Az alkotmánymódosítás során felmerülő vitás kérdésekről készített felmérést az INSCOP Research cég az Adevărul című napilap felkérésére. A közvélemény-kutatás március 19-27. között készült, a mintacsoport 1082 tagú volt, a hibaküszöb 3 százalékos. Igaz, a kérésekre nem válaszolók részarány igen nagy volt, meghaladta a 20 százalékot.

Köztársasági többség, feltörő monarchia

A Románia államformájára vonatkozó kérdésre érdekes válaszok születtek. A mintacsoport több mint fele, 61,6 százaléka köztársasági államformát szeretne. A megkérdezettek több mint egyharmada, 35,3 százaléka elnöki köztársaságot kívánna. Parlamentáris köztársaságot 13,2 százalék, félelnöki köztársaságot pedig 12,9 százalék akarna.

Jelentős mértékben megnőtt viszont a királyságot óhajtók részaránya: 17,7 százalék szavazott erre az államformára. Érdekes módon lecsökkent a monarchiát választók életkora. Míg az kilencvenes években inkább az idősebbek voksoltak a királyságra, jelenleg inkább a megkérdezettek 18 és 35 közötti tagjai voltak a királyság hívei. Politikai megfigyelők szerint a királyságot választók részben I. Mihály erkölcsi tekintélyét, politikai magatartását vették figyelembe, egyben pedig szívesebben látnák a hatalom egyszemélyi képviselőjét.

Ugyanakkor azonban nem kevés szerepe volt döntésükben annak is, hogy végképp kiábrándultak a jelenlegi politikai osztályból. Végül az is szerepet játszhatott mindebben, hogy a királyságban a romániai hatalomgyakorlás leegyszerűsítését látták, nem utolsó sorban pedig követésre méltó személyt szerettek volna az ország élén látni.

Politológusok véleménye szerint a monarchia híveinek számbeli növekedésében szerepet játszott az utóbbi időszak politikai válsága, az államfő és miniszterelnök közötti ellentétek. Nézetüknek megfelelően azonban ezek a szavazatoknak csak „elméleti jelentősége" van. I. Mihály király, korára nézve, immár aligha vállalhatna tevékeny politikai szerepet, Margit hercegnének alig lenne esélye a nőket a politikában nem pártfogoló Romániában, férje, Radu herceg korábban már indulni akart Románia elnöki tisztségéért, így tehát „királyként" hitelét veszítette, Miklós herceg nagy hátránya pedig az, hogy románul voltaképpen nem tud.

Élvonalban a Nemzeti Bank

A mintacsoport tagjainak csaknem egynegyede nem válaszolt a kérdésre, hogy milyen összetételű parlamentet venne szívesebben. Az egykamarás parlament még mindig a legtöbb hívet vonzotta: csaknem 50 százalék szavazott rá, ugyanakkor azonban több mint 30 százalék megmaradna a jelenlegi kétkamarás parlament mellett. Az alkotmánymódosításról rendezett népszavazáson a megkérdezettek 43 százaléka állította, hogy elmegy voksolni.

A népszerű intézmények rangsorában némi változás következett be: jelen pillanatban az ortodox egyház, a hadsereg – és a Román Nemzeti Bank a leghitelesebb intézmény, több mint 69, illetve 64 és 50 százalékkal (a többi bank viszont már jóval kisebb népszerűségnek örvend). Politikai megfigyelők szerint a központi jegybank népszerűsége annak tudható be, hogy a lakosság a gazdasági stabilitás biztosítékát látja a pénzintézetben.

Az egyetemekben a mintacsoport tagjainak 49 százaléka bízik, a rendőrségre 48,5 százalék szavazatott, a Román Hírszerző Szolgálat 47 százalékot összesített, az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság pedig 44,2 százalékot ért el, a sajtó pedig közel 42 százalék bizalmát nyerte el. A szakszervezetekre csupán a megkérdezettek 26,1 százaléka szavazott. A politikai pártok egyike sem ért el 50 százaléknál több voksot.

A NATO-t 46,3 százalék tartja megbízhatónak, az ENSZ is 45,5 százalékot kapott, ugyannyit, mint az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalapban viszont csak a megkérdezettek 27,7 százaléka bízik.