• 2018. november 12., hétfő
    Jónás, Renátó
  • Kolozsvár
    • -2°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -1°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • -2°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • 11°
      Nagyvárad
    • -0°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • 10°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6586 LEI
    • 1 USD = 4.1342 LEI
    • 1 GBP = 5.3120 LEI
    • 100 HUF = 1.4475 LEI

„Az erdélyi magyar kisebbségi társadalom egyre inkább teljes értékűvé válik” – interjú Barna Gergő szociológussal


-A A+

itt részletezett kutatás rá eső részéről az előbbivel beszélgettünk, rákérdezve nemcsak az eredmények hátterére, hanem arra is: milyen üzenetük van a számoknak a centenárium évében a románság felé?

" />

Augusztus elején ismertette részletes felmérésének eredményeit Barna Gergő és Kiss Tamás szociológus. Az itt részletezett kutatás rá eső részéről az előbbivel beszélgettünk, rákérdezve nemcsak az eredmények hátterére, hanem arra is: milyen üzenetük van a számoknak a centenárium évében a románság felé?

Úgy tűnik, a romániai magyarok pesszimistábbak a románoknál, legyen szó a korrupció, életszínvonal, demokrácia kérdésétől egészen a kivándorlásig vagy a gyerekszám csökkenéséig. Hogyan lehet, hogy személyes életükkel viszont több tekintetben is elégedettebbek?

A közhangulatot alapvetően két tényező befolyásolja, egyrészt az ország gazdasági helyzete, másrészt a politikai történések. Ha abból indulunk ki, hogy a gazdasági folyamatok inkább pozitívak az utóbbi években, főképp a gazdasági válsághoz viszonyítva, az okokat a politikai tényezőkben érdemes keresnünk.

Egyrészt azt állapíthatjuk meg, hogy az erdélyi magyarok az utóbbi tíz évben folyamatosan eltávolodtak a román politikai tértől. Ez az egyik jele az erdélyi magyar társadalom fokozódó párhuzamosodásának is. A román politikai aktorok kivétel nélkül ebbe az irányba taszítják őket. Jelentősebb bizalom a magyarok körében utoljára a 2005-2008-as Tăriceanu-kormány időszakában volt, akkor még számottevő volt azok aránya, akik megbíztak a kormányban, az elnökben, a parlamentben, és általában az állami intézményekben. Most alapvetően nem bíznak abban, hogy a politikai osztály képes lesz pozitív irányba kormányozni a román társadalmat.

Ezzel szemben az egyéni szinthez kapcsolódó kérdésekben valamivel elégedettebbek a magyarok, az életszínvonalukkal, az egészségügyi helyzetükkel, iskolázottságukkal. A munkahely és a jövedelem esetében nincs számottevő eltérés. Feltételezhetjük, hogy a románok esetében a negatív politikai kontextus nagyobb mértékben rávetül a privát szférára is, átszövi a mindennapokat. Nagyon fontos adalék mindehhez az is, hogy az erdélyi magyarok számára ugyanolyan fontos Románia fejlődése, mint maguknak a román nemzetiségűeknek – nagyon is tudatos felismerése annak, hogy a magyar közösség jóléte alapvetően az ország irányától, fejlődési pályájától függ. Ez merőben cáfolja a román politikai és médiaszereplőinek azon gyakorlatát, amely rendszerint ellenségképként kezeli a magyar kisebbséget.

A felmérés ismertetőjén szóba került az Európai Unió megítélése: az erdélyi magyarok kisebb arányban bíznak az EU-ban, mint a románok (37 vs. 55 százalék). Három magyarázat merült fel: a gazdasággal és kisebbségek jogaival kapcsolatos csalódások, illetve a magyar kormány Brüsszel-ellenes kampánya. Hogyan érintheti ez majd az EP-választás eredményeit itthon?

Alapvetően az első két tényező a magyarázat. Románia teljes lakossága nagy várakozásokkal tekintett az Európai Unióhoz való csatlakozásra, amelytől a nyugati életszínvonal elérését, az ahhoz való közeledést vizionálta mindenki, románok és magyarok egyaránt. Ma már a többségi vélemény az, hogy a csatlakozás valós nyertesei a nyugati állomok, amelyek egyrészt olcsó munkaerőt importáltak, másrészt piacot teremtenek saját gazdaságuk számára a csatlakozó országokban. Az árak uniós szinten mozognak, a fizetések közötti szakadék pedig nem csökken.

Az erdélyi magyarok (és más közép-kelet-európai kisebbségek esetében is) volt egy plusz várakozás is, amely értelmében az EU az utolsó védvonalat jelentette számukra a kisebbségi jogok tekintetében. Nagy valószínűséggel ezzel magyarázható az erdélyi magyarok kiemelkedő, majdnem 9 százalékos szereplése a 2007-es és a 2009-es EP választásokon. Mára ez a várakozás is inkább illúziónak bizonyult, azaz a védvonal-szerep határai jelentősen kitolódtak. Kérdés, hogy a Minority SafePack kezdeményezés milyen mértékben fog tudni ezen változtatni. A magyarországi politika ebben a kérdésben inkább katalizátor szerepet tölt be, azzal, hogy explicit kritikát fogalmaz meg Brüsszellel szemben, eltérően a román politikai osztálytól, amely továbbra is szinte homogén módon, pártoktól függetlenül alig ad hangot a lakosság EU-val szembeni fenntartásainak.

Az egyházakkal szembeni bizalom magasabb az erdélyi magyaroknál, mint a románoknál (83 vs. 77 százalék) és a vallásosságot is nagyobb arányban szeretnék erősödni (62 vs. 71), miközben a magyarok inkább „papíron”  vallásosabbak a románoknál, legalábbis figyelembe véve egy korábbi interjúban elhangzott megállapítást: „a kutatások azt mutatták ki, hogy a vallásosság erőteljesen növekedett a kilencvenes években, de a papok jelezték, hogy ez nem igaz – ők azt látták, hogy a rendszerváltás után hirtelen megnövekedett ugyan a templomba járás, de aztán visszacsökkent a korábbi szintekre”. Tulajdonképpen mit érthetünk vallásosság alatt?

Ehhez az idézett Kiss Dénes szociológus sokkal jobban ért. Mi az egyházakkal szembeni bizalmat mértük. Ebből a szempontból szerintem kiemelt szerepe van annak, hogy a magyar egyházak alapvető pillérei az etnikai intézményrendszerünknek, a vallásosság, a hit kérdésén túl közösségi funkciókkal is bírnak. Az is fontos szempont, hogy az erdélyi magyarok általában konzervatívabbak a többségi lakossághoz képest.

Másrészt, a román társadalom szempontjából azt feltételezhetjük, hogy ott nem teljesen független az állami intézmények és az egyház megítélése, ezek szorosan összekapcsolódnak a percepciók szintjén is. Országos szinten az egyház iránti bizalom csökkenése a többi állami intézmény iránti bizalom csökkenésével egyenes arányba ment végbe, összefüggésben néhány egyházon belüli korrupciós üggyel és általában a korrupcióellenes harccal.

A médiával szembeni bizalom is alacsonyabb az országosnál, azaz míg a románok 42, addig a magyarok 34 százaléka bízik benne. Összefüggésben állhat ez és a román televíziók követésének drasztikus csökkenése a kilencvenes évek óta? Mire gondolhatnak ilyenkor a megkérdezettek, a román médiára, a magyarországira, az erdélyi magyarra? Esetleg begyűrűzött a fake news-jelenség, a mainstream médiával szembeni bizalmatlanság?

A média iránti bizalom mértéke sokat nem árul el sem a csatornák típusa, sem pedig azok nyelve szerint. Nagy valószínűséggel magyar válaszadóink inkább a román médiákra gondoltak ennél a kérésnél. Ha külön kérdezünk rá ezekre, a magyarországi televíziók esetében például a bizalom sokkal magasabb szintű, ezeket az erdélyi magyarok mintegy kétharmada tartja hitelesnek, míg a romániai TV-adókat mintegy egyharmaduk.

A fake news jelenség inkább az internetes tartalmakra koncentrálódik, az online újságok, illetve közösségi médiák a legkevésbé hitelesek, annak ellenére, hogy egyre nagyobb teret hódítanak, és nyilván hatnak is közvéleményre.

Ennél fajsúlyosabb annak kérdése, amit Ön is említett, hogy az erdélyi magyarok egyre inkább csak a magyar nyelvű médiatérbe kapcsolódnak be, a televíziózás esetében a magyarországi TV-adók a dominánsak, de az Erdélyi Magyar Televízió és a közszolgálati magyar adások nézettsége sem elhanyagolható. Az elmúlt húsz évben radikális változás következett be ezen a téren, míg a 90-es évek végén az erdélyi magyarok mintegy egynegyede fogyasztott dominánsan magyar nyelvű tévéadásokat, addig ez mára a háromnegyedükre igaz. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent a román nyelvű adók nézettsége. A román médiában félre is értelmezték ezt az eredményt, ez nem azt jelenti, hogy a magyarok nem néznek egyáltalán román nyelvű televíziót, csupán a fogyasztáson belüli arányok fordultak át. Az erdélyi magyarok többsége továbbra is néz román adókat is.

Mit lát érdemesnek hangsúlyozni a centenárium évében a román közösség irányába a felmérés eredményei alapján?

Magyar és román szempontból is vannak fontos eredmények. A magyar közösség számára a már bemutatott eredményeken túl talán fontos annak láttatása, hogy a román társadalom nem teljes mértékben elutasító a kisebbségekkel szemben. Az erdélyi románok jelentős többsége elfogadja a különböző kisebbségi jogosítványokat, az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, a magyar nyelvű médiahasználatot, a magyar polgármesterek és képviselők választhatóságát, a kétnyelvű feliratokat. A tolerancia ilyen értelemben elég magas az erdélyi megyéken belül, ez azért is érdekes, mivel ettől teljesen elszakadtnak látszanak a jelentős mértékben Erdély-központú román politikai jobboldal elmúlt időszakbeli viszonyulásai a kisebbségi kérdésekhez.

De ugyanígy fontos az is meglátásom szerint, hogy a román lakosság egyharmada kívánatosnak tartja Magyarország nemzetközi tekintélyének növekedését, vagy hogy több mint egynegyedük egyetért azzal, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében a magyar kisebbségnek több jogot kellene biztosítani.

Mindkét közösség és döntéshozóik számára fontos kérdés lehet a két társadalom közötti párhuzamosság mélyülése is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az erdélyi magyar kisebbségi társadalom egyre inkább kiteljesedik, teljes értékűvé válik, a társadalom különböző alrendszerei, dimenziói etnikailag szerveződnek (pl. az oktatás, a politikai képviselet, a médiafogyasztás, a kultúra, az egyházi élet, a szociális ellátás, a szabadidőtöltés és a sport, de részben a gazdaság is). Román-magyar viszonylatban mind az egyéni, mind pedig az intézményi interakciók szerkezete és intenzitása változik. Ez meglátásom szerint ma már egy természetes folyamat, a kérdés az, hogy milyen következményekkel kell számolni közép és hosszútávon.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X