• 2018. november 14., szerda
    Aliz
  • 10°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • 14°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 15°
      Temesvár
    • Brassó
    • 13°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6590 LEI
    • 1 USD = 4.1340 LEI
    • 1 GBP = 5.3404 LEI
    • 100 HUF = 1.4427 LEI

Meddig fog még nőni a ROBOR? Nehéz idők jönnek a hitelesekre


-A A+

A szerdai 2,47 százalékról csütörtökön 2,49 százalékra nőtt a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR). A ROBOR az elmúlt napokban folyamatosan növekedett. A bankközi hitelkamatláb három és fél éve volt ilyen magas: legutóbb 2014. október 23-án állt ehhez hasonló, 2,48 százalékos szinten. A bankközi hitelkamatláb az év elején még 2,05 százalékos volt, míg a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában 0,87 százalékon állt. Idén a tavalyi év hasonló időszakához képest úgy az 1 havi, mint a 6, a 9 és a 12 havi ROBOR is nőtt.

Hogy ez a növekedés mit jelent, egy konkrét példával mutatjuk be. Egy 36 ezer eurónak megfelelő, 30 éves futamidőre felvett lejkölcsönnél 2017. szeptember 15-én (a törlesztés napján) a kamat 382 lej volt, és 335 lej az az összeg, amellyel kevesebb lett a felvett kölcsön. A 3 havi ROBOR 2017. szeptember 15-én 0,98 százalékon állt. Idén április 16-án (a törlesztés napján) a 3 havi ROBOR 2,16 százalékos volt, a hiteles pedig 551 lejnek megfelelő kamatot fizetett a banknak, és 280 lej volt az az összeg, amellyel kevesebb lett a felvett kölcsön.

Gazdasági elemzők szerint a 3 havi ROBOR idén akár 4 százalék fölé is felmehet. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagját, Nagy Ágnest kérdeztük arról, mi áll ennek a gyors növekedésnek a hátterében, és mire számíthatnak a következőkben a hitelesek.

Több egymást követő napon is nőtt a ROBOR. Mi áll ennek a hátterében? Több sajtóorgánum is úgy tálalta, hogy a növelés a BNR sara.

Akkor rögtön tegyük is a helyére a dolgokat: a ROBOR növelését nem a nemzeti bank hajtotta végre, hiszen a ROBOR az a kamatszint, amellyel a kereskedelmi bankok egymásnak a monetáris piacon hitelt, pénzt adnak abban az esetben, ha likviditási problémáik vannak.  A ROBOR-t a tíz legnagyobb bank kamatszintjének átlagából számítják ki. 

A likviditás leegyszerűsítve annak kifejezése, hogy egy bank általában, illetve egy adott pillanatban mennyi készenléti készpénzzel rendelkezik annak érdekében, hogy első felszólításra fizetni tudjon értékpapírjainak értékesítése, illetve betéteinek visszahívása nélkül.

De kezdjük az elejéről, mert ha a kontextusából kiemeljük a ROBOR-t, nem leszünk érthetőek azok számára, akiket érint a kamatláb szintjének növekedése vagy csökkenése. Abból kellene kiindulnunk, hogy leszögezzük: a piacgazdaság működését nem lehet adminisztratív intézkedésekkel kiigazítani, illetve ha az infláció nő, akkor természetesen a kamatok is nőni fognak. A kamatok szintje az infláció szintjével természetes összefüggésben áll.

Ha azt mondjuk, hogy jó jó, de a tavaly a ROBOR csak 0,7 százalékon állt, meg kell vizsgálnunk, hogy az alacsony infláció 2017 előtt, illetve 2017 elején minek volt köszönhető. Láthatjuk, hogy a 2017 előtti alacsony infláció nem a gazdaság teljesítményének volt az eredménye, hanem elsősorban két tényezőé. Az egyik: a nagymértékű hazai fogyasztást leginkább a behozott árukkal, szolgáltatásokkal elégítettük ki, és ez akkor alacsony importált inflációval járt együtt. A másik: a kormány az említett időszakban több alkalommal is csökkentette az áfát.

Az elmúlt időszakban a gazdasági növekedésünk a fogyasztás túlzott növekedéséből eredt, így megnőtt az import. És időközben a külső piacokon megváltoztak a feltételek: az inflációs szint már nem annyira alacsony, és jelentősen növekedett a kőolajnak a hordónkénti jegyzett ára. Ráadásul monetáris politikával semmilyen módon nem tudunk beleszólni abba, hogy a világ piacain milyen árfolyamon jegyzik a kőolaj hordónkénti árát.

Ha megvizsgáljuk, hogy az infláció szerkezetében mi az, ami az inflációt a jelenlegi 5 százalék körüli szintre emelte, olyan tényezőket láthatunk, amelyek a fogyasztási kosárban jelentős százalékaránnyal bírnak, és amelyeket nem tud a központi bank monetáris politikával befolyásolni. Itt megemlíteném a villamos-energia, a gáz árának emelését, a cigaretta és egyéb termékek jövedéki adójának növelését, a tavaly év végén kitört európai uniós szintű tojásár-növekedésnek a problémáját, amely begyűrűzött a romániai gazdaságban is, illetve azon zöldségek és gyümölcsök árának az emelkedését, amelyek szoros összefüggésben vannak egyrészt a hazai termeléssel, másrészt pedig az importált zöldség-gyümölcs árának az alakulásával.

A ROBOR 2010 és 2017 között végig az inflációs szint fölött helyezkedett el, általában a monetáris politika kamatszintje fölött. Volt az említett időintervallumban két olyan időszak, amikor az alapkamat alatta volt – ráadásul ez utóbbiak adminisztratív intézkedések miatt következtek be, amelyeket hosszú távon nem lehet tartani. Az egyik ilyen időszak 2010 augusztusa és 2011 júniusa közé esett, amikor az áfát 24 százalékra emelték, ami miatt az infláció nagyon megnövekedett, a másik ilyen időszak most van, 2017 novemberétől, amikor a jövedéki adót, a villamos energia és a gáz árát nem a legszerencsésebb kombinációban ugyanabban az időszakban növelték meg.

A központi bank – folyamatos monetáris politikai intézkedéseivel – azt vetíti előre, hogy a magas inflációs szint az első félévben – a temperált félév után – mérséklődni fog. Viszont mindnyájunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy azokra az időszakokra, amikor olyan nagyon alacsony volt Romániában az infláció, számításaink szerint kevés az esély. Mert nem kerülhető meg az ország versenyképessége, teljesítménye a nemzetközi piacokon. A 2017 előtti alacsony infláció sem a gazdasági teljesítményünknek volt az eredménye, hanem annak, amit importáltunk, illetve a különböző adminisztratív lépéseknek, például az adóknak és illetékeknek, illetve a jövedéki adó csökkentésének az eredménye.

Említette, hogy természetes összefüggés van a ROBOR és az infláció között.  Az infláció jelenleg közel 5 százalékos, ez pedig alaposan megdobhatja a ROBOR-t.

A természetes összefüggés nemcsak a ROBOR és az infláció, hanem a ROBOR és a piaci kamatok meg az alapkamat között is fennáll. Ha azt vizsgáljuk meg, hogy milyen összefüggés volt az alapkamat-növekedés és a ROBOR növekedési üteme között, láthatjuk, hogy a ROBOR vagy egy kicsivel alacsonyabb vagy egy kicsivel több volt, mint az alapkamat abban az időszakban, amikor nem adminisztratív úton csökkent vagy nőtt. 

Per pillanat csak azt tudom mondani, hogy a Román Nemzeti Bank – akárcsak a régióban a központi bankok – nem szakadhat el abban, hogy az alapkamat-növekedést milyen ütemben hajtja végre, hisz a gazdaság nyitott. Erre a magas inflációs szintre, amely, hangsúlyozom, csak időszakos, nem fog egyetlen központi bank sem agresszíven reagálni, hanem jelzéseket ad annak érdekében, hogy az inflációs várakozásokat csökkentse.  Ma úgy látjuk, hogy év végére 3,5 körüli szintre fog mérséklődni az infláció, tehát a 2,5±1 sávban fog elhelyezkedni – tehát abban a sávban, amelyet a BNR az inflációs célkövetési stratégiájában kijelölt.

A mi alapkamat-szintünk sem mutathat nagyon nagy különbséget a régióban levő monetáris politikai alapkamatokhoz képest. Mert akkor gondoljuk csak bele, az árfolyamot milyen negatívan befolyásolná, ha a spekulatív tőke a magas kamatszintekre hatalmas mennyiségben beáramlana az országba.

Egyre több politikustól hallani, hogy az infláció emelkedése miatt a BNR felelős, hogy a ROBOR növekedése miatt szintén a BNR-re kell mutatni. Az is elhangzott már, hogy a PSD-ALDE kormánykoalíció a BNR függetlenségét szeretné csorbítani. Szeretne reagálni ezekre?

A központi bankok és a kormányok, illetve a pénzügyminisztériumok között folyamatos kapcsolat van egy uniós országban, így Romániában is, hiszen gondoljunk csak arra, hogy a pénzügyminisztériumnak a számlái is a központi bankban vannak. És mindazok a pénzek, amelyekkel a kormány a társadalom fele teljesít, illetve mindazok az összegek, amelyeket például az adókból beszed. Tehát a BNR és a kormány, a pénzügyminisztérium között folyamatos az egyeztetés, már csak a likviditás miatt is annak érdekében, hogy ne legyenek eltorzulások a pénzpiacon. Nem látom, hogy itt problémák lennének.  

Az uniós országok központi bankjainak függetlenségét nem olyan egyszerű megváltoztatni. Attól a perctől, hogy Románia az EU tagja lett, a Román Nemzeti Bank az európai uniós központi bankok rendszerének a tagja, így működését nem lehet módosítani az Európai Központi Bank jóváhagyása nélkül.

És az Európai Központi Banknak a legfontosabb értéke a központi bankok függetlensége. Legyen ez szervezeti függetlenség, pénzügyi függetlenség és természetesen a döntéseknek a függetlensége. Egy kormány ezekbe nem szólhat bele, nehézen tudná megkövetelni egyáltalán azt is, hogy milyen módon hozza meg a bank a döntéseket. Lehet, hogy éppen azért van - hogy így fogalmazzak - ez a zaj, mert ha megvizsgáljuk annak szerkezetét, hogy mitől ilyen magas most az infláció, akkor azokat a tényezőket láthatjuk, amelyek az adminisztratív árak, illetve a nyersanyagoknak a világ tőzsdéjén jegyzett árfolyamának a növekedéséből származnak.

A nagyarányú bérkiáramlás, amely már tavaly elkezdődött és idén is folytatódott, mennyiben járult hozzá az infláció növekedéséhez?

A bérkiáramlás táplálta a fogyasztás növekedését, és ebből származtak azok a problémák, amelyek magasabb inflációt okoztak. A bérkiáramlás a nagyarányú gazdasági növekedés alappillére. Hiszen ha nincs jövedelemnövekedés, akkor nem fog a fogyasztás sem ilyen módon elszaladni.

Mindenkinek nagyon fontos, hogy a jövedelme nőjön. Messze áll az a központi banktól, hogy ezt megkérdőjelezze, ám az ütem és a mérték nagyon fontos. Tehát ne egyszerre mindent, mert ha egyszerre mindent, akkor sokkal több és sokkal nagyobb igény jelenik meg a fogyasztás oldalán, amelyet a belső termelésből nem tudunk kielégíteni, így csak az importból behozott áruk és szolgáltatások lesznek azok, amelyeket ezzel a plusz pénzzel kielégítünk. És ha importból elégítjük ki, akkor a többletjövedelem nem a belső gazdaság teljesítményéhez járul hozzá.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X