Szép, de méregdrága álom a Kolozsvár-Budapest gyorsvasút
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 17°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 18°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 18°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 13°
      Sepsiszentgyörgy
    • 19°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 22°
      Nagyvárad
    • 13°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 20°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 19°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 20°
      Temesvár
    • 13°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Szép, de méregdrága álom a Kolozsvár-Budapest gyorsvasút


-A A+

A szupervasút romániai szakaszának megépítése valószínűleg 1 milliárd eurónál többe kerülne – nyilatkozta portálunknak egy szakértő.

Gyorsvasutat építene Románia és Magyarország közösen Budapest és Kolozsvár között, hangzott el Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter és román kollégája, Teodor Meleșcanu februári bukaresti találkozóján. A magyar kormány időközben már el is különített 1 milliárd forintot a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

Múlt héten Szíjjártó Péter Budapesten találkozott Lucian Șovával, a Dăncilă-kabinet közlekedési miniszterével, s a megbeszélésen ismét előkerült a gyorsvasút témája, immár felturbózott változatban, a felek ugyanis ez alkalommal a két fővárost összekötő TGV-pályáról cseréltek eszmét.

Traian Băsescu volt államfő, korábbi közlekedési miniszter már az első bejelentést komolytalan, választási kampányra jellemző ígérgetésnek minősítette, ami fölött akár napirendre is lehetne térni azzal, hogy a Népi Mozgalom Pártjának elnöke ellenzéki politikus, aki szinte hivatalból kritizál mindent, ami az aktuális kormánnyal kapcsolatos. A nagyszabású tervről azonban független szakértők is szkeptikusan nyilatkoztak, megkérdőjelezve a realitását.

Megvalósítható, de rengeteg pénz kell hozzá

„Mondani bármit lehet, az nagyon könnyű, a politikusok pedig szeretnek nagyot mondani. Műszakilag természetesen megvalósítható, ha van kellő anyagi fedezet, ami rengeteg pénzt jelent” – nyilatkozta a Maszolnak Köllő Gábor, a műszaki tudományok doktora, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke, a kolozsvári Műszaki Egyetem oktatója.

A vasútépítési szakember elmondása szerint egy gyorsvasút esetében csak a felépítmény, amibe a zúzott kőágyazat, a keresztalj és a sínek tartoznak, 1,2 millió euróba kerül kilométerenként. A hidak, az alagutak és a biztonsági berendezések megduplázzák, esetleg akár megháromszorozzák a költségeket. A szerelvények beszerzése szintén jelentős pénzügyi tétel.

Köllő Gábor felhívja a figyelmet rá, hogy idehaza a vasutak építése, modernizálása közel ugyanolyan lassan történik, mint az autópályáké. A IV. Páneurópai Vasúti Korridor romániai szakaszán, a határ és Segesvár között már évekkel ezelőtt be kellett volna fejezni a felújítást, ám a munkálatok még mindig folynak. „Kínában egy 150 km-es pályaszakaszt egy-kettőre megépítenek, de ez itt Románia” – mondja Köllő Gábor, aki szerint a Kolozsvár-Budapest gyorsvasút terve egyelőre nem több, mint képzelgés. 

Két óra alatt Kolozsvárról Budapestre

A Budapest és Kolozsvár közti menetidő jelenleg 7 óra és 24 perc, valamint 8 óra és 19 perc között változik. Ebből kb. 40 percet tesz ki az útiokmány-ellenőrzés a határ két oldalán, ami megszűnik majd, ha Románia csatlakozik a schengeni övezethez. A Nagyvárad és Kolozsvár közti 150 km-t a gyorsvonatok 2 óra és 40 perc alatt teszik meg. A pályaszakasz a XIX. század második felében épült, lényeges felújítást a mai napig nem végeztek rajta, villamosítva sincs, bizonyos szakaszokon egyetlen sínpár van. Gyorsvasúttal, a határellenőrzés megszűntével, körülbelül két óra alatt lehetne eljutni Kolozsvárról a magyar fővárosba.

Magyarország az elmúlt év végén már elkötelezte magát egy gyorsvasút építésére, mely Budapestet Belgráddal köti majd össze. A 180 km-es szerb szakasz kivitelezése kb. 2 milliárd dollárba kerül, a magyar rész költsége is hasonló nagyságrendű. A beruházást kínai hitelből finanszírozzák, kritikusai szerint sosem fog megtérülni.

A gyors jelzőt azook vasutak kapják meg, melyeken a szerelvények minimum 200 km/órás sebességgel közlekednek. A világ első gyorsvasútja, a Sinkanszen, 1964 óta üzemel Tokió és Oszaka között. Azóta épültek gyorsvasutak Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Dél-Koreában és Kínában is.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X