Még nem tudni, hány lejjel fog drágulni a sör, az ásványvíz és a befőtt
  • 2018. szeptember 23., vasárnap
    Tekla
  • 14°
    Kolozsvár
    • 15°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • 15°
      Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 18°
      Kovászna
    • 18°
      Kézdivásárhely
    • 15°
      Barót
    • 16°
      Sepsiszentgyörgy
    • 18°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • 13°
      Beszterce
    • 17°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 13°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 15°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 16°
      Brassó
    • 19°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Még nem tudni, hány lejjel fog drágulni a sör, az ásványvíz és a befőtt


-A A+

Két lej helyett 50-60 banira csökkentené a környezetvédelmi miniszter a betétdíjat, amelyet az újrahasznosítható és visszaváltható csomagolású termékekre vetnének ki. Ha túl alacsony a betétdíj, nem fogja eléggé ösztönözni a vásárlókat, hogy visszaváltsák a csomagolást. Ha túl magas az összeg, a termelők a szennyező műanyagalapú csomagolást fogják választani. A Zöld Erdély Egyesület elnöke, Kovács Csongor szerint a betétdíj bevezetésének Romániában ma nem adottak a feltételei.

Kötelező módon egységesen 2 lejjel nő az újrahasznosítható és visszaváltható csomagolású termékek ára Romániában - ezt írja elő a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelyet a környezetvédelmi minisztérium február elsején bocsátott közvitára. A betétdíjat utólag visszakapja a vásárló, ha visszaváltja a csomagolást. A környezetvédelmi miniszter, Graţiela Gavrilescu elmondta, a tervezethez érkezett véleményezések alapján hajlik arra, hogy a 2 lej helyett 50-60 banira csökkentsék a díjat.

Mit ír elő a tervezet?

A tervezet szerint a kereskedelmi társaságok kötelesek az árcímkén külön feltüntetni a termék árát és a betétdíj összegét. Vásárláskor kötelesek tájékoztatni arról az ügyfeleket, hogy a pénzt visszakapják a csomagolás visszaváltásakor. A javaslat azt is előírja, hogy a boltoknak meg kell teremteniük a vásárlók számára a lehetőséget, hogy visszavigyék a csomagolóanyagot. Kötelezik azokat a kereskedőket, akiknek üzletfelületük nagysága 400 négyzetméter, vagy afölött van, hogy alakítsanak ki visszaváltási pontokat. Ezeknél a pontoknál bárki visszaválthatja a csomagolást függetlenül attól, hogy a terméket ott vásárolta-e vagy sem.

Hogy megpróbálják megakadályozni, hogy a nagy üzletek kizárólag műanyag csomagolású termékeket helyezzenek a polcokra, a tervezet szerint kötelességük visszaváltható csomagolású termékeket is forgalmazniuk abban az esetben, ha a termelő ilyen jellegű termékeket állít elő, és ha az üzlet a termelőtől árut rendel. Egy példával élve: a nagy üzletek nem tehetik meg, hogy csak műanyag csomagolású sört kezdenek el árulni, ha a sörgyárnak van üveges terméke is. Az előírás nem vonatkozik a kisboltokra.

Az indoklás szerint a jogszabállyal az újrahasznosítást szeretné ösztönözni a kormány.

Az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Románia ellen az Európai Unió Bíróságán, mivel nem teljesítette az ország az országos hulladékgazdálkodási tervet. Románia nem tett eleget a hulladékmegelőzési program felülvizsgálatának, illetve elfogadására irányuló kötelezettségének sem. Romániának 2013-ban kellett volna felülvizsgálnia országos hulladékgazdálkodási tervét és a hulladékmegelőzési programot. Mivel ez nem történt meg, 2015 szeptemberében az EB elindította a kötelezettségszegés megállapítására irányuló előzetes eljárást, 2016-ban elküldött indoklásában pedig felszólította az országot, hogy haladéktalanul pótolja a mulasztást. Az eljárás az Európai Unió Bíróságán az utolsó fázisba jutott.

Zöld Erdély: nem adottak a feltételek

Ha nagy összegű betétdíjat vezetnek be, a gyártók lemondhatnak a környezetbarát csomagolóanyagokról, és még inkább az egyszer használatos fele fordulhatnak, amely még nagyobb terhet ró a környezetre - figyelmeztet a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Kovács Csongor. Ha viszont túl kicsi ez az összeg, nem fogja motiválni a vásárlókat, hogy visszavigyék a visszaváltható csomagolást.

A zöld aktivista jónak tartja a betétdíjas rendszert, de csak akkor, ha a körülmények is adottak a megfelelő működéséhez. Csakhogy Romániában erről szó sincs, így a betétdíj nagyon rosszul sülhet el és még több lehet a forgalomba került műanyag – figyelmeztet.

Kovács Csongor szerint nagyon alaposan át kellene gondolni a jogszabályt. Nehezményezi, hogy egy ilyen jellegű kérdést sürgősségi kormányrendelettel akar megoldani a szaktárca. A legnagyobb gond ugyanis az, hogy a sürgősségi kormányrendelet-tervezet – amely a betétdíjon kívül egyebekről, például a lakossági szemétdíjakról is szól – az általános hulladékmenedzsmentre vonatkozó törvényeket módosítja. 

A zöld aktivista rámutatott, nincs működő hulladékkezelési stratégiája Romániában, olyan gazdaságilag erős városok is szemétgondokkal küszködnek, mint Kolozsvár. "A kérdés Romániában nem arról szól, hogy betétdíj vagy nem betétdíj, hiszen még ott tartunk, hogy nem tudjuk bezárni a nem EU-konform szeméttelepeinket, lásd Patarét. Tűzoltásként néha-néha a kormány próbál valamit tenni, viszont folyamatosan visszaüt egy szakmailag megalapozott és felépített stratégia hiánya. Pedig egy működőképes infrastruktúra, logisztika nélkül nem fog működni a betétdíj sem” – mondta Kovács Csongor. Hozzátette, Romániában a hulladékgazdálkodás rosszabb helyzetben van, mint az autópálya-építés, ám még így sem prioritás sem a közbeszéd, sem politika, sem önkormányzatok számára.

A patakpartra talicskázzuk a szemetet

Hogy érzékeltesse, mennyire nem átgondolt a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, egy másik előírást hozott fel példaként. A tervezet szerint mindenki annyit szemétdíjat fizet, mint amekkora mennyiséget termel. Kovács Csongor elmondta, ez egy jó és igazságos elképzelés, csakhogy Romániában szintén nem adottak a feltételek a megfelelő működéséhez. „Ha például egy háztartásban sok hulladékot termelnek, de megvan az opciójuk, hogy kevesebb szemétdíjat fizessenek a kevesebb mennyiség után, akkor este le fogják talicskázni a patakpartra, és ismét egy újabb problémát fogunk generálni az illegálisa hulladéklerakók további növekedésével” - magyarázta. 

Elmondta, vannak települések, például Kolozsvár, ahol hiába gyűjtik szelektíven a hulladékot a lakosok, nincs egy olyan hulladékkezelő központ, ahol ezt megfelelően tudnák kezelni, újrahasznosítani. "Tele van az ország lepályázott, de nem működő integrált hulladékmenedzsment-szigetekkel, amelyekre a pénzt is elköltötték. Azzal kampányolunk, hogy az Unió megkért, így megvalósítjuk a szelektált hulladékgyűjtést, miközben az emberek azt látják, hogy mindent ömlesztve visznek el a szemetes autók. Így öt-tíz év múlva sem fogják az emberek szelektíven gyűjteni a szemetet” – mutatott rá a zöld aktivista.

Ha kíváncsi, mit gondolnak a kereskedők a betétdíjról, itt elolvashatja.

Mekkora legyen a betétdíj összege?
Két lejnél kevesebb.
Két lej.
Két lejnél több.
Egyáltalán ne legyen betétdíj.
 
 
 
 
 
 
Created with PollMaker

 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X