Így kerülje el a kamu munkaközvetítőket, ha külföldön szeretne munkát vállalni
  • 2018. szeptember 20., csütörtök
    Friderika
  • 15°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 18°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 11°
      Déva
    • 16°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 16°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 18°
      Temesvár
    • Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Így kerülje el a kamu munkaközvetítőket, ha külföldön szeretne munkát vállalni


-A A+

Elkezdték végre komolyan venni a sok visszaélést a hatóságok, és hatékonyabban kezdtek fellépni a kamu munkaközvetítőkkel szemben. Jogszabályba foglalták, hogy nem lehet például munkaközvetítésért, ügyintézésért pénzt kérni a munkavállalótól, és kötelező román nyelven is elérhetővé tenni a munkaszerződés szövegét, ha valaki külföldön vállal munkát. Mutatjuk, mire figyeljen, ha külföldön szeretne munkába állni.

A Maszol többször is cikkezett arról, hogyan verik át a munkavállalókat a munkaközvetítők. Egy kolozsvári állásközvetítő cég például több szász, Németországba munkát kereső székelyföldit csapott be, akiktől egyenként 580 lejt zsebelt be, majd a telefonhívásaikra sem válaszolt. A szerkesztőségünket megkereső Tódor Bernadett például egy németországi csirkefarmon akart munkába állni, így Kolozsvárra utazott, hogy leadja a szükséges iratokat és megkapja az eligazítást. Beszámolója szerint 80, illetve 500 lejt kellett kifizetnie, majd két szerződést aláírnia. A cégnél azt mondták, hogy az 500 lejből a németországi munkaadóval kötendő munkaszerződés fordítását, illetve az útiköltségek egy részét fedezik, majd azt is hozzátették, hogy Németországba érve további több mint 200 lejt fognak levonni az első fizetéséből, szintén útiköltség gyanánt.

Tódor Bernadett elmondta, a cégnél azt ígérték, néhány napra rá indulhat is egy autóbusszal Németországba, ám a céget ezt követően már nem tudta elérni. Mikor Bernadett hozzátartozói megpróbálták kérdőre vonni a munkaközvetítőt, a cég azzal fenyegetőzött, bepereli őket zaklatásért, amit hangfelvételekkel fog alátámasztani.

Kérésünkre Szőcs Izabella jogász elemezte ki a szerződéseket, és megállapította, hogy a cég a dokumentumokban csupán két dolgot vállalt a legális munkaszerződés helyett: az iratcsomókezelést (500 lejért) és azt, hogy mindent megtesz a munkaszerződés létrejöttének érdekében (80 lejért). A korábbi jogszabályok szerint Romániában a munkaközvetítő a munkaszerződés megkötése előtt kérhetett ellenjuttatást a közvetítésért – ez az előírás sok esetben védtelenné tette a kétségbeesett munkakeresőket a visszaélésekkel szemben. Az esetről bővebben itt olvashat. 

Egy másik esetre a Hargita megyei rendőrség hívta fel a figyelmet. Márciusban a székelyudvarhelyi K. F. jelentette a rendőrségen, hogy egy ismeretlen személy becsapta: 270 lejt csalt ki tőle. A férfi interneten tárgyalt az illetővel annak reményében, hogy munkát kap Norvégiában. Az illető 270 lejes előleget kért tőle, azt hazudva, hogy a munkahely elfoglalásához szükséges engedélyek beszerzése miatt van szüksége a pénzre. Miután a 27 éves munkakereső átutalta a pénzt, nem tudott többé kapcsolatba lépni a csalóval. Egy másik esetben Franciaországba kerestek romániai munkásokat, a kamu-munkaközvetítő a munkaszerződésért cserében 70 eurót kért, majd az átutalást követően eltűnt.

Végre szigorítottak a törvényeken

Idéntől végre szigorítottak a törvényeken és jogszabályba foglalták, hogy a külföldi munkaközvetítést csak cégek végezhetik. A munkaközvetítőnek nincs törvényes joga a közvetítésért, ügyintézésért pénz, díjakat és egyéb juttatásokat kérni. Nem kérhet pénzt garanciaként, az önéletrajz összeállításáért, dokumentumok másolásáért, konzultációért. A cég a közvetítéssel járó munka ellenértéket csak a munkaadótól igényelheti - ecsetelte megkeresésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, fennállhat a gyanú, hogy kamu munkaközvetítővel van dolgunk.

A szakember kiemelte, az előírások szerint a munkaközvetítő cégnek kötelezően rendelkeznie kell egy székhellyel, nem kezdheti el tevékenységét anélkül, hogy ne lenne a birtokában konkrét szerződés külföldi munkaadókkal.

Mire figyeljünk?

A munkaközvetítővel kötött szerződésnek tartalmaznia kell a munkaadó nevét, címét, telefonszámát, a munkaköri leírást, a munkafeltételeket, a munkaszerződés időtartamát, a munkavégzés idejét, a fizetés összegét, a munkavállaló szállításának feltételeit és a lakhatást.

A munkaszerződés már a munkavállaló és a külföldi munkaadó közötti megállapodás. A munkaközvetítőnek kötelessége román nyelven is elérhetővé tennie a munkavállaló számára az idegen nyelven íródott munkaszerződést. Ha a dokumentumba foglaltakat később a munkaadó nem tartja be, már a külföldi munkafelügyelőséghez kell fordulni, ám a nagykövetségek, a külföldön élő román állampolgárokért felelős minisztérium eligazítást, segítséget nyújthat.

Amire figyeljünk:

  • ne fogadjunk el ellenőrizetlenül interneten, telefonon munkalehetőséget,
  • ne utaljunk pénzt idegeneknek
  • figyelmesen olvassuk el a munkaajánlatot, ha például az átlagosnál több pénzt ajánlanak, gyanúra adhat okot
  • olvassuk el a munkaközvetítővel kötött szerződés és a munkaszerződés apró betűit is
  • ne fogadjunk el megbízást munkaszerződés nélkül. Keltsen gyanút, ha a munkaszerződés aláírására csak a célországban kerülhet sor
  • mivel a munkaközvetítő cégnek kötelező székhelyet fenntartania, ne írjunk alá semmit, ne adjunk ki pénzt a kezünkből, amíg nem látogattunk el a székhelyre
  • ha a munkaközvetítő bármilyen munkára megfelelőnek talál bennünket, szintén gyanús lehet.

A Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője elmondta, ha szeretnénk ellenőrizni, hogy a munkaközvetítő cég kapott-e engedélyt a tevékenységére, a legegyszerűbb az, ha a munkafelügyelőséghez fordulunk. Az engedélyt szerzett munkaközvetítő cégek listáját itt is megtalálja. Ördög Lajos elmondta, ha bármilyen kétségeink támadnának, a munkafelügyelőségnek megvannak a kapcsolatai a külföldi munkafelügyeletekkel, tehát be tudnak szerezni adatokat, ellenőrizni tudják a munkaadót, a munkaközvetítőt.

Itt találhat olyan külföldi munkalehetőséget, amely legális.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X