Hivatalos: nem kap szociális segélyt az, aki elutasítja az elsőre felajánlott munkát

Kihirdette Klaus Johannis államfő szerdán azt a törvényt, amely szerint elveszíti a szociális segélyt az a munkanélküli, aki visszautasítja az elsőre felajánlott munkahelyet - tájékoztat az elnöki hivatal közleménye. 

Június 20-án a képviselőház döntő házként, 274 támogató, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással fogadta el azt a tervezetet, amelynek értelmében elveszíti a szociális segélyt az a munkanélküli, aki visszautasít egy felajánlott munkahelyet. A garantált minimálbérre vonatkozó 2001/416-os törvényt módosító tervezet értelmében nem lesz jogosult a szociális segélyre az a munkanélküli, aki visszautasít egy felajánlott állást, vagy nem hajlandó a munkaerő-elhelyezési irodák által szervezett programokon, képzéseken részt venni. 

Aki elvesztette a szociális segélyhez való jogát, az az erre vonatkozó határozat megszületésétől számított 12 hónap múlva kérvényezheti ismét a támogatást. Az elfogadott javaslat azt is előírja, hogy a segély összegének megfelelő közmunkát kell végeznie a polgármester felkérésére annak, aki felnőtt, munkaképes és részesül a támogatásban. Amennyiben az illető maradandóan vagy ideiglenesen munkaképtelen állapotban van, a kiosztott munkát a segélyben részesülő család más, munkaképes tagjainak kell elvégezniük. 

A napszámos munkával nem jár biztosítás

A tervezet a polgármesterek számára is megszabja a tennivalókat a helyi munkaerő kiaknázása érdekében. Az elöljáróknak összesíteniük kell a helyi jogi és magánszemélyektől, családi vállalkozásoktól érkező munkaerő-igényléseket, és az idénymunkákra (napszámos munkára) be kell osztania a szociális támogatásban részesülő személyeket. A beosztást tartalmazó listát ki kell függesztenie a polgármesteri hivatalban. Az az elöljáró, aki nem teljesíti ezt a feladatát, ezertől ötezerig lejig terjedő bírságban részesül. 

Amennyiben a szociális segélyben részesülő családok munkaképes tagjai egymás után kétszer visszautasítanak egy felajánlott szezonális munkalehetőséget, elveszítik a segélyhez való jogukat. Ez alól kivételt képez az, aki a területi munkaerő-elosztó ügynökség szakmai képzésében vesz részt. 

Szakértő: amatőr a törvénymódosítás

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének oktatója, Cristina Raț szerint nagyon amatőr módon és a legszegényebb dolgozók kárára módosították a törvényt, a jogszabály indoklása például szinte teljesen légből kapott és előítéletes. Emlékeztetett, ha valaki napszámosként dolgozik, nincs joga nyugdíjra, szülési szabadságra, munkanélküli segélyre, betegbiztosításra. Rámutatott, a szociális segéllyel betegbiztosítás jár, ezért nagyon fontos lenne, hogy ne fosszuk meg az érintetteket ettől a lehetőségtől. Másképp az alkalmi munkások nagyon nehezen tudnák fizetni az egészségügyi hozzájárulást, így nem részesülnének az államilag szubvencionált orvosi szolgáltatásokban, és még inkább gyengülne a munkaképességük. 

Emlékeztetett, hogy eredetileg mind a közmunka, mind a különböző tanfolyamokon való részvétel a szerződéses munkavállalás esélyeit volt hivatott elősegíteni. Viszont nem szabályozta azt, hogy mi legyen az aluliskolázottakkal, akiknek leginkább a Második Esély iskolaprogramban való részvétel lenne hasznos, hiszen a legtöbb tanfolyam minimum nyolc osztályt igényel. Ezt sajnos a mostani törvény sem tisztázta, nem támogatja a segélyezettek iskoláztatásat, hanem visszaszorítja őket az alkalmi, alulfizetett munkába - mondta Cristina Raț. A szakemberel készült interjúnkat itt olvashatja. 

Kapcsolódók

Kimaradt?