amiatt, hogy a kormány nem nyilatkozott következetesen és a legmagasabb szinten az antiszemita történelmi személyiségek hírnevének a kormánykoalíció egyes tagjai által történő rehabilitációja ellen. (…) Az antiszemitizmusnak a politikai és társadalmi szereplők által történt nyílt és hangos kifejeződése erős reagálásokat váltott ki a zsidó közösségből, a kormány, a civil társadalom és más vallási csoportok vezetőiből, beleértve a miniszterelnöknek a Zsidó Világkongresszus (WJC) tavaly májusi budapesti tanácskozásán elmondott beszédét, valamint egy izraeli lapnak ugyanebben a hónapban adott nyilatkozatát" – áll a dokumentumban.

Zsidó aggodalmak

A washingtoni jelentés hangsúlyozza, Romániában a vallásügyi törvény életbe lépése óta a Vallásügyi Államtitkárság 20 vallási csoportot ismert el vallási egyesületnek. Kifogásolja viszont azt, hogy a vallási egyesületeket csakis akkor ismerik el felekezetnek, ha legalább 12 éven át egyhuzamban működtek, illetve tagjaik száma eléri az ország lakosságának 0,1 százalékát, vagyis a 19 ezer főt.

Romániában az elismert vallási felekezetek támogatást kapnak az államtól, ennek mértéke azonban egyfelől tagjaik számától, másfelől pedig „tényleges szükségleteiktől” függ. A „tényleges szükségletek” megállapítására azonban a törvény nem tartalmaz konkrét kritériumokat. Az ortodox egyház az állami támogatások javarészében részesül – állapítja meg a dokumentum.

Washington élesen bírálja Romániát azért, amiért az ország kormánya korlátozásokat vezetett be és zaklatja a kisebbségi vallási felekezeteket számos tevékenységükben, a zsidó közösséget pedig aggasztja az a tény, hogy Romániában emlékműveket emelnek a második világháború idején náci ideológiát hirdető személyeknek, de nyugtalanítja őket a fasiszta jellegű politikai pártok tevékenysége is.

A jelentés kitér arra is, hogy a Világi-Humanista Egyesület tavaly felújította kampányát annak érdekében, hogy tájékoztassa a szülőket, joguk van gyermeküket kivonni az iskolai egyházi oktatás alól. A Diszkriminációelleni Országos Tanács elnöke, Asztalos Csaba maga is úgy vélte, a lelkiismereti szabadság megsértését jelenti az, ha a tanulókat hivatalból kötelezik az iskolai vallási oktatásban való részvételre.

 

 

Kimaradt?