Úgy kell gondozni, mint egy gyermeket – zuhanórepülésben a szatmári eper ára

Bő két hete még 25 lejt kértek az első zsengéért, ma már átlagosan 5 lej az illatos-aromás gyümölcs kilója – az ország epertermesztő-Mekkáját, Halmit és környékét áztató eső legalább egy héttel meghosszabbítja a szezont.

A Halmi környéki eperföldeken a gazdák az utóbbi napokban egyre borúsabb tekintettel fürkészték a 30 fok körüli hőségben a felhőtlen eget. Szerda reggel azonban már örömtől ragyogó arcokkal álltak az esőben az epersorok szélén, figyelték, ahogy az ázó gyümölcsszemek szinte szemmel láthatóan duzzadnak, s számítgatták: a nagyon várt égi áldásnak köszönhetően bő héttel – tíz nappal meghosszabbodik az eperszezon.

Átlagosan hatszor kell megkapálni

„Ha a Fennvaló is úgy akarja, s nem küld jeget, vihart vagy nagy hideget” – az epertermesztés s az abból való megélés mindig is kockázatos vállalkozásnak számított. Egyrészt az illatos-aromás gyümölcsöt a helyiek szerint úgy kell gondozni és óvni, mint egy gyermeket. Így egész évben sok a munka: átlagosan hatszor kell megkapálni, érés előtt meg kell hinteni a földet szalmával, hogy össze ne sározódjék; szedés után pedig le is kaszálják, hogy a növény ne pazarolja az energiáját a szaporítóhajtásokra, három-négyévente pedig újra kell ültetni, az ősszel kitett palánták viszont a következő évben alig teremnek valamicskét.

Másrészt pedig az elmúlt évek megbolydult időjárása még inkább kiszámíthatatlanná és bizonytalanabbá tette az epertermesztést az Ugocsában, ahonnan a piacokra kerülő romániai földieper több mint 80 százaléka a származik. A „halmi eper” – hiszen ezzel a gyűjtőnévvel illetik, függetlenül attól, hogy a maga a gyümölcs valóban Halmi határában, Túrterebesen vagy épp Dabolcon érett – 600 hektáron piroslik, s a különböző termesztési technikáknak, valamint a számtalan fajtának köszönhetően az eperszezon mára már másfél–két és fél hónapot is tart.

Ugyanis szabadpiac kényszere jó ideje rávezette a Szatmár megyei epertermesztőket: ha akarják folytatni ezt a hagyományos foglalkozást (s szeretnének valamennyire megélni is belőle), kénytelenek áttérni a modern termesztési módszerekre (főleg a fátyolfóliázásra), illetve át kell térniük olyan eperfajták termesztésére, amelyek lényegesen hamarabb érnek meg, sokkal jobban bírják a tárolást és a szállítást.

Egyre kevesebben foglalkoznak az őshonos Premial fajtával, amely ugyan ízében, zamatában és illatában utolérhetetlen – ráadásul később érő is –, szállításra viszont már kevésbé alkalmas, mert hamar összetöpped és levet ereszt. Helyét szinte teljesen átvették a kora- és középérő fajták, az egyre népszerűbbnek számító Joly, a Clery, Regina, Darselect.

Kiszolgáltatva a viszonteladóknak

Ám ha minden a „tervek szerint” halad, (mert nincs olyan modern eszköz, amely teljes biztonságot tudna nyújtani az időjárás szeszélyei ellen), késői fagy vagy jégeső tönkre nem teszi a termést, akkor sem biztos, hogy az epertermesztés anyagi befektetése megtérül – a termelők zöme ugyanis ki van szolgáltatva a viszonteladóknak. S bár vannak olyan gazdák, akiknek már hosszú évek óta „bérelt helyük” van a kolozsvári, vásárhelyi piacokon, íratlan szerződésben állnak egy-egy felvásárlóval, viszonteladóval, aki tisztességes árat fizet a gyümölcsért, általánosságban nem ez a jellemző.

Csúcsszezonban naponta érkeznek a felvásárlók, egyesek a földek szélén várják, hogy a gazdák és napszámosok leszedjék a földiepret, mások a települések központjában álldogálnak a furgonok körül, amelyekbe akár 3,5 tonna epret is beraknak. A legtöbb viszonteladó a moldvai megyékből érkezik, nekik a 6-700 kilométeres út megtétele is megéri.

Ezekben a napokban átlagosan 5-6 lejt fizettek a gazdáknak egy kiló eperért, de az ár szinte napról–napra változik, azaz csökken, s a szezon vége felé, amikor a nagy melegben nem csak érik, de gyorsan is romlik a gyümölcs – kihasználva a termesztők kényszerhelyzetét –  1 vagy 1,5 lejnél nem adnak többet érte. 

Hogy lesz-e hasznuk s mekkora az idei eperszezon végén, azt természetesen még csak megsaccolni sem lehet, de még tartja magát az öregek által hajdanán megfogalmazott számítás: amíg egy kiló eperből lehet venni egy kiló kenyeret, addig érdemes vele foglalkozni.

Kapcsolódók

Kimaradt?