• 2018. november 17., szombat
    Hortenzia, Gergõ
  • -1°
    Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -4°
      Kovászna
    • -4°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -5°
      Sepsiszentgyörgy
    • -2°
      Arad
    • -0°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -6°
      Beszterce
    • -3°
      Déva
    • -1°
      Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • -1°
      Zilah
    • -0°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • -3°
      Temesvár
    • -5°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Felmérés: eltér a valóságtól az erdélyi magyarok önképe


-A A+

Nagy mértékben torzult az erdélyi magyarok önképe, a különböző régiókban élő magyarok nagyon keveset tudnak egymásról; ugyanakkor a románok toleránsabbak nálunk, és az Európai Unióban is jobban bíznak – többek között ez derül ki az ország teljes lakosságát, az erdélyi románságot, illetve az erdélyi magyarokat kikérdező, számos kérdésre választ adó felmérésből.

Az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatásról csütörtökön számolt be Porcsalmi Bálint, a szövetség ügyvezető elnöke, illetve Barna Gergő és Kiss Tamás szociológus. A politikus elmondta, idén ősszel indítanak egy olyan kampányt, amellyel a románokat szólítják meg a felmérés adatainak ismeretében. Porcsalmi kihangsúlyozta azt is: önbeteljesítő prófécia lehet az az önkép, amit a magyarok vallanak, holott sok esetben mást mutat a valóság, mint amit elképzel róla a közösség.

Hogyan tovább, Románia?

A felmérésekből az látszik, hogy az erdélyi magyarok pesszimistábbak a románoknál, ami az ország jövőjét illeti. Nagyobb arányban gondolják, hogy csökkenni fog a demokrácia szintje és az életszínvonal, a gazdasági egyenlőtlenségek és a korrupció mértéke nőni fog, és jóval nagyobb arányban hiszik azt, hogy megnő a kivándorlás mértéke – míg például a teljes lakosság 51 százaléka vélekedik így, addig az erdélyi magyarok 75 százaléka.

Érdekes módon azonos arányban, 82 százalék gondolja úgy mindkét közösség, hogy Románia nemzetközi tekintélyének nőnie kellene, de a teljes lakosságnak csak 35 százaléka gondolja úgy, hogy ez Magyarország esetében is kívánatos – az erdélyi magyarok 87 százaléka reménykedik ebben, és csak 2 százalékuk szeretné, ha csökkenne.

A bevándorlást illetően is jelentős különbségek mérhetők: a teljes lakosság 59 százaléka utasítja el, hogy nőjön a nem európai bevándorlók száma – az elutasítók aránya az erdélyi magyarok esetében 83 százalék.

Hogyan tovább, erdélyi magyarság?

A megkérdezett magyarok 74 százaléka szerint nő a vegyes házasságok száma (holott valójában csökken), de már csak 58 százalék gondolja azt, hogy javul a magyar nyelvű oktatás minősége. A magyar-román viszony javulásában csak 47 százalék hisz, és abban már csak 40 százalék, hogy több jogot kapnak kisebbségek. Az autonómia megvalósulásában csupán 20 százalék, míg a decentralizációs folyamatban egynegyedük bízik.

Elégedettebbek vagyunk

Érdekes módon az erdélyi magyarok elégedettebbek több tekintetben is a teljes lakosságnál és az erdélyi románsághoz viszonyítva is. Így például míg Románia lakosságának 41 százaléka elégedett jelenlegi életszínvonalával, addig az erdélyi magyarok 53 százaléka. Az iskolázottsági szint tekintetében is az ország 56 százalékához képest az erdélyi románok 66, a magyarok 70 százaléka elégedett. Jövedelmével az ország 38, az erdélyi románok 44, az erdélyi magyarok 40 százaléka tud megbarátkozni.

Az erdélyi magyarok ugyanakkor rendre kevesebben bíznak abban, hogy az ország jó irányba megy, mint a románok. Barna Gergő magyarázata szerint a 2008-as gazdasági válságot követően a románok és magyarok hasonlóképpen gondolkodtak, és Klaus Johannis államfő megválasztása is bizalmat keltett a magyarokban, de már sem a Cioloș-, sem a Ponta-kormány nem javított a magyarok közhangulatán, míg a románokén igen.

Az EU-ban több okból sem bízunk

Míg az ország 77 százaléka bízik az egyházakban (ez tehát többnyire az ortodox egyházat érinti), addig az erdélyi magyarok 83 százalékára érvényes ez. Az EU megítélését tekintve jelentős különbségek mérhetők: az ország 55, az erdélyi magyarok 37 százaléka bízik csupán benne. A helyi önkormányzatokkal más a helyzet: 54 százaléka az erdélyi magyaroknak bizalommal tekint rájuk, míg a teljes lakosságnak 46 százaléka.

Ami az EU megítélését illeti, a szociológus elmondta: egyrészt elmaradt a várt gazdasági hatás a csatlakozás után, másrészt a kisebbségi ügyeket sem vállalja fel az Unió úgy, ahogyan azt elvárnák az erdélyi magyarok. Ugyanakkor a magyarországi média fogyasztása, a magyar kormány Brüsszel-ellenes üzenete is hozzájárulhat az eredményhez. Barna Gergő kiemelte: a Minority SafePack befolyása egyelőre kérdéses, de a jelek szerint ez sem volt pozitív hatással ebben a tekintetben.

A korrupcióellenes ügyészség 43 százalékos bizalmat kapott Romániában, ezzel szemben a magyaroknak csupán 33 százaléka ad hitelt az intézménynek. Az igazságszolgáltatás a teljes társadalom 37, a magyarok 31 százalékának nyerte el a bizalmát. A médiával szemben is alacsonyabb a bizalom aránya: a teljes lakosság 42 százaléka bízik benne, az erdélyi magyaroknak csupán 34 százaléka.

Hányan és kikre szavaznánk?

Ha vasárnap zajlanának az országos választások, a teljes lakosság 52, a magyarok 51 százaléka menne el szavazni, és valószínűnek tartja az ország 23, az erdélyi magyarok 21 százaléka is, hogy az urnákhoz járulna. A januári mérések szerint 89 százalék szavazna az RMDSZ-re, 4 százalék az EMNP-re és 3 százalék az MPP-re – ez az arány nem sokat változott: 2010 decemberében az RMDSZ 81, az MPP 7, az EMNP 5 százalék támogatással bírt.

A román pártok nem számíthatnak sok magyar szavazatra: míg például 2009 szeptemberében 22 százalékon állt a PNL és 2015 márciusában is újabb csúcsra ért  a támogatottsága (16 százalék), most újra mélyponton van, 5 százalékos bizalmat kap az erdélyi magyaroktól. A PSD szintén ennyit, az USR pedig 3-at, a márciusi mérések szerint.

Milyen nyelven tévézünk?

A román nyelv elégséges ismerete – önbevallás szerint – nem romlott másfél évtized alatt, ha az összképet vesszük figyelembe, viszont a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek körében mégis tapasztalható romlás. A televízióműsorok nyelvét tekintve – bár a mérés elnagyolt eredményeket mutatott csak – hatalmas változások történtek a kilencvenes évek végétől. Míg akkoriban dominánsan magyar nyelvű műsorokat nagyjából 25 százalék követett, ez mára 75 százalék fölötti, dominánsan román nyelvű műsorokat 50 százalék helyett 10 százalék alatt néznek.

Hányan leszünk, hányan lesznek?

A Kiss Tamás által ismertetett demográfiai mérésekből kiderült: a magyarok alaposan túloznak, amikor saját létszámukat kell felbecsülniük. Az átlag szerint több mint 2 millió magyar él Romániában, és a romák számát is 2,3 millióra tették az egyes mérések szerinti a valós 1,3 millióhoz képest.

A mérések szerint míg a teljes lakosság 26 százaléka gondolja úgy, hogy növekedni fog a románok aránya az országban, addig a magyarok fele gondolkodik hasonlóan. A magyarok aránya a teljes lakosság 29 százaléka szerint növekszik majd, a magyaroknak azonban csak 22 százaléka gondolja ezt így – sőt 55 százalékuk véli úgy, hogy csökkenni fog az arányuk

 A romák aránya a teljes lakosság 72 százaléka szerint emelkedik majd, a magyarok 92 százaléka gondolja ezt. A bevándorlók arányát is másképp saccolja a két mért közösség: a teljes lakosság 47 százaléka szerint lesznek többen, míg a magyarok 51 százaléka gondolja ezt.

Hány gyermek az ideális?

Hány gyermek ideális egy romániai vagy erdélyi magyar családban? A teljes lakosság 6,7 százaléka gondolja úgy, hogy egyetlen gyermek ideális, és 59 százaléka mondja, hogy kettő, 23,7, hogy három – ezzel szemben csupán 2,9 százaléka mondja az erdélyi magyaroknak, hogy az egyke ideális, csak 47,8 százalék, hogy kettő ideális, és 37,7 százalék, hogy három gyermek az.

A valóság egyébként más képet mutat: Románia termékenységi rátája 1,52, az erdélyi magyaroké 1,54, ráadásul a románság körében a társadalmi státus meghatározóbb ebben a kérdésben, már-már egygyerekes családképről beszélhetünk, míg ez a magyarságra nem érvényes.

Kiss kihangsúlyozta: a demográfiai stressz, azaz a többek között magyarok létszámának csökkenését vizionáló elképzelések önbeteljesítő erejűek lehetnek, generálhatják például a kivándorlást – miközben népesség-előreszámítási adataik szerint a magyar nyelvi közösség tartani fogja az arányát az országban a jövőben.

Hányan és hová mennénk külföldre?

A teljes lakosságnak 14,6 százaléka menne külföldre dolgozni pár hétre vagy hónapra, a magyarok 16,9 százaléka. Néhány évre is kevesebben mennénk el a magyarok közül: 13,2 százalék a teljes lakosság körében, 9,2 a magyarokéban ez az arány. Véglegesen azonban már többen mennének magyarok: 6,7 százalék a 6,2-vel szemben.

Rövid- és középtávú munkára, végleges kitelepedésre is az elsődleges célország Németország, míg Magyarország népszerűsége jelentősen csökkent 2008 óta. Ez azt jelenti, hogy véglegesen kitelepedni 31 százalék akarna Németországban, Magyarországon 25 százalék.

Milyen a román-magyar viszony?

Bár 2016 óta csökken azok aránya Romániában, akik szerint együttműködéses kapcsolat van a románok és magyarok között, ez 55 százalékról 47-re csökkent, 2006-ban még csak 31 százalék gondolta ezt így. Konfliktusosnak 20 százalék tartja a viszonyt, az elmúlt másfél évtizedben ez alig változott, bár 2008-ban 28 százalék is gondolta így. A kölcsönös érdektelenségre 23 százalék „voksolt” a felmérés során.

Másképp ítélik meg ezt az erdélyi magyarok: 41 százalék szerint konfliktusos a viszony, és ez folyamatosan növekedett másfél évtized alatt. Az együttműködésben is egyre többen bíznak: 2017 márciusa óta, hosszas csökkenés után 26 százalékról 31-re növekedett ez a tábor; 24 százalék gondolja, hogy a kölcsönös érdektelenség esete áll fenn.

A szíriai menekülteket utasítjuk el leginkább

Kit mennyire fogadunk el? Az egytől hétig terjedő, úgynevezett Bogardus-skálán mérték ezt, amelynek egyik végén a családtagi státuszt is elfogadnánk (1 pont), a másik végén az országban sem látnánk szívesen (7 pont). Ennek értelmében a romániai románok 2,3 pontot kaptak az erdélyi magyaroktól, a romániai magyarok pedig 2,9-et a teljes lakosságtól. A magyarországi magyarok 1,6 százalékot kaptak az erdélyi magyaroktól, 3,8-at a teljes lakosságtól. A romákkal szemben különösen elutasítók vagyunk: a teljes lakosság 4,2, az erdélyi magyarok 4,7 pontot adtak átlagban, a szíriai menekültek pedig 5,6 pontot kaptak az előbbiektől, 6,3-at a magyar közösségtől.

Az erdélyi románok toleránsabbak

A románok körében nem túlzottan szimpatikus az autonómia fogalma: bár 11,2 százaléka megadná a területi autonómiát, a teljes lakosságnak csak 6,5 százaléka. Ezzel szemben a legnagyobb arányban a polgármesterek, parlamenti képviselők megválasztását támogatják az erdélyi románok (76,1) és a románok (59,5), illetve a közszolgálati televízióban vetített saját műsorokat (75,5, illetve 60,9 százalékban). Az egyetemeken való anyanyelven tanulást csak 64,6, illetve 44,6 százalék támogatja, látszik tehát, hogy az erdélyi románok e tekintetben is másként gondolkodnak – de minden egyes feltett kérdésre válaszolva toleránsabbnak bizonyultak.

Kevesen büszkék a centenáriumra

Arra a kérdésre, hogy részt vesznek-e centenáriumi rendezvényeken, a teljes lakosság 16 százaléka igennel válaszolt, mert büszke az évfordulóra. Az erdélyi magyarok csupán 2 százaléka gondolta így. További 17, illetve 9 százalék válaszolta, hogy részt vesz az esemény érdekessége miatt. A televízióból a teljes lakosság 51 százaléka követi az eseményeket, az erdélyi magyarok 33 százaléka. Míg a teljes lakosság 10 százaléka nem követi a centenárium történéseit, a magyarok 53 százaléka jár el így.

A magyarok 37,7 százaléka gyakran el is mondaná a románoknak, hogy nem tud és nem akar ünnepelni idén, 38,8 százalék pedig egyetért ezzel azzal, hogy nem ünnepelhet, de nem beszélne róla a konfliktusok elkerüléséért, 8,3 százalék nem ért egyet azzal, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megtette ezt a kijelentést, mert romlott a viszony, 7,1 százalék meg másképp látja a centenáriumhoz való viszonyulás kérdését.

A teljes lakosság összesen 39 százaléka gondolja, hogy biztosan vagy valószínűleg hasonlóan láthatják közös történelmüket – az erdélyi magyarok csupán 23 százaléka vélekedik így. A teljes lakosság 47 százaléka szerint valószínűleg vagy biztosan nincs erre esély, az erdélyi magyarok 71 százaléka gondolja ezt. Az erdélyi románok 35 százaléka szerint van erre kilátás, 51 százaléka szerint nincs.

Ezzel szemben az erdélyi magyarok inkább szeretnék, ha ez megvalósulna: 81 százalék, szemben az erdélyi románokkal, akik 63,2 százaléka, és a teljes lakossággal, akik 64,6 százaléka.

Megoszlanak a vélemények arról is, hogy mennyire járultunk hozzá az ország fejlődéséhez. A teljes lakosság 41, az erdélyi románok 50, a magyarok 73 százaléka szerint igen, míg a teljes lakosság 24, az erdélyi románok 17, az erdélyi magyarok 5 százaléka szerint nem.

A kutatás egy 2017. december 9. – 2018. január 12 között lefolytatott nagymintás adatfelvételre épült, ami Románia teljes népességére (1200 fő), valamint az erdélyi magyarokra (1400 fő) és az erdélyi románokra (733 fő) volt reprezentatív. Összesen 1636 kérdőívet kérdeztek le román és 1433 kérdőívet magyar nyelven.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X