Élet a két világháború között – levetítették az erdélyi magyarságról szóló második dokumentumfilmet
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 27°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 27°
      Székelyudvarhely
    • 21°
      Gyergyószentmiklós
    • 27°
      Székelykeresztúr
    • 21°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 29°
      Arad
    • 26°
      Gyulafehérvár
    • 29°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 30°
      Nagybánya
    • 27°
      Marosvásárhely
    • 28°
      Zilah
    • 29°
      Szatmár
    • 25°
      Nagyszeben
    • 29°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Élet a két világháború között – levetítették az erdélyi magyarságról szóló második dokumentumfilmet


-A A+

A két világháború közötti korszakot ismertette az RMDSZ megbízásából készült Magyarok Romániában – száz év története című dokumentumfilm-sorozat második része, amelyet a Kolozsvári Magyar Napokon, kedden mutattak be.

A Sapientia EMTE dísztermében az első vetítésről lemaradók megtekinthették az első filmet (amely itt érhető el), majd a második részt is bemutatták, amely 22 év történetét, a két világháború közötti időszakot foglalja egybe.

A vetítés előtt Székely István, a dokusorozat ötletgazdája emlékeztetett: a filmek az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában program részei. Vig Emese, a film szerkesztője kiemelte: számára Bárdi Nándor, a projekt szakmai irányítója világított rá annak fontosságára, hogy a trianoni döntéssel az erdélyi magyarság mögül eltűnt a magyar állam, és azzal ébredtek fel, hogy román a csendőr, a jegyző, minden hivatalnok – ilyen körülmények között pedig megpróbáltak megélni.

A második film feladata volt 22 évet összefoglalni, a készítők pedig ezúttal is igyekeztek a különféle fontos területekre koncentrálni – ahogyan azt később Fodor János történész elmagyarázta: a kultúra, a politika, a gazdaság és a társadalom változásaira.

Felvázolták többek között a románosítás különböző módszereit, azt a törekvést, hogy az új hatalom etnikai alapon megszerezze a kulcspozíciókat. Felhívták a figyelmet arra: a román polgárság számára bár megnyílt a közigazgatás, számos erdélyi románnak nem tetszett, hogy az ókirályságbeliek szereznek hatalmat.

Hangsúlyt fektettek arra, hogy a földreform törvényét, annak következményeit ismertessék, amely során nemcsak földterületeket, de számos épületet is kisajátítottak, és egyúttal a betelepítéseket is lehetővé tették. Rávilágítottak a magyar politikai érdekképviselet különböző szereplőire, azokra a tömörülésekre, vitákra, amelyek a kort jellemezték, illetve a román féllel való együttműködés lehetőségeire.

A film a második bécsi döntésnél ért véget, a következő részben ettől a történelmi pillanattól folytatják majd.

Bárdi Nándor, a filmsorozat szakmai irányítója a vetítés után kiemelte: három fontos kérdésre igyekeztek rávilágítani. Egyrészt arra, hogy a magyar politikai elit hogyan próbált integrálódni a román politikai rendszerbe, másrészt arra, hogy a román etnopolitikai rezsim hogyan befolyásolta a kisebbségi társadalom rétegződését. Harmadrészt azt vázolták fel, hogy miként alakult ki az a párhuzamos társadalom az érintett korszakban, amelynek párhuzamos voltát ma már észre sem vesszük.

Lucian Nastasă-Kovacs történész szintén felszólalt: ő többek között arról beszélt, Románia nem számított demokratikusnak, a kisebbségi jogok hiánya jellemezte, illetve az erős cenzúra – egyebek mellett.

Gidó Attila történész a filmben és a vetítés utáni megszólalásában is az erdélyi zsidók sorsáról beszélt, arról, hogy az első világháborút követően nagyjából 200 ezer zsidó került Erdéllyel Románába, nagy részük pedig magyar nyelvű és kultúrájú volt. És bár sokuk a két világháború között saját párthoz csatlakozott, illetve etnikailag zsidónak kezdte tartani magát, mégis erős kötődésük maradt a magyarsághoz.

Bárdi Nándor kifejtette: több megközelítés is alkalmazható történészként: a sérelmi megközelítés, a konfliktust kiemelő megközelítés – amely szerint a hatalom szítja a feszültséget –, a közösségépítő szemlélet – amely értelmében a történelmi determinizmus helyett a társadalom igenis képes pozícionálni magát –, illetve az összehasonlító társadalomtörténeti megközelítés.

Fodor János történész, az első film forgatókönyvírója arra világított rá, hogy nagy kihívás volt az általa írt filmben és a most vetítettben is összefoglalni minden fontos jelenséget, és nem is az volt a kihívás, hogy információkat gyűjtsenek össze, hanem, hogy mit válogassanak össze azokból.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X