Nem az ukrajnai az első rakétatűz utasszállítóra

Nem egyedi eset, hogy polgári utasszállító repülőgépet, konfliktusövezet fölött áthaladva valamely hadsereg lelőtt. A maláj légitársaság csütörtökön lezuhant Boeing 777-ese nem kivétel tehát – bár mindeddig polgári repülőgépekre csupán a hidegháború éveiben lőttek.

Az 1989-et követő években mindeddig csupán egy orosz utasszállító repülőgépre tüzeltek, ezt a Fekete-tenger fölött lőtte le az ukrán légierő – ám ekkor csupán egy hadgyakorlat során elkövetett tévedésről volt szó. Nyilván, ez mit sem enyhített a következményeken…

Szinte hatvan évvel ezelőtt…

Csaknem kereken 60 évvel ezelőtt, 1954. július 23-án a kínai légierő a Cathay Pacidic Airwys utasszállítóját lőtte le, amely Bangkokból Hong Kong-ba tartott. A járaton tartózkodó 19 személyből tíz személy meghalt. Peking az incidensért bocsánatot kért Nagy-Britannia királyságától, amelynek fennhatósága alá tartozott a légitársaság, azt állítva, hogy repülőt tajvani katonai géppel tévesztették össze. A kínai hadsereg információi szerint a gép támadást akart intézni a Hainan szigetek ellen.

A következő eset egy év múlva történt. Ekkor az izraeli El Al légitársaság Bécsből felszálló és Tel Avivba tartó repülőgépét lőtte le két bolgár vadászgép Bulgária fölött. A katasztrófát a fedélzeten tartózkodó 58 személy egyike sem élte túl. Szófia kezdetben tagadta, hogy hadserege lőtte volna le a gépet, későbben azonban, a bizonyítékok hatására mindezt elismerte. Kártérítésként Bulgária kártalanította az áldozatok hozzátartozóit – már amennyiben az emberéletet meg lehet fizetni –, emellett pedig 195 ezer dollárt fizetett Izraelnek.

Utasszállítók személyzete is hibázik

Nem egészen húsz évvel később, 1973-ban a líbiai államhoz tartozó Libyan Arad Airleines Boeing 727-es gépét lőtték le izraeli vadászgépek. A Tripoliból Kairóba tartó repülő személyzete azonban hibás volt a tragédiában: a gép engedély nélkül behatolt a hatnapos háborút követően akkor már az izraeli hadsereg által ellenőrzött Sinai-félszigetre, és az izraeliek többször felszólítása ellenére valamint a figyelmeztető lövések ellenére sem volt hajlandó leszállni. Ekkor emelkedtek levegőbe az izraeli vadászgépek… A repülőn tartózkodó 118 személy közül száznyolcan haltak meg.

Hét év múlva olasz utasszállító gépet lőttek le. A történteket mindmáig nem sikerült pontosan tisztázni. Az Itavia gépe 1980. június 28-án Bolognából Palermóba tartott, és a Tirrén-tengerbe zuhant. A jelenleg elfogadott – de teljes mértékben nem tisztázott – változat szerint egy vadászgép nyitott rá tüzet, minderről azonban közelebbi információk nincsenek (vagy nem láttak napvilágot). A fedélzet 81 utasa közül senki nem élte túl a tragédiát.

Szovjetek, amerikaiak, ukránok…

1983-ban dél-koreai utasszállító esett áldozatául a szovjet hadsereg légierejének. A Korean Air Lines Boeing 747-230B repülőgépe a New Yorki-i Kennedy nemzetközi repülőtérről szállt fel és Szöulba tartott. Útközben megtankolt az alaszkai Anchorage-ban.

Nagyjából ismeretlen okok miatt azonban a repülő útközben két alkalommal is irányt változtatott és behatolt a szovjet légtérbe. Az oroszok három vadászgépe fogta körül a dél-koreai járatot. Jóllehet a szovjet légierő távol-keleti egységének parancsnoka, Valerij Kamenszky szükségesnek annak pontos megállapítását, hogy polgári járatról van-e szó, Anatolij Kornyikov, a dolnyik-szokoli légitámaszpont vezetője tűzparancsot adott. A fedélzeten tartózkodó 246 utas – közöttük 22, 12 éven alul gyermek – egyike sem élte túl a katasztrófát. Következett a szokásos tagadás, míg végül is Moszkvának be kellett ismernie a dél-koreai utasszállító elleni támadást.

De az Egyesült Államok hadsereg is vétkes, hiszen 1988-ban úgyszintén utasszállító repülőre lőtt. Az Iran Air Airbus A300-as gépe Bandar Bassból szállt fel, Dubai célállomással, ám alig kezdte meg a felemelkedést a Perzsa Öböl fölött, amikor az USS Vincennes amerikai hadihajó rakétát lőtt ki rá, valamennyi utas, 290 ember halálát okozva.

Az amerikai magyarázat szerint a hadihajó parancsnoka a gépet egy F-14-es vadászelfogó repülővel tévesztette össze. A hadihajó legénysége ráadásul úgy látta, hogy a felszálló gép voltaképpen ereszkedik és bombázni készül a hajót. A tévedés 290 halálos áldozatot követelt, közülük 66 gyermek volt. Az Egyesült Államok 1996-ban 150 és 300 ezer dolláros kártérítést fizetett a hozzátartozóknak.

Ugyancsak tévedéssel magyarázta Kijev a 2001. október 4-én, az ukrán légierő általa lelőtt orosz utasszállító gép esetét is: az ukrán hadsereg hadgyakorlata során kilőtt S-200-as rakéta véletlensül találta el a fedélzetén 78 személlyel Tel Avivból Novoszibirszkbe tartó TU-154-es orosz gépet. Túlélő ez alkalommal sem volt. Ráadásul Kijev még akkor sem volt hajlandó vállalni a felelősséget a tévedésért, amikor félreérthetetlenül kiderült, hogy az ukrán hadsereg lőtte le az utasszállítót.

A Buk rakéta

A mostani, 298 személy halálát követelő tragédia tehát a nyolcadik eset, amikor valamely ország fegyveresei polgári gépet lőnek el. Az egymásra mutogatás jelenleg még folyik, az ukránok a szakadárokat illetve Oroszországot vádolják, akik egyelőre elhárítanak magukról minden felelősséget.

Az biztos, hogy a maláj gépet orosz gyártmányú Buk rakétával lőtték le, ez azonban nem jelent sokat, hiszen ezt a típust az ukrán hadsereg is használja. Föld-levegő rakétáról van szó, amely képes 10 ezer méter magasan repülő gépet lelőni.

A rakétának ezt a típusát Nyugaton SA-11 illetve SA-17 jelzéssel ismerik. A rakéta 11-15 ezer méter magasságig képes célpontokat eltalálni, földi radarállomással irányítják. A Buk rakétaüteg két szállító járműből és egy kilövőállomásból áll. 

Kimaradt?