Román-magyar „gázháború”: Fekete-tengeri földgázt égetne fél Magyarország
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 11°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 13°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 13°
      Sepsiszentgyörgy
    • 17°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 17°
      Nagyvárad
    • 12°
      Beszterce
    • 13°
      Déva
    • 17°
      Nagybánya
    • 11°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 17°
      Szatmár
    • 13°
      Nagyszeben
    • 18°
      Temesvár
    • 13°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Román-magyar „gázháború”: Fekete-tengeri földgázt égetne fél Magyarország


-A A+

A nacionalista hőbörgés ellenére tény, hogy Romániának exportálnia kell a Fekete-tenger alól kitermelt gázt, ha profitálni akar a gazdag lelőhelyből.

Kisebb magyar-román diplomáciai csörtét okozott az elmúlt napokban a Fekete-tengeri földgáz, amelynek kitermelése várhatóan jövőre kezdődik. Magyar részről először Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter bírálta Romániát, amiért késlekedik az úgynevezett offshore törvény elfogadásával, ami létfontosságú a kitermelés megkezdéséhez, mivel annak feltételeiről rendelkezik, valamint a gáz szállítására szolgáló, Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát összekötni hivatott BRUA vezeték építésével.

Megszólalt Terhes Kristóf, a Mol-csoporthoz tartozó, földgázszállító FGSZ Zrt. vezérigazgatója is, hangsúlyozva, hogy a tengeri lelőhelyről származó gáz exportja elsősorban Románia érdeke, mivel a belső piacon nincs rá igény, legfeljebb egy nagy tűz táplálására használhatnák azt. A bukaresti energiaügyi minisztérium nyilatkozatban reagált Szijjártó Péter megnyilvánulására, majd Liviu Dragnea is megszólalt, félelmének adva hangot amiatt, hogy a Fekete-tengeri földgázból többet profitálna Magyarország, mint Románia.

Februárban kezdődött a pengeváltás

A mostani pengeváltásnak volt már egy felvonása februárban, amit az indított el, hogy Szijjártó kijelentette, magyar cégek teljes egészében lekötötték az exportra szánt évi 4,4 milliárd köbméteres gázmennyiséget. Emiatt az ellenzék a nemzeti érdekek elárulásával vádolta meg a kormánykoalíciót, s a sajtó egy része is nacionalista húrokat pengetett az eset kapcsán. Magyarország számára fontos lenne a román gáz, mivel nagyban enyhítené az Oroszországgal szembeni energetikai kiszolgáltatottságát.

Az Orbán-kormány nem is rejti véka alá, hogy megtartaná magának a gázt, ugyanis nem hajlandó megépíteni a BRUE Magyarországot a nagy ausztriai baumgarteni elosztó állomással összekötő szakaszát, melyen keresztül az eljuthatna Nyugat-Európába. A BRUE megépítésének fő szorgalmazója az Európai Unió, mely a romániai szakasz folyamatban levő munkálatait 179 millió euróval támogatja.

Szinte önellátóak vagyunk

A Fekete-tenger kontinentális talapzatában egy 100 milliárd köbméteresre becsült lelőhely rejtőzik, melyet az OMV, illetve a világ legnagyobb kőolajipari vállalata, az amerikai ExxonMobil fog kitermelni. Az tény, hogy a belső piacon nincs igény erre a plusszkapacitásra. Az éves romániai fogyasztás 11 milliárd köbméter körül van, a hazai kitermelés pedig jelenleg 10 milliárd köbméter.

A fennmaradó 1 milliárd köbmétert Oroszországból importáljuk, kizárólag a fűtési idényben. A legnagyobb földgázfogyasztó az ipar, azon belül is a vegyipar, mely az elmúlt években jelentősen visszafejlődött. A jelenlegi gazdasági folyamatok alapján az elemzők nem számítanak a belső fogyasztás számottevő növekedésére, középtávon legfeljebb 1-2 milliárdos plusszt tartanak reálisnak. Ilyen körülmények között nyugodtan exportálni lehet majd azt az évi 4,4 milliárd köbmétert, amennyi a BRUE maximális kapacitása lesz. Ezt a tervek szerint 2022-re éri el, de már 2019 végén működőképes lesz, 1,75 milliárd köbméteres kapacitással.

Magyarország éves földgázigénye 10 milliárd köbméter körül van, ezt szinte teljes egészében orosz importból fedezik. A teljes kapacitással működő BRUE a magyar fogyasztásnak szinte felét biztosítaná.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X