Ötszáz kilométernél több autósztráda épülhetne az egy év alatt elcsalt adóból
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6603 LEI
    • 1 USD = 3.9613 LEI
    • 1 GBP = 5.2120 LEI
    • 100 HUF = 1.4399 LEI

Ötszáz kilométernél több autósztráda épülhetne az egy év alatt elcsalt adóból


-A A+

Hat év alatt teljesen megújulhatna a vasúti hálózat, ha máról-holnapra kifehéredne a feketegazdaság. Tökéletesen fehér gazdaság nincs, ám például Svájcban az adócsalás mértéke kevesebb mint negyede a romániainak.

26 százalékkal, közel 50 milliárd euróval lehetett volna kisebb a román GDP tavaly, ha nincs feketegazdaság. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmánya szerint a feketegazdaság aránya nálunk pont akkora, mint Horvátországban, Bulgáriában 3 százalékkponttal rosszabb a helyzet, mert a déli szomszédnál 29 százalékos a feketegazdaság aránya a GDP-ben.

Nem dicsekedhet Lettország, Görögország, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus, Észtország és Litvánia sem, ahol az adózás alól kibúvó gazdasági tevékenységek a GDP 21-24 százalékát teszik ki. Európa legtisztább gazdaságai a svájci, az osztrák, a luxemburgi és a brit, ahol a feketén forgó pénzek a GDP 6-9 százalékának felelnek meg.

Az IMF tanulmányában kizárólag azokat a gazdasági tevékenységeket vizsgálták, amelyek – ha végzésük során betartják a vonatkozó szakmai és pénzügyi szabályozást – törvényesek, a kábítószer-kereskedelmet és a prostitúciót tehát nem, ámbár ez utóbbi több országban engedélyezett.

A számla tabu

Idehaza a mezőgazdaságban, az építőiparban és a vendéglátóiparban a legnagyobb a feketegazdaság aránya, legalábbis azon tanulmány szerint, melyet Gheorghe Zaman és Zizi Goschin, az Országos Gazdasági Intézet munkatársai készítettek. Az építőiparban leggyakrabban azzal trükköznek, hogy egy adott beruházás kivitelezőjeként magát a haszonélvezőt tüntetik fel, ami, ha ez utóbbi magánszemély, törvény adta lehetőség. Az esetek elsöprő többségében a saját kivitelezésűként számon tartott építkezéseken feketén dolgozó munkásokat foglalkoztatnak vagy cég végzi a munkát a maga alkalmazottaival, ám a bevételt a könyvelésben nem tünteti fel.

A mezőgazdaságban azért könnyű kibújni az adózás alól, mert magán a termelőn kívül senki sem tudja, hogy mennyi gabonát, zöldséget, gyümölcsöt vagy húst állított elő, ezért aztán annyi bevételt könyvel el, amennyit akar. A nagykereskedők kedvenc trükkje, hogy fiktív tranzakciók után igényelnek vissza áfát, illetve, hogy adót nem fizető fantomcégek során keresztül adják-veszik az árut, mígnem az adóhatóság elveszíti a nyomát.

A szolgáltatások terén szintén magas a feketemunka aránya. Bár a Kolozsváron megjelenő Piața című hirdetési újságban százával reklámozzák magukat mesteremberek (villany-, vízvezeték-, mosógép-, hűtőszekrény-szerelők, asztalosok stb.), olyat találni, aki nyugtát ad, embert próbáló türelemjáték, többségük számára a számla emlegetése anyázással ér fel.

16 milliárd veszteség

A tanulmány szerzői szerint, a feketegazdaság egy komplex jelenség, melynek túltengnek a negatív aspektusai, de azért pozitív vonzatai is vannak, gyakran alternatív szociális védőhálóként szolgál, illetve csökkenti termékek és szolgáltatások árát. A feketegazdaság által megtermelt pénz idővel megjelenik a törvényes forgásban, például fogyasztás formájában, amiből már profitál az állam áfa és jövedéki adó formájában.

Ennek ellenére a feketegazdaság miatt az államkassza hatalmas bevételektől esik el. Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara becslései szerint másodpercenként 2550 lejt veszít az ország adócsalás miatt, éves szinten kb. 16 milliárd eurót. Ennyi pénzből, ha 28 millió eurós egységárral számolunk, amennyibe a Brassó és Comarnic között épülő autópálya egy kilométere kerül, 570 km sztrádát lehetne megépíteni. Egy km vasúti pálya felújításának az ára 4-5 millió euró, 16 milliárdból tehát hozzávetőleg 3500 km-t lehetne modernizálni, vagyis ha senki sem csalna adót, 6 év alatt megújulhatna az ország teljes, 20 ezer km-es vasúti hálózata.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X