Washington kiosztotta Bukarestet és Budapestet

Romániában a fontosabb politikusok elítélik ugyan az antiszemitizmust és a holokauszt tagadására irányuló kísérleteket, ennek ellenére azonban történtek antiszemita nyilatkozatok és voltak holokauszt-tagadó megnyilvánulások. Magyarországon ugyanakkor az alkotmány és a politikai irányvonal általánosságban védelmezi a vallásszabadságot, de folytatódtak a nyíltan antiszemita Jobbik parlamenti párt rasszista kommentárjai, és Budapesten egy imaház mellett támadás történt a zsidó közösség egyik tagja ellen. A megállapítások az amerikai külügyminisztérium nemzetközi vallásszabadság-jelentésében, a Romániáról és Magyarországról készült fejezetben hangzottak el.

Şova, Becali, Vadim Tudor                                             

 A holokauszt-tagadást illetően a dokumentum konkrétan megemlíti Dan Şovát, a nemzeti érdekű infrastrukturákért és a külföldi beruházásokért felelős megbízott minisztert, aki korábban, még a Szociáldemokrata Párt szóvivői minőségében, tagadta a iasi-i zsidópogrom áldozatainak számát, illetve a vérengzést kizárólag a német csapatokra kívánta hárítani. Şova szerint Romániában az ország területén élő egyetlen zsidónak sem kellett szenvednie az Antonescu-rendszerben. A szóvivő kijelentését elítélték a romániai és nemzetközi zsidó szervezetek, a politikus ellen bűnvádi panaszt emeltek a holokauszt tagadását tiltó törvény megsértése miatt.

Şovát akkor lemondatták szóvivői tisztségéről, pártfőnöke, Victor Ponta felszólítására pedig Washingtonba kellett utaznia, ahol a holokauszt Emlékmúzeumban meggyőződhetett Románia felelősségéről. Ennek nyomán a politikus elismerte tudatlanságból fakadó kijelentése felelőtlenségét, bocsánatot kért szavaiért, és elismerte, a dokumentumok áttanulmányozása nyomán megértette a romániai zsidóság tragikus sorsát – állapítja a dokumentum. A történtek után a román politikus fellépett a rasszizmus és az antiszemitizmus megfékezéséért, támogatta a holokauszt iskolákban és egyetemeken való tanítását szorgalmazó javaslatokat.

A Nagy-Románia Párt elnöke, Románia európai parlamenti tagjai, Corneliu Vadim Tudor ugyanakkor egy tévé-műsorban arról beszélt, hogy haláláig sem fogja elismerni a romániai holokauszt tényét. Kijelentése kapcsán panaszt emeltek ugyan ellene a romániai illetékes szerveknél, ám pártja kiadványai továbbra is helyet adnak antiszemita cikkeknek.

Az amerikai külügyminisztérium dokumentuma elismerően szól arról, hogy Romániában a kormány folytatja a Wiesel-bizottság ajánlásaiban foglaltak gyakorlatba ültetését, és haladást értek el annak tekintetében, hogy az iskolákba bevezessék a holokauszt tanulmányozását.

A jelentés a holokauszt tagadása miatt tesz említést Gigi Becaliról és Corneliu Vadim Tudorról is, akik egyben a vallási kisebbségeket is támadták.

Erőteljesebb kormánylépéseket

Magyarország vonatkozásában a dokumentum leszögezi: a szélsőséges Jobbik párt fokozta az antiszemita retorika használatát. A kormány rutinszerűen felszólalt ugyan a Jobbik tagjainak antiszemita kijelentései ellen, ám több megfigyelő is arra hívta fel a kabinetet, hogy következetesebben, erőteljesen és időben foglaljon állást az intolerancia támogatóival szemben. Megfigyelők amiatt is bírálták a kormányt, hogy nem szólalt fel és nem tett semmit antiszemita történelmi személyiségeknek a kormánykoalíció néhány tagja általi rehabilitációja ellen – állapítja meg a washingtoni külügyminisztérium.

Mindemellett nőtt az antiszemita incidensek száma, ezek erős reagálásokat váltottak ki a zsidó közösség, csakúgy, mint a kormány, a civil társadalom és vallási csoportok részéről.

Személyi túlkapások, kormánykorlátozások

A vallásszabadság tekintetében a jelentés Románia esetében elsősorban Gigi Becali cselekedeteit és kijelentéseit ítéli el. Gigi Becali egy tévé talk-show kapcsán úgy fogalmazott, hogy a baptisták és a neoprotestantizmus hívei nem tekinthetők keresztényeknek, ők ugyanis a „sátán kultuszához” tartoznak. Kijelentése ellen tiltakozott a baptista egyház, amely élesen bírálta a szóban forgó tévé-társaságot is, egyben pedig határozott intézkedéseket ért, az ilyen természetű kijelentések megakadályozásáért.

Magyarországot illetően azonban az amerikai külügyminisztériumi jelentés szerint a magyar kormány olyan korlátozásokat vezetett be, amelyek hátrányosan érintették a kisebbségi vallási csoportokat, és a vallásszabadságnak a kormány általi tiszteletben tartása a 2012-es év folyamán gyengült.

Az új vallásügyi törvény biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, ugyanakkor azonban megszüntette több mint 350, korábban elismert vallási csoport bejegyzését. A jogszabály úgyszintén megváltoztatta azokat az ismérveket, amelyek alapján a kormány egyházként ismeri el a vallási csoportokat. Az egyházi státus elvesztése több vallási csoport számára jelentős hátrányt jelentett, veszélybe sodorva azon képességüket, hogy folytassák jótékonysági szociális és egészségügyi szolgáltatatásaikat.

A jelentésnek megfelelően az elmúlt év során voltak olyan jelentések, amelyek a vallási hovatartozással, hittel és vallásgyakorlással kapcsolatos, a társadalomban előforduló gyalázkodásra és diszkriminációra vonatkoztak.

Az amerikai külügyi dokumentum kitért arra, hogy az amerikai nagykövetség a vallásszabadság kérdésében növelte szerepvállalását a kormányzati tisztségviselőknél, valamint a magyar és a nemzetközi civil csoportoknál. A nagykövet, a holokauszt, illetve az antiszemitizmus elleni harcban illetékes külügyminisztériumi különmegbízottak, valamint más amerikai tisztségviselők hangoztatták vezető magyar kormánytisztviselőknek a vallásügyi törvénnyel és az erősödő antiszemitizmussal kapcsolatos aggályaikat. A budapesti nagykövetség több, a holokauszttal kapcsolatos oktatási kezdeményezést támogatott – áll a Magyarországgal kapcsolatos összefoglalóban.

Kimaradt?