Valutalapi megállapodások: jó hírek, rossz hírek

Florin Georgescu pénzügyminiszter szerint Románia sikerrel zárta tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalappal illetve az Európai Bizottsággal és a Világbankkal. Ennek során a három nemzetközi intézménnyel megkötött hitelszerződés kapcsán megfogalmazott szándéklevélben, hitelmegállapodásokban foglalt vállalások teljesítésének állapotát mérték fel.

Záros határidők

A tárcavezető igen fontosnak mondotta azt, hogy a nemzetközi intézmények szakemberei egyetértettek a kormány számos olyan intézkedésével, amelyek az üzleti légkör javítását célozzák. Így rábólintottak arra, hogy a hozzáadott értékadót a vállalkozóknak ezt követően csak a kiszámlázott összeg bevételezése után kelljen majd kifizetniük. Technikai okok miatt azonban az intézkedést csak január 1-jétől vezethetik be.

A valutaalapiak méltatták a strukturális reformok területén tett előrelépést, bár nem feledkeztek meg a lemaradásokban sem. Utóbbiak esetében abban állapodtak meg a román féllel, hogy szeptember 15-ig stratégiai befektető bevonásával privatizálják az Oltchim vállalatot, majd a Transgaz 15 százalékos részvénycsomagját adják magánkézre. Eladják a Tarom részvényeinek 20 százalékát is, ha pedig ebben a változatban a légitársaság nem talál gazdára, akkor akár a többségi részvénycsomagot is áruba bocsáthatják. A Tarom iránt egyébként eddig közép-keleti és ázsiai cégek érdeklődtek.

A megoldandó feladatok közé tartozik az is, hogy a versenyképesség kritériuma alapján választott szakvezetőséget állítsanak az állami tőkével működő vállalatok élére, szavatolva ezzel azok pénzügyi stabilitását, tevékenységének előrejelezhetőségét, az üzleti légkör áttekinthetőségét. A nemzetközi pénzügyi szakemberek szerint ez megnövelné majd a beruházói kedvet, ismét jelentősebb külföldi tőkét vonzana be az országba. A kormánynak mindennek alapján – hosszas halogatás után – záros határidőre, szeptember végéig magánmenedzsmentet kell kineveznie egyebek között az Olténiai Energetikai Komplexum, a Hidroelectrica, a Nuclearelctrica, a Transgaz és a Romgaz élére.

Közalkalmazottak, nyugdíjasok örömére

A román fél fontos eredményként könyveli azt is, hogy a valutaalapiakkal történt megállapodás nyomán nem kerül sor újabb létszámcsökkentésre az állami szektorban, a költségvetési alkalmazottak száma egyelőre nem változik tehát. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a romániai hatóságok eleget tegyenek kötelezettségüknek, miszerint év végéig 3,5 százalékos szinten tartják az inflációt – ami kevéssel több, mint a Román Nemzeti Bank által korábban előrejelzett 3,2 százalék – , a költségvetési hiány pedig a bruttó nemzeti össztermék 3 százaléka alatt maradjon.{loadposition otp}

A megbeszélések alkalmával a feleknek sikerült megegyezniük a közalkalmazotti bérek 2010. évi szintre történő visszaállításában, továbbá a nyugdíjakból jogtalanul visszatartott társadalombiztosítási hozzájárulások fokozatos – 16 hónapig tartó – visszafizetésében.

A nemzetközi pénzügyi szakértők azzal is egyetértették, hogy a román hatóságok októbertől kezdődően intézkedéscsomagot léptessenek életbe, amelynek nyomán egyrészt munkahelyeket teremtenének, másrészt pedig a vállalkozások által kutatásra és fejlesztésre fordított összegek eddiginél nagyobb részét írhatják majd le adójukból.

Több adó, drágább földgáz

Persze a rossz hírek sem hiányoznak. Ezeket azonban nem a román kormány felelős tisztségviselői, hanem maguk a Bukarestben látogató külföldi szakértők, pontosabban a Nemzetközi Valutaalap romániai küldöttségének vezetője, Erik de Vrijer hozta nyilvánosságra. A valutaalapiak például keresztülhúzták a kormánynak azt az elképzelését, hogy jelentősen csökkentse – 9 százalékra mérsékelje – az alapvető élelmiszer-termékek hozzáadott értékadóját. A nemzetközi pénzügyi szakemberek szerint erre egyfelől nem lenne elegendő pénz a költségvetésben, másfelől pedig úgy vélik, az intézkedés semmiképpen sem enyhítene a farmerek aszálykárain. A megoldást a károsultaknak nyújtandó állami támogatásban látják.

Ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a román hatóságoknak ki kell szélesíteniük az adóalapot, növelniük kell bizonyos adókat, illetékeket, így például az ingatlanadót.

Nem maradnak el az áremelések sem: a Valutaalappal most létrejött megállapodás értelmében szeptember közepétől például a lakosságnak, 5, a vállalatoknak 10 százalékkal többet kell majd fizetniük a földgázért. Ez meglepetésszerű döntésnek mondható, hiszen az eredeti menetrend szerint idén nem került volna sor az energiahordozó drágítására.

Az Országos energetikai Árszabályozó Hatóság elképzelésének megfelelően ugyanis a földgáz árát a lakosság számára például csak a jövő esztendőben emelték volna 10 százalékkal – 8 százalékkal július 1-jétől, további 2 százalékkal októbertől –, majd ugyanennyivel növelték volna 2014-ben, ezt követően pedig, negyedévenkénti emelések nyomán, évi 12 százalékkal kerülne többé a lakosság számára a földgáz.

„Viszálykárok"

A romániai belpolitikai viszály nyomán a valutalapi szakértők úgy értékelték, az országban uralkodó politikai bizonytalanság visszafogja a gazdasági fejlődés ütemét. A pártközi csatározások következtében jelentősen visszaesett a lej árfolyama, ami megdrágította a hiteleket. Ezt különösképpen megérzi az eladósodott ország, amelynek az elkövetkező évek során komoly hitelrészleteket kell törlesztenie.

Amint a nemzetközi szakemberek kifejtették, a gazdasági gyarapodás ilyen körülmények között visszaesik, az általuk korábban év végéig előrejelzett, a bruttó nemzeti össztermék értékére számított 1,5 százalékkal, illetve a kormány által remélt 1,2 százalékkal szemben idén az egy százalékot sem éri el, feltehetően 0,9 százalékos szinten állapodik majd meg.

 

Kimaradt?