Három lépésnyire az alkotmánymódosító referendumtól
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • 11°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6578 LEI
    • 1 USD = 3.9575 LEI
    • 1 GBP = 5.1941 LEI
    • 100 HUF = 1.4395 LEI

Három lépésnyire az alkotmánymódosító referendumtól


-A A+

Bár elsőre rendkívül szorosnak tűnik a Szociáldemokrata Párt (PSD) által bejelentett alkotmánymódosítási menetrend, a legutóbbi fejlemények fényében a referendum október 7-ei lebonyolítása egyáltalán nem lehetetlen.

Már csak a szenátus plénumának kell jóváhagynia az alkotmánymódosító tervezetet, s ha ez a jövő héten megtörténik, a választópolgárok október hetedikén járulhatnak az urnákhoz, hogy megerősítsék vagy elvessék az alaptörvény megváltoztatását.

Miután az utolsó bizottsági jelentés is elkészült, a Koalíció a családért szervezet és a közel hárommillió aláíró javaslata bármikor a plénum elé kerülhet. A szavazás kimenetelét illetően a törvényhozás felsőházában aligha várható meglepetések, miután az alsóházban a támogató voksok aránya 85,9 százalékos volt, és 2017. május 9-e óta nem zajlott le olyan társadalmi vita, amely az erőviszonyokat számottevően átrendezte volna.

Az üggyel kapcsolatban fenntartásokkal nyilatkozó Kelemen Hunor is inkább a PSD által bejelentett menetrenddel kapcsolatban fogalmazott meg kételyeket. Az RMDSZ elnöke az Agerpres-nek kifejtette: személyesen hajlik arra, hogy elfogadja, a házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre. Utalt arra is, hogy az RMDSZ szenátorai várhatóan a saját lelkiismeretük szerint szavaznak majd az alkotmánymódosításról, ahogy a képviselők is tették, ezúttal sem lesz egységes álláspontja a szervezetnek.

Ugyanakkor a politikus szerint az alkotmánymódosítás problémákat vet fel. „A család fogalma az egy dolog, a házasság pedig egy teljesen más dolog. Nem köthetjük össze a család fogalmát a házasság fogalmával, mivel léteznek olyan családok, ahol különböző okok miatt csupán egyetlen szülő van, és nem mondhatjuk azt, hogy az ne lenne család. Létezik olyan család, amely nem házasság útján jött létre, de nem mondhatod a kisgyereknek, amikor óvodás, vagy amikor iskolába megy, hogy neked nincs családod, mivel a szüleid nem házasodtak össze”- érvelt az RMDSZ elnöke.

Automata üzemmód

A július 6-án kihirdetett új referendumtörvény értelmében jelen pillanatban három lépésre vagyunk az alkotmánymódosító referendumtól. Az első lépés a plénumbeli szavazás a szenátusban. Ezután az alkotmánybíróság megvizsgálja, hogy az elfogadott törvényszöveg nem sérti-e az alaptörvény 152. cikkét, amely az alkotmánymódosítás korlátairól rendelkezik. Ha ezen a szűrőn átmegy, a szöveget az alkotmánybíróság döntésével együtt egyszerűen kihirdetik a Hivatalos Közlönyben.

Azért „egyszerűen”, mert a már idézett referendumtörvény 6. cikke értelmében a szenátusi szavazást követően az alkotmánymódosítás automata üzemmódra vált: az államfőnek semmilyen szerepe nincs (erre később visszatérünk), a kormánynak pedig csupán annyi, hogy a közvélemény tudomására hozza a módosítás szövegét és a szavazás időpontját. A voksolásra a parlamenti elfogadástól számított 30 napos időszak utolsó vasárnapján kell sort keríteni. Ha tehát a szenátus valamikor a jövő héten megszavazza az alkotmánymódosítást, az azt jóváhagyni hivatott referendumot kötelező módon október 7-én kell tartani.

Nem törvényszerű a népszavazás

Az alkotmány módosításáról, illetve a módosítás korlátairól az alaptörvény három cikke rendelkezik. Ezek szerint a módosító indítványt legalább kétharmados szavazattöbbséggel kell elfogadnia a képviselőháznak és a szenátusnak. Ugyanakkor, ha a két házban elfogadott törvényszöveg eltérő, egyeztetési eljárás kezdődik, és ha az nem vezet eredményre, a képviselőház és a szenátus együttes ülésen a törvényhozók legalább háromnegyedes többségével dönt a javaslatról.

A „háromnegyedes szavazás”, sőt az egyeztetési eljárás veszélye is nagyjából már elhárult, miután a szenátus illetékes szakbizottságai kínosan ügyeltek arra, hogy a szenátus verziója még véletlenül se térjen el a képviselőházban tavaly május 9-én elfogadott szövegváltozattól. Ennek érdekében – ahogy azt a bizottsági jelentés ki is emeli – a szenátorok kiegészítették a kezdeményezők által előterjesztett javaslatot azokkal az apró jogtechnikai változtatásokkal, amelyeket előttük a képviselők is megejtettek.

Az elfogadást követően, a módosító javaslatot referendumnak kell jóváhagynia, amit a parlamenti elfogadástól számított legfeljebb 30 napon belül kell megszervezni. Ebből az is következik, hogy népszavazást csak abban az esetben kell kiírni, ha a parlament elfogadja az alkotmánymódosító indítványt, mivel a referendummal kapcsolatban az alaptörvény nem döntésről beszél, hanem csak jóváhagyásról.

Nem lesz szavazás a család fogalmáról

A fentiekből következik az is, hogy a referendumon „a nép” csak áttételesen nyilváníthat véleményt a család definíciójának átfogalmazásáról. A népszavazási kérdés nem a család fogalmára vonatkozik majd, hanem az alkotmány módosítására. Az urnáknál megjelenő választóknak arra kell majd igent vagy nemet mondaniuk, hogy jóváhagyják-e – az alaptörvény 151. cikkének 3. bekezdése értelmében – a parlament által elfogadott alkotmánymódosítást.

Így történt 2003-ban is, amikor – eddig egyetlen alkalommal – módosult az eredetileg 1991-ben elfogadott alaptörvény. Mellesleg a referendum megszervezéséről és lebonyolításáról szóló törvény 7. cikke szövegszerűen rendelkezik a kérdésről is, amelyet fel kell tenni a polgároknak az alkotmánymódosító referendumok alkalmával:

A referendumon résztvevő állampolgároknak jogukban áll igennel vagy nemmel válaszolni a szavazólapra felírt következő kérdésre: „Egyetért-e a Románia alkotmányát módosító törvénnyel abban a formában, ahogy azt a parlament elfogadta?”

Az alkotmány hivatkozott cikkelyei egyébként nem tesznek különbséget az állampolgári vagy intézményi kezdeményezésre született alkotmánymódosítási javaslatok között, az eljárás minden esetben ugyanaz.

Új referendumtörvény

A jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt 2014-ben már nekifutott az alkotmány módosításának – akkor a most ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párttal közösen –, de a folyamat elakadt, mindenekelőtt a magas érvényességi küszöb miatt. Az akkor hatályos előírások értelmében az alkotmánymódosítás csak akkor lépett volna életbe, ha a választójogú népesség több mint fele részt vesz az e célból szervezett referendumon. Ugyan a szociálliberális kormánykoalíció 30 százalékra csökkentette az érvényességi küszöböt, de az ellenzéki pártok – köztük az RMDSZ – megóvták a jogszabályt az alkotmánybíróságon, a taláros testület döntése értelmében pedig az új szabályozás csupán az elfogadása után egy évvel, 2014 decemberében léphetett életbe.

Jelen pillanatban tehát az alkotmány módosításához csupán a választók 30 százalékának részvételére van szükség. Feltétel továbbá, hogy az igen szavazatok száma elérje a választópolgárok 25 százalékát.

Az államfőt kigolyózták

Korábban a törvény előírta, hogy az alkotmánymódosító referendum megszervezéséről és lebonyolításáról minden esetben külön törvénynek kell rendelkeznie. Ezt a törvényt – a parlament által elfogadott többi jogszabályhoz hasonlóan – az államfő visszaküldhette újratárgyalásra, illetve kérhetett előzetes alkotmányossági normakontrollt is, és ily módon elvileg késleltethette egy referendum kiírását. Ezt szem előtt tartva a PSD-ALDE koalíció módosította a referendumtörvény 6. cikkelyét, kiiktatva az államfőt az alkotmánymódosítási eljárásból. 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X