• 2017. december 11., hétfő
    Árpád
  • Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -2°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -5°
      Sepsiszentgyörgy
    • 11°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 11°
      Temesvár
    • -5°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6332 LEI
    • 1 USD = 3.9274 LEI
    • 1 GBP = 5.2548 LEI
    • 100 HUF = 1.4739 LEI

Politikus talárosok, taláros politikusok


-A A+



Az utóbbi években jelentősen megnőtt az alkotmánybíróság szerepe, a hatalmi és ellenzéki pártok igen gyakran fordultak a talárosokhoz vitás ügyeik rendezése céljából. Politikai megfigyelők szerint mindennek következtében jelenleg akár az is elmondható, hogy az alkotmánybírák kormányozzák az országot.

Pártközi egyensúly

Most talán eddigi legfontosabb döntésüket hozták a Traian Băsescu államfői tisztségéből történő menesztésére összehívott népszavazás érvényességének ügyében. A döntés – a referendum kvórumhiány miatti érvénytelenítése – borítékolható volt, az Alkotmánybíróság tagjait ugyanis a parlamenti pártok, illetve az államfő választja, nyilvánvalóan politikai szempontok alapján.

A parlament két háza, illetve az államfő három-három személyt nevezhet ki a kilenctagú testületbe. Ily módon a taláros testület – jóllehet hivatalosan az igazságszolgáltatási rendszer részét képezi – politikai szervnek tekinthető, a politikai hatalom éppen azzal a céllal hozta létre, hogy számára kedvező ítéleteket hozzon, szükség esetén pedig érvénytelenítse az igazságszolgáltatás, a kormány vagy akár a törvényhozás döntéseit. Így született meg a politikai osztály és az igazságszolgáltatási rendszer között közvetítő testület, amely azonban mindkettő fölött áll.

A kilenctagú taláros testületben politikai szempontból jelenleg teljes az egyensúly: a demokrata liberálisok és a szociál-liberálisok egyaránt 4-4 alkotmánybírával rendelkeznek (utóbbiak esetében három alkotmánybíró a szociáldemokraták egy pedig a nemzeti liberálisok színeit képviseli). A mérleg nyelvét ily módon az RMDSZ által kinevezett Puskás Bálint tölti be.

A taláros testület elnökét, Augustin Zegreant Traian Băsescu javaslatára nevezték ki 2007-ben. Ugyancsak az államfő nevesítette Petre Lăzăroiut is. Mircea Mihnea a demokrata liberálisok színeit képviseli, akárcsak Iulia Antoanella Motoc. A szociáldemokraták ajánlották a testületbe Aspazia Cojocarut és Ion Predescut, Acsinte Gaspart pedig az egykori államfő, Ion Iliescu küldte az alkotmánybírák közé. A nemzeti liberálisok egyetlen alkotmánybírája Tudorel Toader, Puskás Bálintot pedig az RMDSZ nevesítette.

Hatáskörök

Az Alkotmánybíróság az egyetlen alkotmányos igazságszolgáltatási hatóság. A testület teljes mértékben független minden közhatóságtól, fő feladata az alaptörvény fennhatóságának szavatolása. Így dönthet a törvények alkotmányosságáról, még azok kihirdetése előtt; úgyszintén véleményt mondhat nemzetközi szerződések, más megállapodások, a parlamenti szabályzatok alkotmányosságáról.

Hatáskörébe tartozik a közhatóságok közötti alkotmányos jellegű jogi viták megoldása, felügyeli az államfő-választások jogszerűségét, jóváhagyja a szavazás eredményét. Egyszersmind megállapítja az államfői hatásköri ideiglenes beöltését lehetővé tevő körülményeket, konzultatív érvénnyel jóváhagyja az államfő tisztségéből történő felfüggesztését, ellenőrzi a népszavazás megszerezésének és lebonyolításának törvényességét, szentesíti annak eredményét, és úgyszintén határozhat a valamely politikai párt alkotmányosságát vitató beadványok ügyében.

Az alkotmánybírák valamennyi döntését közzé teszik a Hivatalos Közlönyben, azok azonban elérhetők az Alkotmánybíróság internetes honlapján is

Kilenc évre szóló eskü

Az alkotmánybíróság tagjait kilenc évre szóló mandátummal választják meg, ez az idő nem hosszabbítható meg, aminthogy a mandátum sem újítható meg ugyannak a személynek az esetében.

Az alkotmánybírák egyharmadát háromévenként megújítják – ezt az teszi lehetővé, hogy a testület legelső tagjait három, hat, illetve kilenc évre nevezték ki. A kinevezésnél az egyetlen kritérium az, hogy a jelölt legalább 18 éve dolgozzék az igazságszolgáltatásban. A kinevezéskor leteendő eskü szövege rövid: „Esküszöm, hogy tiszteletben tartom és megvédem az alkotmányt, jóhiszeműen és pártatlanul teszek eleget az alkotmánybíróság bírájaként rám háruló kötelezettségeknek. Isten engem úgy segítsen!"{loadposition otp}

Az alkotmánybírák fölött senki sem gyakorolhat ellenőrzést, döntéseikkel szemben nem lehet fellépni, azokat nem támadhatja meg és nem is módosíthatja, egyetlen más intézmény sem. A talárosokat kizárólag a képviselőház vagy a szenátus vezetősége, illetve az államfői hivatal jóváhagyásával tartóztathatják le, állíthatják bíróság elé.

Az „áruló"

A taláros testület a szükséges kétharmados kvórummal, 6:3 arányban érvénytelenítette a Traian Băsescu államfői tisztségéből történő menesztéséről dönteni hivatott referendumot, ami azt jelentette, hogy volt egy „áruló" a szociál-liberálisok alkotmánybírái között. Bár a szavazás titkos, tudni lehet, hogy az átszavazó a szociáldemokraták által javasolt Aspazia Cojocaru volt.
Cojocaru asszony több botrány kapcsán is a közvélemény figyelmének középpontjába került.

A Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanács 2007-ben egyértelműen a Securitate besúgójának nyilvánította, a volt politikai rendőrség számára 1984-ben Ana fedőnéven írt két „tájékoztató jelentése" alapján. Cojocaru ekkor kényszerre hivatkozott, megtámadta az átvilágítók ítéletét, akik röviddel később visszavonták állításukat.

Legutóbb, éppen aznap, amikor az alkotmánybíróságnak véleményt kellett volna nyilvánítania Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztéséről, azt állította, hogy közvetlenül a vita megkezdése előtt halállal fenyegették meg. De akkor is előtérbe került, amikor azt állította, a népszavazást semmisnek kell nyilvánítani, mivel hamis adatok alapján szervezték meg.

Az alkotmánybíró neve azonban ott szerepel egy csaknem 40 évvel ezelőtti dossziéban is. A bukaresti bíróság által összeállított ügycsomó szerint Aspazia Cojocaru nagybátyjával, a Bukaresti Egyetem jogi karának keretében működő felvételiztető bizottság titkárával, továbbá férjével, illetve egyik nagynénjével együtt vaskos csúszópénzekért felvételi dolgozatokat hamisított meg 1969 és 1975 között. A csoport tagjait 13 évi szabadságvesztésre ítélték, ám végül is Nicolae Ceauşescu kegyelemben részesítette őket, hírek szerint a Securitate közbenjárására.

Lehetséges módosítások

Ilyen körülmények között Victor Ponta kormányfő gyökeresen változtatni akar a taláros tagjainak kinevezési rendszerén. Szerinte ugyanis az alkotmánybíróság jelenleg a parlament amolyan harmadik házává változott, ami megengedhetetlen. Elképzelésének megfelelően oly módon módosítanák az erre vonatkozó sarkalatos törvényt, hogy az elkövetkezőkben a kilenc alkotmánybírát ne politikai pártok és erők, hanem a Legfelsőbb Bíróság nevezze ki a Legfelsőbb Igazságügyi és Semmítőszék magas rangú igazságszolgáltatási tisztségviselőinek soraiból.

Ők ugyanis régóta dolgoznak a rendszerben, tisztségüket tudásuk alapján nyerték el és nem voltak semmiféle politikai párt tagjai. Ez szavatolná a jövőben az Alkotmánybíróság semlegességét, azt, hogy a talárosok minden körülmények között, politikai és másfajta nyomástól menetesen, valóban eleget tesznek legfőbb feladatuknak: az alkotmányosság védelmének.

 

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X


popup