Mennybemeneteli törvénytervezet: valótlanságok és demagógia
  • 2018. szeptember 23., vasárnap
    Tekla
  • 13°
    Kolozsvár
    • 11°
      Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • 11°
      Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • 13°
      Kovászna
    • 13°
      Kézdivásárhely
    • 11°
      Barót
    • 11°
      Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 13°
      Gyulafehérvár
    • 12°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 13°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 11°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 13°
      Temesvár
    • 11°
      Brassó
    • 16°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Mennybemeneteli törvénytervezet: valótlanságok és demagógia


-A A+

Daniel Gheorghe és Nicolae Neagu szerint a parlamentnek morális és kulturális kötelessége munkaszüneti nappá nyilvánítani a mennybemenetelt. A törvénytervezet tele van hamis adatokkal.

Munkaszüneti nappá nyilvánítaná az áldozócsütörtököt az a törvénytervezet, amelyet két liberális párti képviselő nyújtott be a parlamentbe. A valamennyi keresztény felekezetet érintő ünnep a húsvét utáni 40. napra esik. Az előterjesztők többek között azzal a gyakran hangoztatott, minden valóságalapot nélkülöző érvvel támasztják alá a kezdeményezést, hogy Románia az Európai Unió legkevesebb hivatalos munkaszüneti nappal rendelkező országai közé tartozik. Az igazság az, hogy csupán két tagállamban, Magyarországon és Bulgáriában van több állami ünnepnap, mint nálunk.

Daniel Gheorghe és Nicolae Neagu nem átallja olyan képtelenségekkel traktálni képviselőtársait és a közvéleményt, mint hogy Máltán 38 munkaszüneti nap van, Spanyolországban 34, Németországban 29, Nagy-Britanniában pedig 28. A valóságban Máltán csupán 14 hivatalos munkaszüneti nap van. Spanyolország esetében nem 34, hanem 35 a piros betűs ünnepnapok száma, azonban ezek közül mindössze 9 érvényes valamennyi tartományban. Ezekhez Andalúziában hozzájön még 3, Madridban 5, Katalóniában pedig 4, de nincs olyan spanyol tartomány, ahol annyi szabadnap volna, mint Romániában. A brit szabadnapokat a két liberális politikus nagyvonalúan megszorozta kettővel, a valóságban ugyanis csak 14 van, ám ezek közül is csupán 8 érvényes Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban is.

Gheorghe és Neagu nagyot lódít Németország esetében is, a szövetségi köztársaságnak ugyanis csak 9, az egész országban megtartott hivatalos ünnepnapja van, nem pedig 29, igaz, ez utóbbi szám sokkal jobban fest a törvénytervezetben. A kezdeményezők szerint az államnak morális, kulturális és keresztényi kötelessége, hogy a mennybemenetel napját hivatalos ünnepé tegye. Arra, hogy mi köze a morálnak ahhoz, kell-e dolgozni mennybemenetel napján avagy nem, nem tér ki a dokumentum, mindenestre jól hangzik.

A túlhajtott munkás nem termelékeny

A törvénytervezetet aláírásával támogatta Szabó Ödön RMDSZ-es honatya is, aki azonban a kidolgozásában nem vett részt, nem is volt tudomása az egyes tagállamokban a szabadnapok számát taglaló részről. “Románia az Európai Unió magát legvallásosabbnak valló országa, a mennybemenetel pedig az egyik legfontosabb keresztény ünnep. A hivatalos munkaszüneti napokat a vallási ünnepekhez kell kötni, s ha úgy gondoljuk, hogy túl sok a szabadnap, akkor a világi állami ünnepek számát kell csökkenteni” – nyilatkozta a Maszolnak Szabó Ödön, aki gyakorló katolikusnak vallja magát.

Véleménye szerint nem lehet a versenyképességre hivatkozva érvelni a munkaszüneti napok számának növelése ellen, mivel a túlhajtott munkás kevésbé termelékeny. A bihari honatya a szabadnapok számának csökkentése helyett inkább az eszközpark- és a humánerőforrás fejlesztésével, a piac igényeinek inkább megfelelő oktatással, felnőttképzéssel, jobb menedzsmenttel növelné a gazdaság versenyképességét.

Fizessen az állam!

“Nem tudok egyetérteni a szabadnapok számának a növelésével, mert pluszköltséggel terheli a magánszférát” – nyilatkozta Bagoly Miklós Levente, a háromszéki kis- és középvállalatokat tömörítő Asimcov elnöke. “Ez egy tipikus, íróasztal mögül született kezdeményezés, ami mögött nincs egy hatástanulmány, ellenben növeli a vállalkozók terheit. Pihenni kell, nem vitatom, de a hazai szabadnapok száma már túllépte a jóérzés határait. Az lenne a megoldás, hogy ha az állam újabb szabadnapokat ad, akkor vállalja át a költségüket” – mondja Márk-Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének elnöke.

Romániában jelenleg 15 hivatalos munkaszüneti nap van, ezek közül idén 12 esik hétköznapra. A munkatörvényköny értelmében minden egyes munkavállalónak jár minimum 20 nap pihenőszabadság, valamint szabadok a vasárnapok és szombatok, melyekből idén 104 van. Ez azt jelenti, hogy a 2018-as év 365 napjából, a törvény betűje szerint egy dolgozó legkevesebb 136 szabadnapra jogosult, s 229 napot dolgozik.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X